Kisalföld logö

2019. 04. 21. vasárnap - Konrád Még több cikk.

Leégett Notre-Dame: megpályáztatják, hogy a régit építsék-e újjá, vagy egy teljesen új torony készüljön - galériák

Leégett Notre-Dame: megpályáztatják, hogy a régit építsék-e újjá, vagy egy teljesen új torony készüljön - galériákFotó: MTI
A 19. században Eugene Viollet-le-Duc által épített, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezet összeomlott a hétfői tűzben.

Nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a huszártorony újjáépítésére

Nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a párizsi Notre-Dame- székesegyház leomlott huszártornya újjáépítésére - jelentette be szerdán Édouard Philippe francia kormányfő.

A pályázat segítségével döntik el, hogy az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség - mondta a kormányfő.
    
A 19. században Eugene Viollet-le-Duc által épített, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezet összeomlott a hétfői tűzben.

Szívfacsaró felvétel a leégett tetőről. Virtuálisan körberepülhetjük a székesegyházat.
Javasolt a nagy képernyő!

 

Разбитое сердце Парижа

Последствия знаменитого пожара в столице Франции


    
A pályázatot a Notre-Dame-program keretében írják ki, amelyre törvényt is alkotnak az újjáépítéshez meghirdetett adománygyűjtésről. Az adományok után adókedvezményt is biztosítanak. A törvénytervezet értelmében magánszemélyeknek 1000 euróig 75 százalékos, efelett 66 százalékos jövedelemadó-csökkentést írnak jóvá az adományok után. A cégek a szokásos műpártolói adókedvezményben részesülnek - mondta a kormányfő.
    
Édouard Philippe hozzátette, hogy a munkák költségeit még nem becsülték fel.
    
A székesegyház építése a 12. században kezdődött és csaknem 200 éven át tartott. Az eredeti huszártorony 1250-ben épült, 1786 és 1792 között lebontották.
    
A párizsi ügyészség bejelentette, hogy kedden a nyomozók 30 szemtanút hallgattak ki és szerdán további kihallgatások lesznek. A szemtanúk között a katedrális biztonsági személyzetének tagjait, valamint a tető és a huszártorony renoválását végző vállalat alkalmazottait is kihallgatják. A vizsgálat elsődlegesen balesetet feltételez, amely szakértők és a francia média szerint a munkákkal lehetett kapcsolatos.
    
Tudományos szakértőket egyelőre nem engedtek be a székesegyház belsejébe, mert attól tartanak, hogy az épületszerkezet esetleg nem biztonságos.
    
A székesegyház fő vallási ereklyéit és műkincseit épségben a Louvre múzeumba szállították, ahol szakértői vizsgálatnak vetik őket alá - mondta Édouard Phillipe.
    
Stephan Bern, Emmanuel Macron elnök örökségvédelmi tanácsadója elmondta, hogy szerdára a felajánlások összege várhatóan meghaladja az egymilliárd eurót (319 milliárd forint).
    
Johann Vexo orgonista - aki hétfőn a misén játszott, amikor a lángok felcsaptak - elmondta, hogy az emberek nem reagáltak a tűzjelzőre, amely akkor kapcsolt be, amikor a pap részletet olvasott fel a Bibliából. Hozzátette: senki sem tudta, mit történt, mert először hallottak ilyet a székesegyházban. Az emberek ezután elindultak a kijárat felé, de többen visszatértek. Az orgonista elmondta, hogy még húsz percet töltött bent a kollégákkal beszélgetve.
    
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, milliók keresik fel évente.

Ezerháromszáz normadiai tölgyet ajánlottak fel a Notre-Dame gerendázatának helyreállításához

Ezerháromszáz normandiai tölgyet ajánlott fel a Groupama biztosító, Franciaország harmadik legnagyobb magán erdőtulajdonosa a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához - jelentette a France3 televízió internetes oldalán.

A 3,5 millió magán erdőtulajdonost tömörítő Fransylva alapítvány kedden minden tagját felkérte, hogy ajándékozzon egy tölgyfát a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához. Az ötletet a francia biztosító és beruházó is magáévá tette, és 1300 százéves tölgyet ajánlott fel a leégett tetőszerkezet pontos másának újjáépítéséhez.

A fákat a normandiai Conches-ban fogják kivágni, ahol a biztosítónak 1000 hektáros erdeje van.
A Notre-Dame két nappal a pusztító tűzvész után. Fotó: MTI (galéria)
Michel Druilhe, a France Bois Foret erdészeti szakszervezeti szövetség elnöke közölte: nem tudják még, sikerül-e eredeti formájában helyreállítani a gerendázatot, de mozgósítják a francia állami és magán erdőket a középkori építészet gyöngyszemének helyreállítása érdekében.

A Notre-Dame tetőszerkezete az egyik legősibb ilyen építmény volt a francia fővárosban. Az eredeti az 1160-1170-es években épült és ugyan 1220-ban átépítették, de felhasználták az eredeti szerkezet számos elemét a mintegy 100 méter hosszú, 40 méteres kereszthajós, 10 méter magas tetőszerkezethez. A tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer fát a feljegyzések szerint 1160 körül vágták ki, 21 hektárnyi erdőt használtak fel hozzá, a fák többsége a 800-900-as évektől nőtt.

A tölgy a normandiai erdők leggyakoribb fája, amelyet a bükk követ. A normandiai erdőségek 38 százalékát a két fő tölgyfajta, a kocsánytalan és a kocsányos tölgy teszi ki.

A gótikus székesegyházban hétfőn, a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, milliók keresik fel évente.


