Kisalföld logö

2019. 07. 17. szerda - Endre, Elek 14°C | 26°C Még több cikk.

Sikeresek a francia múzeumok, de túl sokat költenek

Ki ne hallott volna a párizsi Louvre vagy az Orsay-múzeum pompás kiállításairól, a nagyszabású francia kulturális beruházásokról, amelyek nyomán a látogatottság robbanásszerűen nőtt az elmúlt évtizedben?

Az érem másik oldala viszont az, hogy - mint azt a francia Számvevőszék legutóbb leszögezte - a 37 vezető francia múzeum túl sok pénzt költött, és nem volt megfelelő az ellenőrzés sem. Mint a Le Figaróban olvasható, a jelentést alighanem fogcsikorgatva fogják fogadni a nagy múzeumok vezetői, akik "intézményük hírneve okán külön kasztnak tekintik magukat". A francia számvevők elismerik, hogy 2000 és 2010 között a Louvre, Versailles, az Orsay-múzeum és megannyi társuk épült-szépült, bővítette gyűjteményeit és kulturális választékát, látogatóinak seregét, de az ellenőrző testület szerint mindez még nem jelent sikeres kultúrpolitikát.

Az elmúlt évtizedben ugyanis a múzeumoknak szentelt közpénz a különböző pénzügyi kedvezményekkel együtt legalább 70 százalékkal nőtt - ami messze meghaladja a többi szektor beruházásainak gyarapodását. A múzeumokra fordított összegek háromszor olyan gyorsan nőttek, mint az állami költségvetés. Márpedig, szögezték le a szigorú ellenőrök, ez a gyakorlat, tekintettel a büdzsé helyzetére, ma már nem folytatható. Több intézmény, köztük a Louvre és a Chambord-palota autonóm szerv lett, amitől azt várták, hogy csökkenni fog az állami támogatás, ám az ellenkezője történt. 2006-ban a múzeumok saját bevételei még a kiadások 43 százalékát fedezték, 2009-ben már csak 39 százalékát. 2003-tól lehetővé tették a múzeumok szponzorálását, ezt jelentős, az amerikai gyakorlatnál is nagyobb pénzügyi kedvezményekkel ösztönözték - de a számvevők szerint a pénzügyminisztérium nem ellenőrizte elég szigorúan a mecenatúra hatásfokát.

Ugyancsak problémát láttak abban, hogy az állami kulturális beruházások túlságosan a fővárosra és Párizs közelebbi szomszédságára koncentrálódnak. Igaz ugyan, hogy a legismertebb múzeumok ebben a térségben találhatók, ám támogatásuk a vidéken található ezernyi létesítmény rovására történik. S ha igaz is, hogy megnyílt a Pompidou-központ metzi, illetve a Louvre lens-i fiókja, ezeket nagy mértékben a helyi közösségek, önkormányzatok pénzelték. További gond, hogy a látogatottság növekedése elsősorban a külföldi turistáknak és a párizsiak fokozott érdeklődésének köszönhető: a bírálók szerint fontos rétegek maradnak távol a múzeumoktól.

A Számvevőszék dicséretesnek tartja, amit ezek az intézmények az iskolák, a diákok érdekében tettek, ez azonban önmagában nem elég. A 26 éven aluliak Franciaországban két év óta térítésmentesen látogathatják a közgyűjteményeket. Ezt az újítást a múzeumok korántsem fogadták lelkesen, másrészt a rendszer nem is működik jól: 2010-ben például az állam 19 millió euróval nagyobb összeget folyósított kárpótlásként annál, amennyi bevételtől a kedvezmény megfosztotta az intézményeket. A számvevők mindezen túl úgy találták, hogy a francia kulturális minisztérium meggyengült: hiányolták az országos irányítást, kevesellték az intézmények közötti együttműködést. A jelentés problematikusnak tartja, hogy a minisztériumnak nincs elég széles jogköre az autonómmá nyilvánított nagy múzeumok tekintetében. Frédéric Mitterrand kulturális miniszter válaszul egy interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy az autonómia "még nem függetlenség" - és leszögezte, hogy amióta ő áll a tárca élén, e téren sok minden megváltozott
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csimpánzok is szimpátia alapján ásítanak

Az ásítás elsősorban akkor ragadós, ha a másik fél szimpatikus nekünk. Tovább olvasom