Utolsó hetébe lépett németországi küldetésem. Rádióadásunk is lassan elkészül - már ami a konzerv részét illeti, mert egy része bizony élőben zajlik majd.
Mivel többen kértek, hogy osszak meg információkat magamról, hát íme: két nappal vagyok idősebb Michael Phelpsnél, bár a törzsfejlődés során ő hamarabb beesett a vízbe, így az úszás képességet gyakorlatban is kamatoztatni tudta - velem ellentétben.
Az elmúlt néhány napban Germánia fővárosában, Berlinben voltam. Sajnos, nem volt semmire időm, mivel rögtön az első napon eladtam a vesémet, hogy maradjon pénzem kábszerre meg alkoholra. Viccet félretéve...
Ma közelebb került hozzám London. Essenben voltunk, ahol nagyon sok látnivaló van azoknak, akik nem a nagyvárosi pezsgést, hanem a nyugodt életet kedvelik.
5 napja vagyok itt, és csak most tudatosult bennem, hogy mindamellett, hogy a programban én vagyok az egyedüli magyar, én vagyok az első, aki nem nagyrádiótól jött, hanem egy egyszerű kis-közösségi főiskolai rádiótól.
Németország a sztereotípiák országa. Sikerült néhány olyan némettel beszélnem, akik jártak már Budapesten. Ők csak ennyit tudnak: Plattensee, Budapest, schön, in der Nähe. Mintha Magyarország tényleg csak ezekből a klisékből állna.