Retro – amikor 2500 kisdiák tornázott az úttörő-olimpia örömére Győrben – galéria

Valós sportérték

Negyvenhárom esztendeje az úttörők győri seregszemléje vagy az EYOF pár éve valóban kisebb tömegeket mozgatott meg, színt vitt a város életébe, azonban a valós sportérték erőteljesen megkérdőjelezhető. Maradjunk annyiban, hogy Egerszegi Krisztina három barcelonai aranyérme úszásban vagy a Verebes-féle győri aranycsapat diadalmenete a nyolcvanas évek elején klasszisokkal nagyobb haditett volt, mint dobogóra állni az úttörők között vagy az EYOF-on.

25 ezer néző

1977. június 22-én, szerdán a hűvös idő ellenére már kora délután hömpölygött a tömeg „Közép-Európa új ékszerdoboza” felé. Szülők, tanárok, edzők 25 ezren töltötték meg a stadiont, amelyet az úttörő-olimpiával avattak fel. Kis túlzással minden diákot kivezényeltek a vadonatúj Rába ETO Stadionba. Felmentést talán azok kaptak, akiknek nem volt épp gipszben a keze. „A volt Zalkából anno mi is ott voltunk a pályán. Így kezdődött a megnyitón a zene: 1-2-3-4, mély lélegzetet végy” – közölt vicces életképet Olvasónk, Soós Tamás a Kisalföld Facebook-oldalán.

Ejtőernyősök a gyepen

A szervezők kapitalista nyugati országokra jellemző attrakciókkal igyekeztek megakadályozni, hogy a nagyérdemű figyelme nehogy elkalandozzon. Előbb vitorlázó repülők tűntek fel az égbolton, majd ejtőernyősök ugrottak ki a repülőgépekből. Sejtik mit hoztak az üde zöld győri gyepszőnyegre? Az úttörő-olimpia egy-egy sportágának jelképét. Ezt követően négy úttörő kürtös előadásában a megnyitó felhívójele következett, majd 300 tagú úttörő énekkar adta elő a „Pajtás, daloljunk” című éneket. Mire az utolsó dallamokhoz értek, a stadion kapujában már toporogtak a versenyzők és az olimpiai bevonulások mintájára, lelkesen integetni kezdtek.

Öt karikát alkottak

A koreográfia olyannyira másolta az igazi ötkarikás játékokat, hogy diáksportolók megyék szerint, ABC-sorrendben vonultak. Az utolsó csapat – akárcsak az igazi olimpiákon a házigazdák – a Győr-Sopron megyei „úttörő-válogatott” volt, természetesen a legnagyobb ovációt szűkebb pátriánk sportolói aratták. „A megnyitón én is részt vettem, az olimpiai öt karikát alkottuk meg élőképpel. A mi iskolánk (ZIGOSZ) tornázott a kék mezben” – írta újabb Olvasónk, Mészáros Ferencné.

Aki az esküt mondta

Az úttörő-olimpia esküjét akkor 12 éves fiatalember, a győri Móra-iskola tehetséges tornásza mondta. Alig 11 évvel később Szöulban aranyérmet szerzett lólengésben, 29 évvel később pedig Győr polgármesterének választották. Három cikluson át vezette a várost, ám búcsúja a közélettől nem sikerült túl szépre.