Kisalföld logö

2018. 12. 16. vasárnap - Etelka, Aletta -6°C | 1°C Még több cikk.

40 éves a Győri Nemzeti Színház - fotók a '70-es, '80-as évekből

A Győri Nemzeti Színház függönye 40 évvel ezelőtt, 1978. november 4-én libbent fel először. Az épület megvalósulását több évtizedes várakozás előzte meg, sőt a győri színjátszás múltja egészen a XVII. századig vezethető vissza.
Győrben a színjátszás tekintélyes múltat tudhat maga mögött, az 1600-as években már zajlottak előadások a jezsuita iskolában, a XVIII. század elejétől pedig rendszeresen érkeztek vándortársulatok is.

A mai Győri Nemzeti Színház ősét, vagyis a város első kőszínházát a Rába ölelésében található Radó szigeten emelték 1789-ben Reinpacher József kávékereskedő közbenjárásával. Az előadások zöme ekkor még német nyelven zajlott, a magyar nyelvű színjátszás a XIX. század elején kezdett szépen lassan teret hódítani magának.
Az épülő színház a Győri Tervező Vállalat 25. születésnapi kiadványában (Forrás: Lechner Tudásközpont tervtára)
Az épülő színház a Győri Tervező Vállalat 25. születésnapi kiadványában (Forrás: Lechner Tudásközpont tervtára)
Az idő múlásával és a technika fejlődésével a szigeten található épület többszöri átalakítás után sem tudott lépést tartani, ezért 1928 márciusában elérkezett az utolsó előadás, majd 5 évvel később lebontották a teátrumot. Egyes források szerint átmeneti megoldásként egy nyári faszínházat emeltek a helyére, hogy a város társulata ne maradjon játszóhely nélkül.

Végül 1929-ben egy új színház megtervezésére hirdettek tervpályázatot, azonban a gazdasági válság meghiúsította az építkezést. A győri társulat ideiglenes megoldásként az 1930-as évek közepén felépült kultúrházban folytatta tevékenységét, ez az időszak végül majdnem 40 évig tartott.
A Győri Balett táncosai és a színházépület 1979-ben (Forrás: Fortepan)
A Győri Balett táncosai és a színházépület 1979-ben (Forrás: Fortepan)
A ma is álló színházépület helyét az 1950-es évek elején jelölte ki egy városrendezési terv, az építkezés megkezdéséhez azonban először bontási munkák váltak szükségessé. A színház terveit a Győri Tervező Vállalat készítette, a generáltervező Vincze Kálmán és Harmati János volt, a belsőépítészet Horváth István, míg a szerkezetek tervezése Filippovits Ferenc nevéhez fűződik. Az építkezés 1973-ban indult el és 5 évig tartott. 

A Győri Kisfaludy Színház Meczner János rendezésében a Fáklyaláng című drámával nyitotta meg kapuit 1978. november 4-én. 

„Ugye procc ez a színház? ... Nincs ebben egy kis vidékies gigantománia?" – hangzottak a kérdések két budapesti újságíró szájából a színház megnyitását megelőző sajtótájékoztatón. Harmati János a Dunántúli Napló munkatársának nemleges válaszát követően „a két kolléga hitetlenkedve s kissé rosszallóan rázta a fejét", melyre frappáns módon csak annyit felelt „Valljátok be, irigylitek!".
A Győri Kisfaludy Színház 1987-ben (Forrás: VÁTI/Fortepan)
A Győri Kisfaludy Színház 1987-ben (Forrás: VÁTI/Fortepan)
Volt is mire féltékenynek lenni, ugyanis Magyarországon kimondottan színházépület ezt megelőzően közel 70 évig nem épült.

A modern stílusú, több mint 4000 négyzetméter alapterületű épület főtömegét a függesztett kábel tetőszerkezet adja, amely alatt a közönség által használt terek, vagyis a büfé, a ruhatár és a nézőtérre vezető lépcsők, valamint a félszinteltolásos előcsarnok helyezkedik el. További meghatározó elem az északi és déli homlokzatot díszítő két-két, fejenként 550 négyzetméteres Victor Vasarely kerámia-alkotás.

„Belépve ebbe a csodaszép beton-, márvány- és üvegpalotába, miként külső vonalai, belső építészete csakúgy impozáns, lenyűgöző. Előcsarnokába a 3-3 bejárat négy ajtaján juthatunk be. Kifelé a taps megszűnésétől 4 perc alatt juthat utcára a 700 néző. (Egy nem egészen „jómájú" megjegyzés: „rossz darab esetén jóval hamarabb...")" - írta Wallinger Endre a Dunántúli Napló 1978 októberi számában.

Az előcsarnok burkolatait carrarai márványból készítették, a korlátokat pedig vörösrézzel burkolták. Erkélyek és páholyok nincsenek, az előadásokat a közönség mégis minden egyes székből jól láthatja, erről a színpad fölé fokozatosan emelkedő nézőtér gondoskodik.
A Győri Nemzeti Színház 1993-ban (Forrás: Lechner Tudásközpont fotótára, Fodor József)
A Győri Nemzeti Színház 1993-ban (Forrás: Lechner Tudásközpont fotótára, Fodor József)
Az épület hátsó része hatemeletes, itt foglalnak helyet a technikai helyiségek, az öltözők, az irodák, továbbá a jelmezekhez és díszletekhez elengedhetetlen műtermek is.

A színház 1992. január elsején megvált korábbi nevétől, melyet végül a festőműteremből stúdiószínházzá alakult terem visel tovább.

A Győri Nemzeti Színház átfogó rekonstrukción még nem esett át, azonban a tervek szerint 2019 őszén elindul a felújítás, a társulat ezalatt az Olimpiai Sportpark nagycsarnokában játszik majd, a 2021-22-es évadot pedig ismételten a Czuczor Gergely utcában kezdheti meg.

A munkálatok kiterjednek a színpadtechnológiára, az épület külső megjelenésre, illetve a nehezen megközelíthető és kisméretű stúdióteremre is.
Szerző: Fenyővári Bernadett, lechnerkozpont.hu
Források: Dunántúli Napló 1978. október, Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig, Régi Győr, Prae – A művészeti portál, Modern Győr, Képírás, Műszaki tervezés 1980. 4.sz.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Freddie újabb átalakulásra készül a Sztárban Sztár színpadán - fotók, videó

Freddie újabb átalakulásra készül a Sztárban Sztár színpadán - fotók, videó
Tina Turner, Szécsi Pál és Zséda után egy újabb énekes bőrébe bújik Freddie vasárnap. A győri előadó egyre felszabadultabb a show-műsorban. Tovább olvasom