EzTörténtKisalföld

2024.02.22. 10:34

Erről írtunk 10 éve - Új esélyre várnak a panelek, korszerűsítésre szorulnak a győri házgyári lakások

Erről írt a Kisalföld 10, 30 és 40 évvel ezelőtt február 22-én. A legérdekesebb hírekből szemezgettünk.

Papp Fanni

Illusztráció -

Forrás: Kisalföld Archív

Fotó: Mészáros Mátyás

10 éve - Új esélyre várnak a panelek, korszerűsítésre szorulnak a győri házgyári lakások

Van, ahol az épületszigetelést, fűtéskorszerűsítést és a nyílászáró cseréjét is elvégezték

Az ipari technológiával gyártott panelházak statikailag rendkívül erősek, ám az elektromos hálózatuk, vízvezetékük állapota leromlott. A házak a rossz szigetelőképesség miatt is korszerűsítésre szorulnak. Ahol ezt már elvégezték, egy 63 négyzetméteres lakásnál 5-8 ezer forint lehet a megtakarítás havonta.

Forrás: Kisalföld Archív

A korábban megrekedt országos panelprogram folytatását Győrben jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter még novemberben. Az ellenzék többször kinyilvánította: átfogó panelfelújítás lenne a valódi rezsicsökkentés. A kormányzó pártok most nagyszabású panelprogramot ígérnek, a részletek még nem ismertek. Azt néztük meg, hol tart régiónkban a korszerűsítési folyamat, s mit várhatnak tőle a lakók. Győrben a panelprogramban a meglévő, közel 22 ezer házgyári lakás mintegy 60 százaléka, közel 13 ezer újult meg.

A város a befejezett felújításokat összesen 2,7 milliárd forinttal támogatta. Az újra induló Panel II program első csomagja 603 lakásra - 18 épületre - vonatkozik. Az állami támogatáshoz az önkormányzat 205 millió forint önrészt tett hozzá.

Újabb 342 millió

A várakozólistán lévők - mintegy 700 lakás - a következő csomagból jutnak lehetőséghez, hogy befejezzék a programot. Ez Győr esetében 500 millió forint állami támogatást jelent, ahhoz az önkormányzat közel 300 millió forint önrészt tesz hozzá. A megyeszékhely önkormányzatának tegnapi közgyűlésén elfogadott költségvetésben újabb 342 millió forint szerepel panelkorszerűsítésre. Nézzünk egy konkrét példát! A győri, Ikva u. 15-21-es társasház lakói a panelfelújítás során nemcsak az épületszigetelést, fűtéskorszerűsítést és a nyílászárócserét végeztették el, de a közös villanyszámla csökkentése érdekében napkollektorokat is szereltettek a tetőre. Azok hajtják például a szellőzőventilátorokat.

5 ezer forint megtakarítás

A társasház közös képviselője, Baranyai Béla elmondta a Kisalföldnek, öt éve „csomagoltatták” be a társasházat, s cserélték ki a nyílászárókat. Minden lakásban szabályozhatók a radiátorok, s attól függően, hogy ki hogyan tekeri fel vagy le a fűtést, úgy takarít meg a fűtésszámlából. Egy 63 négyzetméteres lakás esetében korábban 25-27 ezer forint volt a havi fűtésszámla a szezonban, mostanában - a rezsicsökkentést nem számítva - 20-22 ezer forintra csökkent. A megtakarítás tehát 5 ezer forint.

A felújítás sok hasznot hoz

Korábban az volt a hivatalos verzió, hogy a panelházakat 50 évre tervezték, annyit bírnak ki, utána le kell bontani azokat. Van, amelyik már jóval öregebb. A Kisalföld szakértője kijelentette: ezek a szerkezetek nagyon erősek, a végtelenségig bírják statikailag. A technikai romlásuk azonban gyors. Szakértőnk ezt azzal magyarázta, hogy az elektromos hálózatuk, a vízcsövek állapota korszerűtlen, leromlott, a lakások egymás közötti hő- és hangszigetelése rossz. A panelfelújítás ezt a romlást nagyon nagy mértékben lassítja. Azokban az években, amikor nem volt állami panelpályázat, Mosonmagyaróvár önkormányzata saját pályázatot hirdetett a lakóközösségeknek. Több mint 10 milliót különítettek el erre a célra. A város tervezi a program folytatását az idei évben is új pályázatok benyújtásával. Ennek előkészítő munkái már zajlanak az önkormányzat, a közös képviselők és az energetikai szakemberek együttműködésével. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium február-márciusra ígérte a program folytatását. A város ebben az újonnan induló panelprogramban is részt kíván venni: az eddigi jelzések alapján mintegy 400 millió forint értékben várható új beruházás.

