Kisalföld logö

2019. 07. 22. hétfő - Magdolna 19°C | 31°C Még több cikk.

OGY: számos ellenzéki kritika érte a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot

Heti utolsó ülésnapján szinte kizárólag korábban tárgyalni kezdett előterjesztések részletes vitáit bonyolítja le az Országgyűlés.
14:45 - Számos ellenzéki kritika érte a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot annak szerdai részletes vitája során, majd a képviselők lefolytatták a választási eljárási törvény és a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények módosításának részletes vitáit is. Végül a családi napközikkel kapcsolatos törvényjavaslat és a diktatúrák igazságtalanságaival foglalkozó határozati javaslatok részletes vitájával zárult az Országgyűlés ülése.

Kampányfinanszírozás

Schön Péter (Jobbik) felszólalásában azt bírálta: nincs a hirdetési vállalatok számára előírva, hogy a kampány ideje alatt a szolgáltatásaikat azonos feltételekkel nyújtsák az összes pártnak. Szerinte így megtörténhet, hogy ugyanazt az óriásplakát-helyet az egyik párt drágábban kapja, mint a másik. Úgy vélte: ez tiltott párttámogatás, amellyel szemben azonban nem lehet majd fellépni.

Az ellenzéki képviselő beszélt arról is, hogy bár a javaslat megtiltja a jelölő szervezeteknek a külföldi személyektől kapott támogatást, azonban a pártoknak jelenleg semmilyen lehetősége nincs arra, hogy meggyőződjön az adományozó állampolgárságáról. Ennek kapcsán azt is kérdezte: a kettős állampolgárokra vonatkozik-e ez a tilalom?

Szabó Gábor (Jobbik) a kampánnyal kapcsolatos szabályokat rögzítő miniszteri rendelet megalkotását szeretné határidőhöz kötni, hogy a jelölő szervezetek időben értesülhessenek a pontos szabályokról, ami szerinte mindenképpen szükséges a kampányra való felkészüléshez.

Vejkey Imre (KDNP) előterjesztőként a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: támogatják azt a javaslatot, amely szerint a támogatásokat összesítő kártyáról utalással is lehetne fizetni, azt is, amely pontosítja a pártok és országos nemzeti önkormányzatok támogatási összegét, illetve azt, amely szerint a visszafizetést kimondó kincstári felhívással szemben jogvitát lehessen kezdeményezni.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta.

Választási eljárási törvény

Kiss Sándor (Jobbik) azt kezdeményezte, hogy az Európai Unión kívüli külföldi állampolgároknak is nyilatkozniuk kelljen arról, hogy nincsenek kizárva más országokban a választáson való indulásból és csak ennek tükrében indulhassanak a magyar választásokon.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta.

Bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények

Staudt Gábor (Jobbik) a bírósági végrehajtók kötelező végzettségének és kiválasztási módjának szigorítását kérte az Országgyűléstől.

Vejkey Imre (KDNP) a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: az elmúlt években a kormány fokozatosan szigorította a végrehajtói munka személyi és vagyoni szabályait.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta.

Családi napközik

Egyedül Révész Máriusz (Fidesz) szólt hozzá a független Ertsey Katalin - Osztolykán Ágnessel közösen jegyzett - javaslatához, amely a lehetővé tenné, hogy a kötelező óvodai ellátást a családi napközik keretében is teljesíteni lehessen. A fideszes politikus elmondta: az oktatási bizottság az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatok közül azt támogatta, amely szerint a családi napközikben figyelembe kell venni az országos óvodai nevelési programot. Mint mondta, nem támogatták a KDNP-s Michl József módosító javaslatát, amely ezt kötelezően írta volna elő.

Az előterjesztő Erstey Katalin - aki megköszönte a Fidesz-frakció támogatását - hangsúlyozta: szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy a családi napközikkel enyhítsenek a jövőre kötelező óvodáztatás miatt kialakuló feszültségen, amelyet a férőhelyhiány okoz. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi napköziknek állami támogatást kell kapniuk.
Az elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta.

A diktatúrák igazságtalanságaival kapcsolatos határozati javaslatok

Mindössze két képviselő szólt hozzá a huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslat részletes vitájához. Az MSZP előterjesztésének célja, hogy minden fiatal eljuthasson az auschwitzi emlékhelyre, a KDNP a Terror Házát ismertetné meg a diákokkal, míg a Jobbik a recski munkatábor helyén kialakított emlékhelyet.