A katedrális legpontosabb 3D-s modelljét amerikai merevlemezek őrzik

A New Yorktól északra fekvő Vassar College diákjai nagyszabású projektre készültek egy héttel a párizsi Notre-Dame székesegyházban tomboló tűzvész előtt: a székesegyház eddigi legpontosabb 3D-s modelljéhez szükséges óriási adatmennyiség feldolgozására.

Az értékes adatokat a novemberben elhunyt Andrew Tallon franciabarát és franciaajkú művészettörténész professzor, a középkori építészet és a gótikus székesegyházak szerelmese gyűjtötte össze.

Technikája nem új, csak a felhasználási módja. 2011-12-ben egy alapítvány pénzelte program keretében Tallon lézeres berendezéssel mérte meg pontosan a székesegyház belsejét és külsejét. Készülékét mintegy ötven helyen állította fel, hogy megmérje a távolságot minden fal és oszlop, szeglet, szobor vagy más forma között, és feljegyezze a belső hibákat, amelyek az évszázadok alatt minden műemlékben kialakulnak.

Az eredmény egy több mint egymilliárd pontot tartalmazó "felhő" lett. A végső szintézis után létrejött képek a legkisebb részleteiben rekonstruálják a székesegyházat, a legkisebb - ötmilliméteres pontosságú - deformációkkal együtt.

Ezek a képek megmutatták, "micsoda kupleráj" van a székesegyház nyugati részénél - mondta Andrew Tallon a National Geographic című folyóiratnak 2015-ben, az oszlopok rossz állapotára utalva.
A Notre-Dame két nappal a pusztító tűzvész után. Fotó: MTI (galéria)
Andrew Tallon az építészek figyelmét akarta felhívni - magarázta Lindsay Cook, a professzor egykori tanítványa, aki a Columbia Egyetemen elvégzett doktori tanulmányok után tavaly óta a Vassaron tanít, és egyike a digitális archívumot tanulmányozó egyetemi tanároknak.

Tallon mérései alapján fotóalbum jelent meg 2013-ban és kiállítást rendeztek a Notre-Dame-ban 2014-ben. A néhány merevlemezen bináris számrendszerben tárolt egy terabájtnyi adathalmaz azonban azóta is feldolgozatlan.

A Notre-Dame-ot ezek nélkül az adatok nélkül is újjá lehet építeni, de a lézeres modellezés újabb adalékot szolgáltat a francia építészek rendelkezésére álló rajzokhoz és fotókhoz: a pontosságot. Ez különlegesen fontos a fizikai módszerekkel nehezen mérhető, magasban lévő elemek, mint a tetőzet és a huszártorony helyreállításához. A 19. században helyreállított huszártorony leomlott a tűzben, a tetőzet nagy része is elpusztult.

A modellezés segítheti a restaurátorokat a boltozat belülről beomlott részének pontos helyreállításában is. Lyndsay Cook közölte: természetesen megosztják az adatokat a hatóságokkal, ha igényt tartanak rájuk.

Más merevlemezeken Andrew Tallon örökségének más részei találhatók: Beauvais, Chartres, Canterbury székesegyházának és a Saint-Denis-bazilikának, a francia királyok temetkezési helyének modellezéséhez szükséges, lézerrel mért adatok.

Korábban írtuk:

Erdőnek csúfolták a Notre-Dame vázát, melyet 1300 fából építettek, így nagyon gyúlékony volt a szerkezete. A lángok martalékává lett tetőszerkezet alapja is ebből készült. A katedrálisban őrzött kincsek, kegytárgyak szerencsére megmenekültek, köszönhetően a hős tűzoltóknak, köztük a káplánjuknak írja a Bors.
A Notre-Dame két nappal a pusztító tűzvész után. Fotó: MTI (galéria)
Világszerte gyászolják Európa legismertebb gótikus templomát, a párizsi Notre-Dame-ot, de a leégett katedrális tragédiája hétfőről keddre virradóra számos hőst is avatott. Négyszáz lánglovag küzdött a pusztító tűzzel, és elsősorban az ő bátorságuknak köszönhető, hogy a templomban őrzött relikviák megmenekültek. Egyik pillanatról a másikra nemzeti hős lett a tűzoltók káplánja, Fournier atya, aki az életét kockára téve vetette magát a lángoló épületbe.
Fournier atya lett a tragikus nap hőse.
Fournier atya lett a tragikus nap hőse.
A keresztény világ egyik legfontosabb ereklyéjét mentette: a töviskoronát, amelyet a hagyomány szerint Krisztus viselt a ke­resztre feszítésekor. A le­genda szerint IX. Szent Lajos gyűjtötte be a Szentföldről, és vitte el Párizsba 1238-ban. Fournier atya pontosan tudta, mekkora jelentősége van a tárgynak, és tétovázás nélkül rohant be a po­koli meleget árasztó épületbe. Akciója sikeres volt, amiért a közvélemény szerint szentté kellene avatni.
Kigyulladt a párizsi Notre Dame. Fotó: MTI (galéria)
Összeomlott a lángokban álló párizsi Notre Dame székesegyház tornya. Fotó: MTI (galéria)
Borzasztó: Így válik a tűz martalékává a párizsi Notre Dame. Fotó: MTI (galéria)
Így oltották a Notre Dame lángjait a francia tűzoltók. Fotó: MTI (galéria)
A párizsi Notre Dame székesegyház a pusztító tűz után. Fotó: MTI (galéria)
Így néz ki belülről a tűzvész után a párizsi Notre Dame-székesegyház. Fotó: MTI (galéria)

 

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lett kormányfő: Európa külső határait meg kell erősíteni

Lett kormányfő: Európa külső határait meg kell erősíteni
Növekszik az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás - jelentette ki Krisjanis Karins. Tovább olvasom