Van újabb igény

Sopronban 2001 és 2009 között 183 pályázatot támogatott az önkormányzat. Ez közel 150 épületben 5200 lakás felújítását eredményezte. A megítélt önkormányzati támogatás öszszege 1,53 milliárd forint volt. A panelprogramban érintett épületek száma is nagy Sopronban. A Jereván-lakótelepen 121 épületből közel száz esetében volt kedvező a pályázati elbírálás, a József Attila-lakótelepen mind a harminc épület pályázott és kapott is támogatást. A Kőfaragó téri lakótelepen a 25 házból 17 vett részt a programban, az Ibolya úton pedig a 12 épületből hat részesült a támogatás valamelyik formájában. Jelenleg nincs kiírt pályázat, mivel a feltételek még nem ismertek. Amennyiben a részletek kiderülnek, az önkormányzat dönt arról, mekkora összeggel és milyen formában támogatja a felújításokat. A soproni városházán az érdeklődő telefonokból arra következtetnek, hogy igény még mindig van a támogatásra. Eddig 16 lakóközösség érdeklődött.

A panellakások a nagyvárosok nyertesei

A Kisalföld 2023. júniusában arról számolt be, hogy megyei jogú városokban élők 24 százaléka lakik panellakásokban, amelyek az átlagosan több mint 20 százalékos árelőnyük miatt nagyon népszerűek. A panellakások piacán látványos változásokat hozott az elmúlt évtized. Sok közülük ma már nem annyira egyenlakás, azaz színesebb lett a választék, az egyedül élők pedig előszeretettel választják otthonuknak.

30 éve - Hazai közúthálózat-fejlesztés körkép, Győr-Moson-Sopronban is épülnek autópályák

A tervezett október végi határidőnél mintegy fél évvel korábban, már ez év tavaszán részlegesen forgalomba helyezik az M0-ás autóút újabb szakaszát, valamint az M1-es autópálya Győrt elkerülő részét. A munkálatok teljes befejezése a forgalom biztosítása mellett történik meg - hangzott el azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen Schamschula György miniszter az országos közúthálózat fejlesztési programról adott áttekintést az újságíróknak.

Forrás: Kisalföld Archív

A szaktárca vezetője elmondta: 1990-1993 között mintegy 40 milliárd forintot költött a tárca az országos közúthálózat fejlesztésére. Míg 1989-ben az ennek fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére fordítható pénzügyi lehetőségek nem érték el a 9 milliárd forintot, addig 1994-ben megközelítik az 50 milliárdot. Az elmúlt időszak kiemelkedő eseménye volt Kelet-Közép-Európa első koncessziós autópálya-szerződéseinek megkötése. A tavaly aláírt két szerződés keretében az M1 -es autópálya Győr és az országhatár közötti szakasza 1995 végére, az M15-ös autópálya Mosonmagyaróvár-országhatár közötti szakasza 1997-re, a Szekszárd térségi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó 20 kilométeres autóút szintén 1997-re elkészül. Remélhetőleg még ez év tavaszán sikerül megkötni az M5-ös, valamint az M3-as autópálya tovább építésére vonatkozó koncessziós szerződéseket. Az M7-es autópálya folytatására kiírt versenytárgyalás a kezdeti szakaszban tart, szerződéskötésre 1994 végén, 1995 elején kerülhet sor.

Külföldi bankokkal kötött kölcsönszerződések keretében valósul meg az M2-es autópálya, a szolnoki elkerülőút és a Sopron belvárosát tehermentesítő út. A miniszter hangsúlyozta: az infrastruktúrafejlesztés meghatározó jelentőségű, hiszen nemcsak a közlekedési feltételeket javítja, hanem további beruházásokat ösztönöz.

Gyorsforgalmi út épült

Az elmúlt évek során szintén nagy változáson ment keresztül a hazai közúthálózat, ugyanis megépült az M85-ös gyorsforgalmi autóút Győrtől egészen Sopronig. Azonban a cél, hogy az úthálózat elérje az osztrák autópályát. Szinte az mondható, hogy országos szinten egyedülálló lesz a Sopron térségi autóút, ugyanis jelenleg is a mintegy 780 méteres alagúton dolgoznak. A végleges szerkezet 2023 év végére mindkét járatban elkészült. A teljes beruházás pedig a tervek szerint 2024 év végén kaphat forgalomba helyezési engedélyt.

40 éve - Összefog öt község Győr-Moson-Sopronban

Távlatokban gondolkodnak a tanácson

Kanyargós, hangulatos utcái és különleges fekvése miatt mindenképpen megér egy délelőtti sétát a nem sietős úton levő átutazónak is Fertőszentmiklós ez a cukorgyáráról inkább közismert Petőházával csaknem összeépült, a két miniközséggel, Röjtökmuzsajjal, Ebergőccel, valamint Csapoddal közös közigazgatási központot alkotó nagyközség. Összesen hatezernyolcszázan lakják az öt települést, s míg a két nagynak egyenletes fejlődést, a kis településeknek támaszt nyújt — a nagyközségi ranggal járó lehetőségek mellett — a közigazgatási rend legutóbbi átszervezése is. E változások mellett a nagyközségi közös tanács idei terveiről is beszélgettünk a község vezetőivel.