A Jobbik javaslatához hozzászóló MSZP-s Lendvai Ildikó azt mondta: támogatni tudják azt a felfogást, amely pedagógusokra, illetve az iskolákra bízza, hogy ezen emlékhelyek közül melyeket látogatják meg. Hozzátette: az MSZP azt támogatná, ha kiválasztott emlékhely meglátogatáshoz szükséges támogatást minden arra pályázó közösség megkaphatná, vagyis nem lenne előre meghatározott keretösszeg.

A fideszes Kucsák László pedig arra hívta fel a figyelmet, a pályázat lehetőséget biztosít majd arra, hogy az iskolák mindhárom emlékhelyre szervezzenek látogatásokat, az viszont nem lenne szerencsés, ha ezt kötelezővé tennék.

Ujhelyi István mindhárom javaslat részletes vitáját lezárta.

Novák Előd jobbikos képviselő napirend utáni felszólalásban azt rótta fel a kormánynak, hogy a magyarság legnagyobb tragédiája, Trianon június 4-i emléknapját ünnepként határozza meg, amelyen ünnepi beszéd és ünnepi koncert is lesz.

Ujhelyi István ezt követően bezárta az Országgyűlés ülését, és június 3-ra, jövő hét hétfőre hívta össze a következő, várhatóan egynapos ülést.

13:01 - A kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatták a munkát szerdán délelőtt a képviselők az Országgyűlésben. Az ülés közben a jobbikos Novák Elődöt a levezető elnök figyelmeztette egy kijelentése miatt.

Fidesz: ellenzéki indítványokat is beépítettek

Turi-Kovács Béla azt mondta, hogy mind "az anyagi és eljárásjogi törvény" tekintetében a demokratikus maximum elérésére törekedett az előterjesztő. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy túl szélesre nyílnak a kapuk, a javaslattal minden ilyen lehetőséget igyekeznek kizárni, vagy minimálisra csökkenteni. Kitért arra, hogy ha az induláshoz szükséges minimális összeget megfelelő ellenőrzés mellett biztosítják, akkor az a demokratikus maximumot szolgálja, de figyelni kell arra is, hogy az elmúlt 20 évben számos olyan jelölt volt, aki csak azért kívánt elindulni, mert a közéletben fel kívánt tűnni. El kell gondolkodni, hogy nem kell-e garanciális elem az egymillió forint behajtására, ha az érintett nem szerzi meg az előírt két százalékos eredményt. Nagyon fontos, hogy a kormány beépített olyan indítványokat, amelyek az ellenzék részéről érkeztek, ez szerinte a választások tisztaságát szolgálja majd.

Jobbik: nem ismerték meg az ÁSZ véleményét

Schön Péter azt mondta, hogy nem ismerhették meg egy nagyon fontos szereplő, az ÁSZ álláspontját, amely szervezet a kampányt és költéseket ellenőrizni fogja. Úgy tűnik, olyanok írták a javaslatot, akik részleteiben nem foglalkoztak még kampányfinanszírozással - közölte.

Hozzátette: azt javasolják, hogy az állami támogatás 25 százalékát fel lehessen használni a párt működtetésére, mert normál támogatási keretet a választási évben nem kapnak a pártok.

Szabó Gábor arról beszélt, hogy amit elvárnak egy független vagy kisebb párt jelöltjétől, azt nem várnák el a javaslat szerint a jelölőszervezetektől, és számukra bőkezűen adna forrásokat az állam. A jelenlegi viszonyok között jónéhány a zavarosban halászó, megszűnés szélén álló párt fel fog támadni, és elindulhat egy pártalapítási hullám is a 150-597 milliós támogatás keret megszerzése érdekében. Ez a politikai pártok túlzott pozitív diszkriminációja az egyéni jelöltekkel szemben - mondta. Visszatartó lenne, ha - mint javaslatukban megfogalmazták - a pártoknak is el kellene érniük meghatározott eredményt, különben fizessék vissza a támogatást - fejtette ki az ellenzéki képviselő.

Független felszólalás

Mile Lajos, LMP-hez tartozó független képviselő kiemelte: régóta sürgetik a kampányfinanszírozás egészének tisztázását, a kampányköltségvetés elszámolásának rendbetételét. Hozzátette: ha a visszaéléseket akarják megakadályozni, akkor törvényi szinten lenne szerencsés szabályozni az egyes kritériumokat és nem a támogatási szerződésre kellene hagyatkozni.

