Kisalföld logö

2019. 04. 22. hétfő - Csilla, Noémi Még több cikk.

A sportolást is túlzásba lehet vinni - Hogyan ismerd fel, mit lehet tenni? Videón mutatjuk!

Mozogni, edzeni egészséges, sőt ajánlott, ha mértékkel tesszük: a túledzés és a edzésfüggőség nem csak a profik betegsége lehet. Sportsérülések és -ártalmak, rosszabb esetben hirtelen szívhalál is összefüggésbe hozható a kontrollvesztéssel.

Gyakran nehéz kellő motivációt szerezni a sportoláshoz, de ha egyszer sikerül, akkor az olyan eredmények, mint az izmosodás, fogyás, teljesítőképesség növekedése, jobb közérzet segítenek abban, hogy ne adjuk fel, rendszeresen mozogjunk. Az eredmények bűvölete miatt azonban túlzásba is vihető az edzés.

Duzzadás, szakadás és kopás


 – Testi és lelki jelei is vannak a túledzésnek. Elsőként általában az olyan mozgásszervi panaszok jelzik a problémát, mint terhelést követő ízületi duzzanat, nehezen múló izomláz, zúzódás, rándulás, izom- és szalagszakadás, azaz megnő a sportsérülések száma. Tartós esetben ez maradandó károsodáshoz, például a tartós terhelésnek kitett ízületben porckopáshoz vezethet. De fáradtság és az edzési kedv csökkenése is jelentkezhet, ha valaki túl intenzíven vetette bele magát a mozgásba, főleg ha korábban nem sportolt – kezdte dr. Mikulán Rita adjunktus, sportorvos.

 A fokozatosság kihagyása nagy hiba – legyen szó hobbi- vagy profi sportolóról. A hirtelen kezdett, túlzásba vitt sportolás életveszélyes lehet: növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, még egészséges embereknél is.
 – Különösen nagy gond, ha valaki nem tudja, hogy a teste alkalmas-e arra, hogy maximális erőfeszítésnek tegye ki magát. Gondolok itt többek közt a rejtett vagy akár ismert szív- és érrendszeri betegségekre, például a magas vérnyomásra. Akinek valamilyen betegsége van, mindenképpen beszéljen a kezelőorvosával, vagy forduljon sportorvoshoz. A gyógyszerszedés is befolyásolhatja a sportolást, például ha valaki véralvadásgátlót szed, az kontaktsportot (például küzdősportot, labdajátékot) nem űzhet – mondta a sportorvos. 

 Az egészséges kifáradás


 Ellentmondásnak tűnik, hogy mindig azt javasolják a szakemberek, a testedzés legyen megfelelő intenzitású és gyakoriságú, ezzel szemben a túlerőltetés komoly terhelést jelent a szívünknek. Dr. Mikulán Rita árnyalta a képet: 
– Nem kell mindig kifáradni ahhoz, hogy a mozgás egészségvédő hatásai érvényesülhessenek. Tudományosan igazolt, hogy ha a betegek, idősek tempósan sétálnak – szigorúan önmagukhoz képest! – akkor a szív- és érrendszeri betegségek lefolyását javítani lehet, vagy az újabb események bekövetkeztének kockázata csökkenthető. Például ha valaki akár egy infarktus után is, amennyiben a kardiológus nem ellenjavallta, naponta csak fél órát tempósan sétál, az nem fog kifulladni, mégis komoly egészségvédő hatása lesz a mozgásnak.

 – Az egészséges embernek a sportteljesítmény növeléséhez azonban feszegetni kell a teljesítőképességének a határait, el kell érnie a holtpontot, és átesni rajta. De mindenképpen tervezetten kell edzeni.

 Általánosan javasolt a pulzuskontroll használata, azaz annak felmérése, hogy kinél milyen pulzustartománynál növelhető az állóképesség, végezhető technikai edzés, vagy indul be a zsírégetés. Személyi edzők, sportorvosok, testnevelő tanárok tudnak ebben segíteni. Ha valaki 45 percen keresztül kocog , akkor egy idő után már nem fog az állóképessége javulni, de attól a zsírégetés beindul nála. Ezek a tartományok mindenkinél terheléses vizsgálattal, vagy ha egészséges az illető, akkor konditermekben erre a célra szánt kardiógépprogramokkal kideríthetők. De az, aki mindig "kiájul" az edzőteremből, biztosan nem tesz jót magával – részletezte.

Rabul ejtett sportolók


Ha a testmozgás, sportolás kényszeressé válik, akkor jó eséllyel exorexiáról, edzésfüggőségről beszélhetünk.

 – Korunkban a jó megjelenésnek nagy jelentősége van, számos csalóka üzenet sugallja, hogy megállítható az öregedés, és a test örökké megőrizhető jó állapotában, tartósan megváltoztathatók genetikailag meghatározott testi adottságaink, pedig nem így van.

Sokan emiatt az örök elégedetlenség csapdájába esnek: mindig még izmosabbak, vékonyabbak, és egészségesebbek akarnak lenni, még többet teljesíteni – mondta a szakorvos. 

Intő jel lehet, ha valaki nem tartja be a regenerációs pihenőidőket, és nagyon szigorúan kontrollálja az étkezéseit. Az edzések válnak az élete értelmévé, megszállottan sportol, családi, baráti kapcsolatai is sérülnek emiatt, és akár munkahelyét is kockáztatja. Ha valaki a környezetükből figyelmezteti a problémára, akkor inkább titokban edz tovább.

– Nemcsak a profik, hanem a hobbisportolók is elveszthetik az irányítást. Például, ha sérül a jövőbe vetett hit, mert veszteség éri őket, legyen szó párkapcsolatról, gyászról vagy munkáról. Úgy érzik: ha az életüket nem tudták, akkor majd saját magukat kontrollálják. Általában valamilyen sportsérüléssel kerülnek orvoshoz, mert nincs betegségtudatuk, és nem értik, miért piszkálják őket, hiszen "csak" egészségesen étkeznek, és rendszeresen mozognak. Mint minden szenvedélybeteg: úgy érzik, bármikor abba tudnák hagyni a sportot, de nem akarják. Ez már pszichés zavar, amelyen pszichiáter tud segíteni, ezért fontos lenne, hogy eljusson hozzá a beteg – zárta dr. Mikulán Rita. 
Terhelésmérés pulzusszámmal 

A túlzott megerőltetés jól mérhető: közvetlenül az edzés után meg kell mérni, hogy a terheléses pulzusszám 6 percen belül eléri-e az adott személy nyugalmi állapotára jellemző pulzusszámot, vagy tartósan 100 felett marad az érték. – Utóbbi arra utal, hogy túl intenzív az edzés. Ha ez több napon keresztül tapasztalható, akkor az edzéstervet módosítani kell – magyarázta a szakorvos.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öt ok, amiért egyre nagyobb gond az elhízás

Öt ok, amiért egyre nagyobb gond az elhízás
Az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi probléma. Tovább olvasom