Kisalföld logö

2019. 07. 24. szerda - Kinga, Kincső 19°C | 32°C Még több cikk.

Csernobil újra robbant - Győri atomfizikus válaszolt a sorozat kapcsán felvetődött kérdéseinkre

A 33 éve történt atomkatasztrófa történetét feldolgozó Csernobil című sorozat olyan beszédtéma lett, ami egyértelművé teszi, hogy több generációban fel nem dolgozott traumaként temetődött el az ez idáig ki nem beszélt reaktorrobbanás és annak következményei.
Dr. Berta Miklós magfizikust, a Széchenyi-egyetem docensét arra kértük, hogy a sorozat kapcsán felvetődött kérdéseinkre és kétségeinkre adjon válaszokat.
 
Megírta a csehszlovák Vörös Igazság
 
– Emlékszik arra, hogy mit csinált 1986. április 26-án, mikor felrobbant a reaktor?
– Másodéves magfizikus-hallgató voltam a prágai Károly Egyetemen. 1986. április 26-án, szombaton valószínűleg az előző munkahét laboratóriumi mérési adatait dolgoztam fel és jegyzőkönyvet készítettem belőlük, amelyet a következő héten le kellett adnom.
Dr. Berta Miklós atomfizikus, a Széchenyi István Egyetem oktatója 2010-ben kísérleti reaktorfizikai magyarázat közben.
Dr. Berta Miklós atomfizikus, a Széchenyi István Egyetem oktatója 2010-ben kísérleti reaktorfizikai magyarázat közben.
– Hogyan és mikor jutott a tudomására, hogy atomkatasztrófa történt a Szovjetunióban?
– Szombat után rutinhét következett, előadások, gyakorlatok és újabb labormérések egészen csütörtökig, ami a május elsejei felvonulást jelentette, tehát tanítási szünetet. Az egyetemistáknak nem volt kötelező felvonulni – ki tudja, milyen transzparenseket emeltek volna magasba –, így szinte biztosra veszem, hogy valahol söröztünk a haverokkal. Másnap az optikaelőadás előtt az előadóterem előtti lépcsőkön ülve az egyik diáktársam a Csehszlovák Kommunista Párt Vörös Igazság lapjából felolvasta, hogy kisebb baleset történt a csernobili atomerőműben, de nem került ki radioaktív szennyezés. Ebből tudtuk, hogy a helyzet komoly és szinte biztosra vettük, hogy a súlyos balesetben került ki radioaktivitás. Tizenkilenc évesen tudtunk a sorok között olvasni, noha katasztrófát egyikünk sem tudott elképzelni. Évekig nem is tudhattuk, hogy pontosan mi történt Csernobilban.
 
A képzettség hiánya tragédiához vezet

– A nukleáris energetika területére készülő magfizikus-hallgatóra milyen hatással volt ez az atombaleset?
– Gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltozásig az információk csak szivárogtak, de a diplomám megszerzéséig azért kialakult bennem egy végkövetkeztetés: a baleset hátterében végső soron egy olyan reaktorműködtetési filozófia húzódott meg – és nemcsak a Szovjetunióban, hanem mindenütt a világon –, hogy az előírt protokollt kell követni, és akkor nem lehet baj. Csakhogy a protokoll nem tartalmazhat előírásokat előre nem látható esetekre. Ilyenkor válik fontossá a működtető személyzet nukleáris technikai képzettsége. Láttuk a sorozatban is, hogy többször megszegték a szabályzatot, de a kritikus pillanatban a kellő szakképzettség hiánya okozta a tragédiát. Műszakváltás miatt a tervezett kísérletre fel nem készített, tapasztalatlan személyzet volt jelen.
Meggyőződésemmé vált akkor, hogy az átlagos természettudományos műveltséget kell növelni gyorsan változó világunkban, speciálisan pedig a veszélyes üzemeket működtető személyzetet kell végrehajtóból hozzáértő, felelős irányítóvá tenni. 1986-ig biztos voltam benne, hogy soha nem leszek tanár, 1991-ben, amikor megkaptam a diplomámat, már tudtam, hogy előbb vagy utóbb, de tanítani fogok. Nemcsak a csernobili katasztrófa alakította ezt, de bizonyos, hogy hozzájárult.
 
