Győri természeti kincskereső – Az égig érő nádorvárosi platánfa – fotók

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Megmenekült a fa

Győr egyik legméltóságteljesebb fája, ha a nap felé fordulunk, a lombkoronája „szinte” az égboltot súrolja. Minden nézőpontból élmény nézni a fát. Az átlagosan másfél méter törzsátmérőjű platánfa anno, a hatvanas években veszélyben volt, a sorsa több hónapnyi egyeztetés után dőlt el.

A lakótelep főtervezője, Lang János inkább újra asztalhoz ült, hogy a platánfa tovább nőhessen a győriek örömére. A korabeli városvezetők végül nem engedték kivágni a fát.

Egyedi lakóházat terveztek

A Bartók Béla úti otthonok kialakításának példamutató része, hogy a csodaszép platán nem esett a beruházás áldozatául. A tervezők a platánfa megtartásáért előbb elérték, majd megrajzolták, hogy a 35. szám alá kivételesen egyedi épületet húzzanak fel, amelyet nem kötnek az előre megszabott méretek.

Ha nem így történt volna, napjainkban előregyártott betonelemekből összeállított tömb állna az égig érő platán helyén is Nádorvárosban. Erre a környezetvédő, „zöldszálra” Bodrossy Attila győri építész, a Széchenyi-egyetem oktatója hívta fel a figyelmünket.

Az út védjegyei

Ráadásul a hangulatos győri út védjegyévé emelték a platánokat. A Buda utcai kereszteződéstől egészen az Álmos utcai körforgalomig az út mindkét oldalára több mint tucatnyi kisfát ültettek a hatvanas évek közepén. A ma már 55–56 éves platánok is nyújtózkodnak az ég felé és követik e téren is a Bartók út közepén álló „nagytestvérüket”.