Kisalföld logö

2019. 04. 24. szerda - György Még több cikk.

Rábaszovát fia és neveltje a hős Rozs József, szülőfaluja őrzi emlékét

Egy rábaközi hős katona életét dolgozza fel Szalay Balázs csornai helytörténet-kutató. A rábaszováti születésű Rozs József zászlós Munkácson esett el 1939 januárjában, a vízkereszti csatában.
Nyolcvan éve a Magyarországhoz visszacsatolt Munkácsot támadás érte. 1939. január 6-án csehszlovák páncélkocsik jelentek meg a városban. Egy rábaszováti, a haza védelmére önként jelentkező férfi elsőként vette fel a harcot az ellenséggel. Rozs József hősi halált halt az ütközetben. Idehaza hősként ünnepelték, ő emléktáblát, idős szülei anyagi támogatást kaptak. Szalay Balázs helytörténész kutatja a hős katona életútját.
Fedőneve Gorondi
– 1938 ősze és 1939 márciusa között a magyar revíziós törekvések miatt nagyon feszült volt a csehszlovák–magyar viszony. Több határincidens is történt, melyek közül a legjelentősebb a január 6-i támadás volt, amely vízkereszti csata néven ismert. Korabeli újságokat lapozgatva találkoztam Rozs József nevével. Ő akkoriban hivatalosan térképhelyesbítőként tartózkodott Munkácson. Valójában azonban a Rongyos Gárda tagja volt Gorondi fedőnéven– mondta el Szalay Balázs. – Kiderült, hogy Rozs József 1902. június 5-én született Rábaszováton zsellércsaládban. Nehéz sorsa ellenére magánúton elvégezte a középiskolát. Nem volt még húszéves, amikor részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben. Miután iskoláit befejezte, detektív lett, majd kishivatalnok. Például Budapest nyomortelepén, az Auguszta-telepen volt gondnok. Rajongásig szerették a nyomorúságos körülmények között élő telepiek, mert jó volt hozzájuk, segítette őket. 1938 őszén aztán elsők között jelentkezett, hogy segíthesse az elszakított országrészek visszatérését. A kutatás során, igaz, arról nem tudok, hogy verseket írt volna, de egy Petőfiéhez hasonló életút bontakozott ki előttem. Koplalva, nélkülözve jutott csak előbbre, de a hazaszeretet mindennél erősebb volt benne. 1939 januárjában Rozs József Munkácson a sötétben támadó csehszlovákokkal szemben az elsők között vette fel a harcot. A minden tekintetben túlerőben lévő támadók egyik páncélautójára ugrott fel és pisztolyával belőtt a figyelőnyíláson. A harcképtelen járműből kiugráló csehszlovákokkal kézitusa kezdődött, s fejbe lőtték Rozs zászlóst. Január 12-én temették el a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol sírja ma is látható. Önfeláldozása nem ment feledésbe – jegyezte meg Szalay Balázs.
Rozs József Rábaszováton született, hősként halt meg Munkácson.
Rozs József Rábaszováton született, hősként halt meg Munkácson.
Hősként búcsúztatták
– Szülőfalujában, Rábaszováton gyászmisén emlékeztek meg róla. Néhány nappal a halála után mozgalom indult azért, hogy a hamvait szállítsák haza. Özvegye, a rábapordányi származású Tekler Anna viszont azt kérte, hogy ne vigyék el a sírt. „Kell nekem az a kis sírdomb, ami a legdrágább hely számomra, ott egy kicsit megnyugszom, erőt merítek a nélküle olyan nehéz, egyedülvaló élethez" – írta az özvegy a kezdeményezésre. Kerényi Aladár csornai járási tisztiorvos azt javasolta, hogy állítsanak emléktáblát a tiszteletére a községben. Előbb a szülői házra gondoltak, de az annyira roskatag volt, hogy attól féltek, nem bírja el a márványtáblát. A szováti leventék karolták fel az emléktábla ügyét, melyet végül Mechle Béla soproni kőfaragómester készített el ungvári kőből. A szováti iskola falán helyezték el. A tudósítások szerint 1941. május 25-én leplezték le. Rozs hősiességéről a kerület országgyűlési képviselője, Somogyváry Gyula emlékezett meg – osztotta meg kutatási eredményét a Kisalfölddel Szalay Balázs. 

Rozs Józsefet hősi halála után Bátorsági éremre terjesztették fel. Ám mielőtt erről döntés született volna, Horthy Miklós kormányzó megalapította a Magyar Vitézségi Érmet. E kitüntetés arany fokozatát júliusközepén másodikként kapta meg posztumusz a rábaszováti katona. A magas rangú kitüntetést rajtakívül mindössze negyven honvéd érdemelte ki a háború folyamán.
Munkács főterén ravatalozták fel és búcsúztatták a vízkereszti csata hőseit.
Munkács főterén ravatalozták fel és búcsúztatták a vízkereszti csata hőseit.
Előkerült az emléktábla
A megye a Rozs szülőkről sem feledkezett meg. Édesanyja 77, édesapja 81 éves volt ekkor, nagy szegénységben éltek. Nagy Gyula plébános révén megyeszerte adakozás indult meg a javukra és komoly összeggel támogatták őket. 

A szováti iskola falán elhelyezett emléktáblát a politikai fordulat miatt néhány év múlva levették és a hozzátartozók gondjaira bízták. A rendszerváltás után a falubeliek adományaiból 2005-ben felújították a szováti temetőben álló hősi emlékművet. A restaurálást végző Rácz István bősárkányi kőfaragó az eredeti tábla szövegét véste fel a hősi emlékműre. „Községünk fia és neveltje volt Rozs József zászlós, aki 1939. január 6-án rendkívüli egyéni bátorsággal áldozta fel életét Munkácsnál hazánk védelmében." Sőt, a mester az eredeti táblát is megőrizte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenheten ajánlottak bojlert a rászoruló himodi anyukának

Tizenheten ajánlottak bojlert a rászoruló himodi anyukának
A Kisalföld alapítványa mögött jóval több van, mint egy egyszeri támogatás. Ezt bizonyítja a himodi Lukács Gizelláék története is. Tovább olvasom