Kisalföld logö

2019. 04. 24. szerda - György Még több cikk.

Áhítattal emelem fel szemem

Krisztus megindító szenvedéstörténete, Bach, Graun és Telemann Pasticcio-passiója csendül fel a fertődi Esterházy-kastély Marionettszínházában április 13-án, szombaton, 19 órakor. Az előadók - Kovács Ágnes (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Megyesi Zoltán (tenor), Najbauer Lóránt (basszus), valamint a PurcellKórus és a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekar felejthetetlennek ígérkező koncertélményt ígér.
– A nagyböjt és a nagyhét a keresztény Európa egyik legnagyobb misztériuma, identitásának alapköve, s kulturális alkotások ösztönzője – mondta el a feltámadásünnep előtti időszak lelki felkészüléséhez is méltó koncertet ajánlva Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetője. – Az átélés, az elmélyülés, az átszellemülés, az emberi érzések és a transzcendencia megjelenítése képi, zenei és színpadi alkotásokban mindig is kiemelt helyet foglalt el e patinás falak között. Ezért nagy öröm számunkra, hogy a számos európai lemezdíjjal is kitüntetett Purcell Kórus és Orfeo Zenekar, alapítójuk Vashegyi György vezényletével a barokk zene egy újabb gyöngyszemét hozza el ez ünnepi időszakban. A három nagy barokk komponista nevével fémjelzett oratórium úgy jeleníti majd meg a passiótörténetet zenében, mintha végigjárnánk az egykori Képtár liturgikus festményeinek sorát. Hiszen ne feledjük, egykor az eszterházai kastély falain belül őrzött, nagy múltú Esterházy-képtár alkotta a Milleneumkor alakuló budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének törzsanyagát. Műalkotásainak jelentős hányada a barokk korszak nagy mestereinek egyházi témájú festményeiből állt– fogalmazott Egresitsné Firtl Katalin. 

– A barokk korszak egészét a nagyszabású megjelenítés, a színes és hatásos megvalósítás, az erőteljes és érzelmekre ható ábrázolás jellemezte – ezt már Rácz Márton, zenei vezető tette hozzá. – Nem véletlen hát, hogy a szenvedéstörténet és a feltámadás legmegrázóbb és leglenyűgözőbb zenei tablói, remekművei is ebben az időszakban születtek. Az érzelmek és a lélek mélységeinek és magasságainak igaz és hiteles zenei megjelenítései pont a most felhangzó passió szerzőihez: Bach-hoz, Telemannhoz és egy későbbi kortársukhoz, a berlini Graunhoz köthetőek, akiknek hatása még sokáig érezhető a mélyen vallásos és istenhívő Joseph Haydn műveiben is – fejtette ki Rácz Márton. – A mára európai hírű Vashegyi György és együtteseinek neve több évtizede összeforrott Eszterháza zenei életével. A Stabat Mater, a János-passió, és más felemelő oratórium-előadások után most a sokáig J. S. Bach ötödik passiójaként számon tartott, megindítóan szép szenvedéstörténet-megzenésítéssel térnek vissza a kastély falai közé. 

A zenei köznyelvben a pasticcio olyan zeneművet jelöl, amelynek tételeit különböző zeneszerzők komponálták, s a különféle művekből átemelt – és alkalmanként új szöveggel ellátott – tételeket egy újabb komponista állította össze és egészítette ki. A művet esetleg már Bach lipcsei éveiben előadhatták. Ugyanakkor Bach másolója és veje J. Chr. Altnickol is lehetett az összeállító, hiszen az ő növendékének a kézírásában maradt fenn a passió.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lebontották az uszoda kupoláját Sopronban - fotók

Lebontották az uszoda kupoláját Sopronban - fotók
Tovább olvasom