Győri retro

2021.01.17. 06:46

A Balatonon nyaralók tízezreit ébresztette az 1985-ös földrengés – korabeli fotók

A XX. század második felének egyik legsúlyosabb hazai földrengése a 4,9-es erősségű berhidai volt 1985. augusztus 15-én. Mivel a strandszezon csúcsra járt a kenyérünnep előtt, a balatoni üdülőhelyeken vakációzók tömege érezte a rengéseket. Jelen sorok írója is átélte négyévesen szüleivel a földmozgást Csopakon, igaz, semmire sem emlékszik.

Szeghalmi Balázs

Földrengés déli szomszédunknál

A tavaly év végi, 6,4-es erősségű horvátországi földrengés után 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások. Déli szomszédunknál többen elhunytak a földmozgásban, Petrimja városában jelentős károk keletkeztek, több épület összedőlt. A mai napig indulnak segélyszállítmányok a bajba jutott horvát családoknak, szűkebb pátriánkból, Győr-Moson-Sopron megyéből is.

A komáromi tragédia

Magyarországon a földrengések többnyire kevésbé pusztító erejűek, mivel hazánk távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször előfordulhatnak, s 4,5–5-ös erősségű rengéssel is számolnunk kell évtizedenként. Történelmünkben a legerősebb földrengés Komáromban történt 1763-ban, amely hatvanhárom ember halálát okozta.

A Duna-parti város harmada vált rommá a mostani horvátországihoz hasonló, 6,3-es erősségű földrengéstől. A XX. század második felének egyik legsúlyosabb hazai földrengése 4,9-es erősségű volt 1985-ben. A pánikot fokozta, hogy a földrengés reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében. Így sokan álmukból riadtak fel, hogy a föld mozgott alattuk.

A riadalom után mentették a megmaradt ingóságokat a berhidai nevelőotthonból. Fotó: Napló

Pánik

„A földmozgás mindenütt azonos tünetekkel járt: az emeletes házak felsőbb szintjein megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen lehullott a vakolat és szétnyílt a tapéta. (...) Sok helyütt – elsősorban a magasabb épületekben – a földmozgás némi pánikot is okozott” – írta a Veszprémi Napló 1986. augusztus 16-án. A keleti megyék kivételével szinte az egész országban lehetett érezni a földrengést.

Somogyi József, a Magyar Tudományos Akadémia Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének akkori igazgatója óva intett a riadalomtól, s úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország nem tartozik földrengésveszélyes zónába. (...) Gyenge erejű földmozgások az Alpok és a Kisalföld találkozásánál általában ötévenként ismétlődnek.”

Szolidaritás kísérte a földrengést 1985-ben. Fotó: Napló

Betegek a kórház udvarán

Azoknak a családoknak, amelyeknek újjá kellett építeniük az otthonukat Berhidán, ez bizonyosan sovány vigaszt jelentett. Személyi sérülés szerencsére sehol sem történt, az anyagi jár viszont jelentős volt. Csak Veszprém megyéből 1100 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A földrengés érzékenyen érintette a Balatonfűzfő és Balatonkenese környékén élőket is. Mindent elmond, hogy a balatoni kanyartól 40–45 km-re lévő siófoki kórházban is repedtek a falak, hullottak a csempék. Ezért a betegek többségét az udvarra kellett költöztetni fél napra.

Miután a Veszprém megyei kisváros alatt megmozdult a föld harmincöt és fél éve, 72 épületet teljesen le kellett bontani Berhidán. Fotó: MTI

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában