Kisalföld logö

2019. 02. 19. kedd - Zsuzsanna -1°C | 10°C Még több cikk.

Községegyesítések a Rábaközben

Tudják, hol volt egykoron Rábaszovát, Malomfölde, Kistata vagy Rábaújfalu? Rábaközi községek, amelyeknek egykor külön közigazgatása volt, idővel azonban összevonták őket a szomszéddal.
Rábaközi utazásunkat Szilban kezdjük. Innen haladunk majd északra. Kistata egykor önálló község volt, a XVIII. században lakóinak száma elérte a 300-at, akik az Esterházy család néhány jobbágyát leszámítva mind nemesek voltak. Volt külön egyházközsége, önállóságának tanúja pedig Kistata temploma és sírkertje. A jegyző ugyan Szilból járt át, de a nemesi közbirtokosság annak idején iskolát tartott fenn, s volt bírójuk is. A falut 1936-ban csatolták közigazgatásilag Szilhoz. (Kisalföld, 2016. július 26.)

Jobaháza anno három településből állt. Az északi részt Jobaházának, a középsőt Malomföldének, a délit pedig Csáfordnak nevezték. A XVIII. századtól szerepel a község már csak Jobaháza néven. 
Pásztori a XV. században vált ketté, Alsópásztori és Felsőpásztori néven. Ez egészen a XIX. század végi összevonásig fennállt.

Rábacsécsény és Rábaszentmihály kényszerházasságáról már lapunkban is szót ejtettünk (Kisalföld, 2014. november 7.). Központi döntés volt a két falu 1973-as egyesítése, aminek valószínűsíthetően gazdasági okai voltak. A kényszerfrigy mindössze tizenhét évig tartott.

Markota és Bödöge a XIX. század végéig különálló falvak voltak. (Kisalföld, 2004. december 29.) – A hagyomány szerint, aki a Keszeg-ér Kóny felőli oldalán lakik, markotai, a Cakóháza felőli rész pedig Bödöge, noha ez így nem egészen igaz. A régi markotai községhatár átnyúlt ugyanis a mai Keszeg-éren, amit 1830-as, 1850-es évekbeli térképek bizonyítanak – nyilatkozta korábban a Kisalföldnek Csete Lajos. A két település a XIX. 
századi közigazgatási reform révén egyesült, ám a helyiek ma is számon tartják, ki hova „tartozik".
 
Az önkormányzatnál lévő, a település jellegzetes épületeit bemutató maketten is jól látható az egykori választóvonal. A fotón Karmazsin Józsefné (jobbra) és Szabó Lajosné.
Az önkormányzatnál lévő, a település jellegzetes épületeit bemutató maketten is jól látható az egykori választóvonal. A fotón Karmazsin Józsefné (jobbra) és Szabó Lajosné.

Akárcsak a bágyogszovátiak. Két helybeli, „szováti" nyugdíjassal, Karmazsin Józsefné Erzsi nénivel és Szabó Lajosné Marika nénivel folytatjuk az emlékezést. Mint megtudtuk, Bágyog és Rábaszovát egyesítésére az 1941-es összekapcsolás előtt is többször tettek kísérletet, sikertelenül. Ám a ’41-es sem bizonyult tartósnak, s négy évre rá ismét szétváltak. Majd fél évtized telt el az újabb összevonásig, a település új neve Bágyogszovát lett.

– Más volt az emberek beállítottsága, nem úgy, mint napjainkban. A települések féltették önállóságukat. A két község összehozására törekedett Nagy Gyula esperes. Szerette volna megteremteni az egyesítéshez szükséges légkört – kezdte Erzsi néni. Elmondta, hogy abban az időben Bágyogon és Rábaszováton is külön iskola volt, külön tanítókkal. 

– Mára eltűntek ezek a különbségek – tette hozzá.

Szabó Lajosné Marika néni arra is kitért, hogy abban az időben egy volt ugyan a jegyző, de két bíró volt a településeken. A bágyogiak nem mentek át Szovátra, a szovátiak pedig Bágyogra, mert annak rendszerint összekülönbözés lett a vége. 

Marika néni Csiba József doktort, a település első körorvosát is megemlítette, aki önzetlenül ellátta a két falu betegeit. Akkor is, ha tudta, a kezelésért nem kap jussot. – Nemcsak orvos, jólelkű ember is volt – mondta.
„A bágyogiak lemennek Szovátra" – hallhatjuk napjainkban is. Ugyan a településhatár eltűnt, egységet alkot 
ma már e közösség, a helyiek azért még ma is számon tartják, ki melyik településrészen él.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szent Antal-temető - Megoldást keresnek a zöldterületek óvására

Szabálytalanul, a zöldterületen parkoló autók teszik tönkre Csornán a Szent Antal-temető előtti… Tovább olvasom