Forrás: Kisalföld Archív

Az a tény, hogy Fertőszentmiklóson van egy többcélú, korszerű tornacsarnok — ahol a társközségekből bejáró felsőtagozatos tanulók testedzése is zajlik — eleve lehetőséget teremt számos közösségi megmozdulás szervezésére. Nincs viszont a közigazgatási székhelyen művelődési ház, így a nagy létszámú rendezvények színhelye a mozi, vagy alkalmanként a Petőházi Cukorgyár ad otthont az összejöveteleknek. — A kultúrház valóban nagyon hiányzik, nem is annyira a nagyterem, hanem a kiscsoportos foglalkozások, szakkörök helyszínéül szolgáló klubok hiányát érezzük — mondja Lakatos Tibor, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Éppen ezért határozott úgy a tanács, hogy a közeljövőben olyan általánosiskola építésébe kezdünk, amely kialakításánál fogva, legalább részben képes lesz befogadni a kisebb közösségeket. A terveket megrendeltük, az év végére készen lesznek, s a VII. ötéves terv végére várhatóan felépül az iskola is.

A tanács idei költségvetése látványos fejlesztéseket nem tesz lehetővé. A tornacsarnok hiteltörlesztése, az intézmények üzemeltetése mellett el szeretnék készíteni az öregek napközi otthonának központi fűtését. Tavaly kezdődött meg új gyógyszertár, valamint két, célcsoportos szolgálati lakás építése, a közművesített telket ehhez a tanács biztosította. Szükség van parkosításra, út- és járdakorszerűsítésre, a lakóhely szépítésére mind az öt községben. Ebben természetesen a lakosság társadalmi munkájára is támaszkodhat a tanács. Az elmúlt évben egy főre csaknem ezerhatszáz forint értékű társadalmi munka jutott! A helyi üzemek és természetesen a szocialista brigádok is aktívan kiveszik részüket a munkából — mondja a tanácselnök. — Az óvodák, iskolák szemléltető eszközei, a játszóterek felszerelései, az öregek napközi otthonaiban található eszközök mind mind a közösségek keze munkáját őrzik, s én úgy gondolom, számíthatunk rájuk az idén is. A közigazgatási rend ez év elején végrehajtott változása némileg bővítette ugyan az eddig is meglevő elsőfokú hatósági jogköröket, de ez alig jelent lényeges változást.

— Apparátusunk tizenkilenc tagú, valamennyien szakképzett, gyakorlott előadók — mondja Somogyi Géza vb-titkár. — A társközségekben eddig is meglevő fogadónapok rendszere jó, ezt a gyakorlatot folytatjuk. Ami január elsejétől lényeges változás: ügyfélszolgálati irodát nyitottunk itt a közigazgatási székhelyen, ahol egész nap fogadjuk az állampolgárokat. A kapcsolattartást erősítheti az az új intézkedés is, miszerint évi háromezer kilométer gépkocsihasználatra kaptunk engedélyt.

A Fertőszentmiklóshoz tartozó társközségek élete nem sokban különbözik más, hasonló nagyságú települések lakóinak életétől. Mindhárom kis faluban kevés a gyerek, csak az óvodások és az alsó tagozatos tanulók maradnak otthon, a többiek — iskolabuszokkal — bejárnak a közigazgatási székhelyre. Ami közös gond, az a községek teljes közművesítése. Az persze önmagában is jelentős dolog, hogy — Ebergőckivételével, ahol csak egy artézi kút van — valamennyi községben vezetékes ivóvizet ihat a lakosság, ám ahogy fejlődnek a helyi üzemek, ahogy korszerűsödnek a háztartások, egyre sürgetőbbé válik a szennyvízelvezetés megoldása is. — Ez csak távlati elképzelés lehet, s akkor is csak széles körű összefogással valósítható meg — mondja a tanácselnök. — De mert az itteniek szeretik a lakóhelyüket, munkahelyet, jól ellátott üzleteket találnak itt, az ivóvíz-programhoz hasonlóan a nem is túl távoli jövőben megoldjuk ezt is.

Várossá avatták

Fertőszentmiklós, mint település azóta is fellendülőben van. Telt házzal üzemel két óvoda, a kulturális és közösségi élet rendkívül aktív és egyre több családot vonz. Így nem csoda, hogy egyre többen választják otthonuknak a barátságos kisvárost. A település egyébként tavaly ünnepelte azt, hogy tizenöt évvel ezelőtt avatták várossá.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában