Erről írtunk 40 éve: Losonczi Pál látogatott Sopronba

20 évvel ezelőtt - 2004. április 17. - EU-majális: Rábaközi kiállítás és vásár hatodik alkalommal 

Csorna gazdasági ünnepe 

A csornai önkormányzat és a megyei kereskedelmi és iparkamara idén hatodik alkalommal rendezi meg Csornán a Rábaközi Kiállítást és Vásárt. A kiállítás az európai uniós csatlakozást köszöntő majálishoz kapcsolódik. A csornai Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola területén rendezik meg idén is a Rábaközi Kiállítást és Vásárt, immár hatodik alkalommal. A bemutató április 30-tól május 2-ig ingyenesen látogatható. A rendezvény része a város hazánk európai uniós taggá válását ünneplő Csatlakozási Fesztiválnak. 

Testvérvárosok bemutatkozása 

Horváth Árpád, a rábaközi iroda vezetője, a kiállítás főszervezője most is hasonló számú kiállítóra számít, mint tavaly, és reméli, látogatóban sem lesz hiány. A Rábaközi Kiállítás és Vásár a térség gazdasági ünnepe, amelyen fogyasztó és termelő közvetlenül találkozhatnak - mondta a Kisalföldnek Horváth Árpád. - Ezáltal segítjük a környék gazdasági fejlődését, a cégek pedig évről évre bemutathatják, hogy gyártmányaik, termékeik, szolgáltatásaik hogyan fejlődnek. Ebben az évben az uniós csatlakozás jegyében szervezzük meg a kiállítást és vásárt, amelyen Csorna testvérvárosai is bemutatkoznak. 

Csatlakozási Fesztivál is

 A vásár a Csatlakozási Fesztivál megnyitásával együtt kezdődik a Hunyadi-gimnáziumban, városi ünnepség keretében. Horváth Árpádtól megtudtuk: a megnyitó napján, április 30-án, pénteken szakmai fórumot tartanak, amelyen európai uniós tapasztalatokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. E napon kerül sor szakmai bemutatókra, illetve a vásári díjak átadására is. Május elsején, szombaton a gyermekprogramok lesznek túlsúlyban a gimnázium területén. Május 2-án, vasárnap délelőtt pedig a sportnak szánnak főszerepet, délután mutatkozik be a Rábaköz is zenés összeállítással, valamint győri művészek szórakoztatják a látogatókat. 

Cégeket, civileket is várnak

Tavaly nagyon sikeres volt a környékbeli civil szervezetek bemutatkozása, ezért erre idén is lehetőséget adunk. Ugyanígy várjuk az oktatási intézményeket is, hogy információkkal, ismertetőkkel jelenjenek meg a kiállításon és vásáron - tájékoztatott a főszervező. Az irodavezető hozzátette: továbbra is várják azon cégek jelentkezését, amelyek be szeretnék mutatni termékeiket „Csorna gazdasági ünnepén”. 

40 évvel ezelőtt - 1984. április 17.: Szívesen jöttem újra Önökhöz - Losonczi Pál látogatása Sopronban 

Az Elnöki Tanács elnöke a SOTEX és az Erdészeti és Faipari Egyetem munkájával ismerkedett 

Tegnap hivatalos látogatásra Győr-Sopron megyébe érkezett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A magasrangú vendéget a megyehatáron Háry Béla, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságá- nak első titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke, valamint a társadalmi szervek vezetői fogadták és köszöntötték. Az egyenruhás, pirosnyakkendős úttörők üdvözlése után az Elnöki Tanács elnöke Háry Béla, Lombos Ferenc és Strinni Ferencnek, a KB munkatársának kíséretében Sopronba indult. A megyei pártbizottság első titkára útban Sopron felé részletes tájékoztatást adott társadalmi, gazdasági, politikai életünk időszerű kérdéseiről A határszéli város pártbizottságán Losonczi Pált Hencz József, a soproni városi pártbizottság első titkára, Markó József, a városi tanács elnöke, valamint a társadalmi szervek vezetői fogadták. A város életéről, gazdasági és kulturális terveiről, távlati elképzeléseiről Hencz József adott részleges ismertetést. Beszámolt arról, hogy a városban és a most már irányítása alá tartozó településeken élvezik a párt iránti bizalmat, de ezért meg kell küzdeni, újra és újra ki kell érdemelni. Mint mondta, Sopronban hosszú távra szólóan gondolkodnak, elkészítették a város és környékének 15 évre szóló átfogó tervét. Erről kikérték a lakosság véleményét Hasonló alapossággal dolgozták ki a kulturális elképzeléseket és az idegenforgalmi célokat. Az elmúlt években ugyan stagnált az ipar, tavaly viszont a nem rubel elszámolású kivitel számottevően gyarapodott. A Sopronban és a vonzáskörzetébe tartozó településeken 17 ezren dolgoznak az iparban, s évi teljesítményük 8 milliárd forint. Noha Sopronban a textilipar dominál, sok egyéb is megtalálható. 

A városi pártbizottság első titkára beszámolt arról, hogy minden korábbinál nagyobb fejlesztéseket valósítanak meg ebben a tervidőszakban. A Soproni Faipari Vállalat korszerű ablakgyártó bázisának kifejlesztése félmilliárdot meghaladó összegbe kerül: a Soproni Szőnyeggyár faltól falig szőnyeggyártó kapacitásának bővítése mintegy 400 millió forintba. Az Elzelt Művek soproni gyárában készítik majd a SOFÁ-ban gyártott ablakokhoz a korszerű szerelvényeket. Ennek megvalósításához nemrég hagytak jóvá egy 200 milliós beruházást. A város mezőgazdasági ágazatáról szólva Hencz József közölte: 16 termelőszövetkezet és 3 állami gazdaság dolgozik a városban és vonzáskörzetében, s ezek évente 2 milliárd forint értéket állítanak elő. Örömteli tényekben számolhatott be Sopron idegenforgalmának fejlődéséről. Tavaly 800 ezer külföldi lépett be a nem nagyméretű soproni határállomáson, s a város idegenforgalmából származó devizabevétel ugyancsak jóval meghaladta az országos átlagot. A nemrég zárult soproni Tavaszi Napok rendezvényeit mintegy 60 ezer hazai és külföldi érdeklődő tekintette meg. Az idegenforgalmi tervekről szólva a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, a Fertőrákos Barlangszínházat olymódon kívánják fejleszteni, hogy szolgálja az országos, s egyszersmind a helyi érdekeket is. A Fertő tóhoz kapcsolódó fejlesztésekről egyelőre annyit közölt, míg nem sikerül megnyugtatóan megoldani a szennyvíz-tisztítást, addig nem kívánják bővíteni a népszerű „Vízivárost.” Sopron fejlődését mindezideig két tényező gátolta, a gázenergia és a víz helyi forrásainak szerénysége. Bár Sopron egészen Fertőszentmiklósig „ment” a vízért, az idén már szolgáltatni fog a regionális vízmű és a várost bekapcsolják az országos földgázhálózatba. 

Losonczi Pál megköszönte a tájékoztatást. Mint mondta, hét éve járt a városban. — Szívesen jöttem újra Önökhöz. — S mindjárt hozzátette, nem hivatalosan, közben is átutazott Sopronon, így követni tudta az időközben történt változásokat. Amit meg akarnak valósítani a nehezebb gazdasági körülmények között, nagyon szép, és úgy gondolom, helyes. A világgazdaság nehézségeit, akadályozó voltát nem tudjuk megváltoztatni, egyet tehetünk, hogy a nehézségek ellenére is megpróbálunk oly módon válaszolni ezekre, hogy közben előbbrelépünk. Sok sikert kívánok Sopronnak, az immár megnövekedett városnak. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a városi pártbizottságról a Soproni Szőnyeggyárba látogatott. A magas rangú vendéget a gyár főbejáratánál Weiszböck Rezsőné igazgató, Asbóth Imre, a vállalati pártbizottság titkára és Kellák Ödönné, a szakszervezeti bizottság és Bolla Dénes, a KISZ-bizottság titkára fogadták. Az Elnöki Tanács elnökét a vállalat vezetői rövid gyárlátogatásra invitálták. Felkeresték a 75 éves gyár fonodáját, majd a nemrég felépült, üzembe helyezés előtt álló 6500 négyzetméteres új gyártócsarnokot, majd a vegyiszál-gyártó üzemet. Ezt követően egy rögtönzött termékbemutatón adtak ízelítőt a vállalat gyártmányaiból. A piaci sikerek hallatán az Elnöki Tanács elnöke megjegyezte: „Örülök annak, hogy külföldön is kelendőek ezek a szemre is igazán tetszetős szőnyegek. Bizonyára nemcsak esztétikai értékük figyelemreméltó, hanem a minőségük is, ha ilyen jól állják a versenyt a piacon.” A gyárlátogatást követően Weiszböck Rezsőné átfogó tájékoztatást adott az 1909- ben alapított gyárról. Hajdan felsőruházati termékeket, bútorszöveteket és szőnyegeket gyártottak. Mindig abból többet amire igény volt Közbevetve Losonczi Pál meg is jegyezte: „Úgy látszik, már akkor is tudták, mit kell gyártani”. A vállalat fejlesztéséről szólva a gyár igazgatónője elmondta, hogy a 6500 négyzetméteres üzemcsarnok határidő előtt, és 9 millió forint megtakarítással készül el. Az 1500 embert foglalkoztató gyár az elmúlt esztendőben is jó eredményeket ért el: 1,3 milliárd forint értékű szőnyeg hagyta el a gyárat, s ami külön figyelemre méltó, ennek 93,5 százaléka elsőosztályú minősítést kapott. Tíz év alatt háromszorosára növelte termelését a Sotex, miközben a létszáma kétszázzal fogyott. A hatékony munkára jellemző, hogy az egy főre jutó, termelési érték — a textilipari átlagot meghaladó — 638 ezer forint. Természetesen nemcsak az eredményekről, hanem a gondokról is szó esett. A vállalat igazgatónője, mint ezt egy korábbi parlamenti felszólalásában tette, most is szóba hozta, a hatékony munkát gátló körülményeket. Tavaly, 18 év után először nem sikerült a Sotex-nek teljesítenie eredménytervét. Ennek egyetlen oka volt, hogy nem kapott elegendő alapanyagot. A vállalat vegyiszál-gyártó üzeme megkétszerezte termelését, és ma már 1300 tonna fonalat állít elő; haszna nem kevés, évi 5 millió dolláros importmegtakarítás. Míg korábban dollárért vásárolta a fonalat, ezek feldolgozva, kész szőnyegként tíz napon belül elhagyták a gyárat. Természetszerű, ha maga készíti a vegyiszálat, vállalva ezzel egy sor többletmunkát ez az átfutási idő valamelyest megnő. Nos, a banki szervek ezért 6,5 millió forintos forgóalap-elvonással sújtották a Sotexet. A vállalat igazgatónője nyomatékkal hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a nehéz gazdasági körülményekkel, ennek ellenére azt tartják helyesnek, ha az üzemek az éves tervezőmunkában számolhatnának az előre megjelölt és kiszámítható elvonásokkal. Nem lehet járható hosszú ideig az az út, hogy a jól dolgozó vállalatoktól mindig csak elvonnak. A Sotex kollektívája úgy érzi, teherviselő képességének végéhez ért. Az idén például olyan módon k°ll a tavalyinál 1—1,5 millió négyzetméterrel növelnie termelését, hogy az elvonások következtében 30 százalékkal csökken a forgóalapja. A látogatás befejeztével Weiszböck Rezsőné ajándékkal kedveskedett az Elnöki Tanács elnökének, az üzem ösztöndíjas képzőművészének, Sz. Egyed Emmának plakettjét nyújtotta át. A szőnyeggyárból Losonczi Pál útja a Lövér Szállóba vezetett ahol Vránich István, a Hungarhotels soproni létesítményeinek vezetője fogadta és kalauzolta a magas rangú vendéget. Bemutatta a közelmúltban átadott impozáns szállodát, részletesen szólt az idegenforgalom idei alakulásáról, terveiről, a turistaszezonra való felkészülésről. A Lövérekben tett rövid séta után az Elnöki Tanács elnöke a nagyhírű soproni Erdészeti és Faipari Egyetemet kereste fel. Dr. Gál János rektor és dr. Béldy Ferenc párttitkár az egyenruhába öltözött egyetemi hallgatók sorfala előtt üdvözölte " az Elnöki Tanács elnökét, majd dr. Hiller István, a könyvtár főigazgatója mutatta be nagybecsű értékeiket. A könyvtárban tett rövid látogatás után Losonczi Pál a botanikus kertben egy tölgy- fát ültetett, el látogatása emlékére. Egyben felidézte korábbi emlékeit, többek között 1962. december 7-én mezőgazdasági miniszterként adta át ünnepélyes külsőségek között azt az alapító okiratot, mely a hajdani főiskolát egyetemi rangra emelte. Látogatásának emlékét őrzi az az album is, melyet , most kapott az egyetem vezetőitől. Losonczi Pál érdeklődéssel szemlélődött, az Európa-hírű botanikus kertben, több különleges fánál és cserjénél megállt, majd a fotóriporterek kedvéért vendéglátói társaságában egy most virágzó fehér magnólia fa alatt időzött néhány percet. A jó vadász hírében álló vendégnek nem mulasztották el megmutatni az egyetem ritkaságszámba menő vadászati és fegyvergyűjteményét. Ezt követően a» Elnöki Tanács elnöke találkozott a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem professzoraival, ahol az egyetemi képzés időszerű állásáról adott áttekintést Gál János rektor. A késő délutáni órákban az ősi város nevezetességeivel ismerkedett Losonczi Pál, majd a kora esti órákban visszaindult Budapestre. 