Azt is javasolják, hogy olyan magánszemély ne adhasson támogatást, aki a megelőző öt évben nem átlátható hátterű gazdálkodó szervezetben tulajdonos, résztulajdonos, vagy alkalmazott volt. Aki a hozzájárulást megelőző öt évben valamilyen kedvezményezetti kör tagja volt, szintén ne lehessen támogató - mutatott rá, és nagyon fontosnak nevezte a nyílt kampányszámla intézményét is. Másik módosításuk azt célozza, hogy közpénzen ne lehessen korteskedni - jelezte.

Jobbik: drágulni fognak a választások

Novák Előd (Jobbik) az ellen tiltakozott, hogy még a két százalék elérését sem követelik meg a választásokon a pártoktól. A politikus úgy fogalmazott, hogy ezek a pártok elvehetnek néhány százalékot a szocialistáktól, de szavai szerint ha az MSZP-t ki akarják szorítani az Országgyűlésből, akkor inkább el kell fogadni a Jobbiknak azt a javaslatát, amelyik a volt kommunista vezetőket kizárná a közéletből.

A képviselő azt mondta, hogy ha valóban szeretnék megújítani a közéletet, akkor indokolt lenne a bejutási küszöb csökkentése, a visszahívhatóság és a mentelmi jog megszüntetése.

Szabó Gábor (Jobbik) úgy számolt, hogy a törvényjavaslat sokkal drágábbá teszi a választást, mint az korábban volt.


Figyelmeztették Novák Elődöt

Ujhelyi István levezető elnök figyelmeztette Novák Elődöt és kilátásba helyezte, hogy meg fogja vonni tőle a szót. Az eset előzménye, hogy az LMP politikusa, Ertsey Katalin (független) azt mondta, Szegedi Csanád EP-képviselő "fizette Novák Elődöt", akinek korábban - mint asszisztensének - összesen m
Plenáris ülés az Országházban - május 29. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)
integy 3500 eurót, akkori árfolyamon körülbelül egymillió forintot utalt.

Erre reagálva a jobbikos politikus azt mondta, a Jobbikban az normális és szokásos, hogy "régi bajtársakat" vesznek maguk mellé személyi titkárként. Hozzátette, Ertsey Katalin inkább a "saját háza táján sepregessen" és számoljon be arról, hogy "Osztolykán Ágnes képviselőtársának a tolvaj, cigánybűnöző titkára ügyében hol tart a nyomozás".

Az elnöki figyelmeztetést követően Ertsey Katalin ügyrendi felszólalása során az ülés berekesztését kérte, de Ujhelyi István ennek nem adott helyt.

Jobbik: pazarlásra készteti a pártokat az előírás

Nyikos László közölte: bár politikailag nem lehet megtenni, hogy ne a számvevőszék vizsgálja a kampányköltségeket, ez olyan "hungarikum", amelyet máshol a világon nem alkalmaznak.

Szabó Gábor (Jobbik) szerint pazarlásra, ésszerűtlen költésre kényszeríti a pártokat az az előírás, hogy ha nem használják fel kampánykeretüket, azt vissza kell fizetniük, ezért a Jobbik lehetővé tenné - mondta - hogy a forrásokat későbbi választási kampányokhoz vagy működési költségükre is fordíthassák a jelölő szervezetek.

A képviselő azt is javasolta, hogy az egyéni jelöltekkel szemben szigorúbban lépjenek fel az elszámoltatás során: ha nem nyújtják be időben elszámolásukat, akkor a nyújtott forrásnál nagyobb összeget kelljen visszafizetniük az államnak.

11:13 - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásához szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés vitájával kezdődött szerdán az Országgyűlés ülése.

Digitális átállás

A fideszes Menczer Erzsébet és a KDNP-s Seszták Miklós önálló indítványa a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-es törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es jogszabályt és az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítja.

Menczer Erzsébet expozéjában utalt arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat.

Plenáris ülés az Országházban - május 29. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára hároméves átmeneti időszak biztosít, amely alatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket - mondta. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek.

Menczer Erzsébet utalt arra is, hogy a helyi és körzeti televíziók létezése nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából.
Emellett - folytatta - a javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően pontosítja és törvényi szintre emeli a korábban NMHH rendeleti szinten szabályozott felekkel való konzultáció mechanizmus intézményét. A módosítás a versenyeztetési eljárás során köthető hatósági szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket is törvényi szintre emeli a jogállami garanciák erősítése érdekében.

A kormány nevében, Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár támogatta a törvényjavaslat elfogadását.

Kupper András, fideszes képviselő szerint a javaslat a jog erejével próbál a helyi nyilvánosság kis műhelyein segíteni, és ezek ellehetetlenülését akadályozza meg a hároméves átmeneti idővel. Mint mondta, ezek a televíziók három év alatt megvalósítják a szükséges fejlesztéseket.

Frakciótársa,Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve.

Plenáris ülés az Országházban - május 29. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: az elektronikus hírközlési törvény módosításában látják a javaslat a legjelentősebb problémáját, ugyanis az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás.

A mostani a módosítás viszont - érvelt Baja Ferenc - törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is - hangsúlyozta.

Szerinte az lenne a megoldás, hogy az érintett szervezetek felülvizsgálják a kudarcos frencvenciadöntés eredményeit, visszavonják a frekvenciajogosultságokat, majd újra kiírják a pályázatot azzal. Úgy vélte: a szabályozás felveti a "frekvenciamutyi" lehetőségét, mert a jövőben a tárgyalások legjelentősebb része kizárólag a hatóság és az érintett pályázók, előre szerződésben nem rögzített és nem átlátható feltételrendszere szerint történhet meg.

Frakciótársa, Mandur László arról beszélt: a javaslat általános vitára alkalmas, de vannak benne olyan pontok, amiket mindenképpen pontosítani kellene. Példaként említette a pályáztatás és a frekvencia-csere kérdését.
Novák Előd (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a digitális átállás elősegítheti a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, mert állítása szerint a Jobbik jóval parlamenti szerepvállalása alatt kap teret a médiában. Az ellenzéki képviselő felszólalásában élesen bírálta a médiahatóságot és a kormányt is, amiért nem tartják be a törvényeket, illetve a határidőket például a digitális átállás esetében sem.

Novák Előd szerint komolyabban kellene venni a digitális átállást, így például azt is, hogy az NMHH nem költi el a digitális átállásra szánt költségvetési forrásokat.

Plenáris ülés az Országházban - május 29. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: a javaslat hasznos, értelmes és "a helyi nyilvánosság, az emberek számára - akár több millió ember számára is - elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 december 31-ig segítséget nyújtson a sugárzásban.

Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra reagálva arra bíztatta a javaslatot kritizálókat, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat. A képviselő megvédte az NMHH-t és a digitális eseti bizottságot is, akik szerinte továbbra is gyakorolhatják az eddig is biztosított jogaikat.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

Korábban

Az Országgyűlés mai, e heti utolsó ülésnapján szinte kizárólag korábban tárgyalni kezdett előterjesztések részletes vitáit bonyolítja le, így a képviselők egyebek mellett ismét felhívhatják a figyelmet a különböző diktatúrák igazságtalanságaira.

A Ház ülése reggel kilenc órakor, a nap egyetlen általános vitájával kezdődik, az a kormánypárti indítvány kerül terítékre, amely 2018-ig, vagyis a jelenlegi szabályozáshoz képest további három év haladékot adna a helyi televízióknak a digitális átállásra.

Ezt követően a kampányfinanszírozást átalakító javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat értékelhetik. Fideszes és kereszténydemokrata képviselők előterjesztésükben azt kezdeményezik, hogy a pártok jövőre kizárólag kampányuk fedezésére kapjanak állami támogatást, az egyéni képviselőjelöltek egyenként egymillió forintot, míg a pártok jelöltenként ötmillió forintot költhessenek a jövő évi országgyűlési választásokon. Javaslatuk emellett megtiltaná mindenféle külföldi adomány elfogadását a pártoknak.

Az ülésnap további részében a bírósági végrehajtást érintő, valamint a családi napközik fennmaradását célzó törvénymódosítások tárgyalása folytatódhat, végül pedig a diktatúrák igazságtalanságairól beszélhetnek újra a képviselők. Az MSZP kezdeményezésére a nemzetiszocialista vészkorszak, míg a Jobbik javaslatára a kommunista diktatúra megismertetésének fontossága kerül ismét napirendre, a Fidesz pedig valamennyi diktatúra gonoszságára hívhatja fel újra a figyelmet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

800 millió forint jut tehetséggondozó nyári programokra

Ebben az évben 802 millió forint jut tehetséggondozó nyári programok megrendezésére. A sikeres… Tovább olvasom