50 éve- 1974. április 17.:A nők helyzetéről - Keveset beszélnek, sokat tesznek 

A nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott párthatározat megvalósítása megyénkben is sikeresen halad. A nők vállára nehezedő terhek azonban még mindig súlyosak. Csökkentésükben fontos tényező a bölcsődék, az óvodák, a napközik számának és helyeinek növelése. A textiles nagyüzemekben az édesanyák legalább két műszakban dolgoznak. A zömében nőket foglalkoztató vállalatoknál így nemcsak arra van igény, hogy a délelőttös héten, hanem a délutános műszak hetében is szerető gondoskodás vegye körül kicsinyeiket. Nyújtott műszakos — este 6—7 óráig való nyitvatartással — vállalati bölcsőde és óvoda több is van megyénkben, de két teljes műszakos, a dolgozó édesanyák élet- és munkakörülményeihez igazodó, ismereteink szerint csak a Soproni Ruhagyárban és a Győri Richards Finomposztógyárban működik. A csaknem teljes létszámban (95 százalék) nőket foglalkoztató Soproni Ruhagyár az elsők között ismerte fel a két műszakos bölcsőde és óvoda szükségességét. Már 1955-ben, a meginduláskor is reggel 6 órától este 10-ig vigyáztak a kicsinyekre. Többször is terítékre került ugyan, hogy a második műszak nincs teljesen kihasználva, célszerű lenne az üzemeltetési időt rövidíteni, a gyár vezetői azonban nem engedtek. Így érveltek: ami elvész a réven, megtérül a vámon, vagyis az édesanyák nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzésében. S igazuk lett. 

A két évtized tapasztalatairól Sugár Józsefné szb-titkárral és Kovács Imréné munkásellátási előadóval beszélgetünk. Nem nehéz megállapítani, hogy a vállalati bölcsőde és óvoda mindkettőjüknek szívügye. — Már az induláskor két műszakban kezdtünk, majd 1960-ban bővítettük az épületet, és kétszeresére emeltük a létszámot. Már újból kinőttük a falakat. A bölcsődében 20 helyre 52, az óvodában 60 helyre 145 beírt gyermekünk van. Saját kezelésünkben üzemeltetjük a konyhát is. A vállalat vezetősége bőkezű a gyermekintézményekhez, hogy mást ne mondjak, az e célra betervezett összegen felül több mint félmilliót kaptunk külön a nyereségrészesedésből — —büszkélkedik Sunárné, akinek gyermekei szintén a gyári bölcsődében és óvodában nevelkedtek. — Említette, hogy szűken vannak. Az édesanyák nem élnek a gyermekgondozási segély lehetőségével? — Dehogynem! — veszi át a szót Kovács Imréné. — A fizikai állományúak szinte kivétel nélkül igénybe veszik, főleg a műszaki munkakörben dolgozó édesanyák jönnek vissza a szülési szabadság lejárta után. A helyszűkét úgy értjük, hogy sok nálunk a terhes kismama, az új rendelkezések növelik a szülési kedvet, s ha időben nem gondoskodunk a bővítésről, három év múlva bajok lehetnek. — A szülés miatt kiesett kismamákat tudják pótolni? — Eddig még nem sikerült. Nem is egy családunk van,, ahol a nagyszülők, illetve a szülők valamelyike és a gyerek is már a mi dolgozónk. Hosszan sorolhatnám azokat az anyukákat és apukákat, akik a ruhagyári bölcsődében, majd az óvodában nevelkedtek, s most saját kicsinyeiket bízzák Panni nénire. Panni néni — Palló Gusztáváé — a megnyitás óta vezető óvónő a gyermekintézményben. Nem kis büszkeséggel viszi körül a vendéget a tisztaságtól ragyogó, jól felszerelt gyermekbirodalomban. — Hat óvónő, négy dajka, öt gondozó és nyolc kisegítő fáradozik a kicsinyek szellemi és testi gyarapodásáért. Sokan közülük velem együtt kezdtek. A óvodában délelőtt három-, délután kétcsoportos foglalkozást tartunk. A bölcsődéseknél az utolsó másfél év előkészítő az óvodára. — A műszakváltást nem érzik meg a gyerekek? — A személyzet a gyerekekkel együtt váltja a hetet, tehát a kicsik ugyanazokkal az arcokkal és szokásokkal találkoznak, akár a délelőttös, akár a délutános műszakban vannak. — Hány apróságra ügyelnek este tíz óráig? — Rendszeresen. 8—10 óvodásért és 5—6 bölcsődésért jönnek az anyukák a második műszak végén. Télen, ha zord az idő, és nem lehet a kicsiket a kocsiban tolni, ügyeletet szervezünk, és éjszakára is itt fogjuk a gyerekeket. Az anyagi és a személyi ellátottságunk kifogástalan. Dr. Kaszás Éva személyében lelkiismeretes orvosunk van, még az étrend összeállításához is segítséget ad.

Lehet-e nagyobb munkakedvcsináló, mint legféltettebb kincseinket jó kezekben tudni?