Meglepően hiteles és túlzóan hatásvadász

– A filmsorozatban látottak és a robbanásról tudott tények mennyire esnek egybe?
– Magam is meglepődtem, hogy helyenként mennyire pontos és hiteles, holott nem tudományos ismeretterjesztő sorozatnak készült. Ugyanakkor három perccel később túlzóan hatásvadász. Filmdráma a besorolása, így nem lehet célja a teljes hitelesség. Kár, hogy erre nem hívták fel a figyelmet az alkotók. Sajnos ez legalább akkora hiba, mint felkészületlenül tesztet végezni egy atomreaktorral. A filmsorozat helyenként meglepően hiteles, máshol meg túlzóan hatásvadász. Érdemes lett volna felhívni a figyelmet arra, hogy nem dokumentumfilm igényével készült. A néző számára fontos lett volna tudni, mikor alapozzák a történetet hiteles tényekre és mikor hívják segítségül a szárnyaló fantáziát. Amikor Legaszov elmagyarázza a bíróság előtt a katasztrófához vezető okokat, lényegében minden fizikai folyamatot hitelesen mond el. Amikor azt állítja, hogy a szabályozórudak konstrukciós hibáját eltitkolták a működtető személyzet elől, akkor viszont nem a valóságot állítja. Az RBMK-reaktorok szabályzata mindig is írt arról, hogy tilos ezeket a reaktorokat huzamos ideig a névleges teljesítmény húsz százaléka alatti teljesítménytartományban működtetni. Ez a szakma előtt köztudott volt.

– Az atomerőmű üzemeltetési főmérnökének helyettese Gyatlov volt a csernobili atomerőmű-baleset idején. Ő a tragédia felelőse?
– A reaktorbiztonság filozófiája szempontjából ez nem ennyire egyszerű, nem lehet egyszemélyi a felelősség. A balesetben súlyos mulasztása van a szovjet nukleáris szakmának is.
 
– Hol működnek a filmben látott technológiával atomerőművek?
– Ilyen típusú erőművek voltak az USA-ban is, de a működésüket 1954–55-ben leállították. A „hidrogénbomba atyja", Teller Ede az ötvenes években rájött arra, hogy a szintén magyar származású Wigner Jenő által tervezett hanfordi reaktorok veszélyesek lehetnek. Ilyen reaktorok ezért a továbbiakban sehol sem épülhettek az Amerikai Egyesült Államok területén. A Szovjetunióban 17 készült. A csernobili baleset óta a működő RBMK-reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg három oroszországi erőműben összesen tíz blokk üzemel. Az utolsónak 2024-ben jár le a működési engedélye.
Berta Miklós egy Michelson - iterferométer beállítása közben.
Berta Miklós egy Michelson - iterferométer beállítása közben.

– Melyek azok a jelenetek, amiket hibaként ró fel a sorozatnak?
– Rendkívül hiteltelen a vezénylőben dohányzó operátor figurája vagy a szétesett zónától alig ötven méter távolságban védőruha nélkül unottan őrködő katonák hanyag viselkedése. A fertőzött személyek szeretteiktől való elkülönítését vagy a fertőzött állatok kilövését úgy állították be, mintha ez speciálisan nukleáris balesetre lenne előírva, holott ez minden járvány esetében kötelező és egyébként kegyetlenül nehéz, de helyes döntés. Szakmai szempontból fülsiketítően hatott, amikor Legaszovtól elhangzott, hogy a reaktorból Gyatlovék atombombát csináltak. Egy hasadásos nukleáris fegyver működésének első feltétele a fegyvertisztaságú (99 százalék) hasadóanyag kritikus mennyisége. Reaktorokban ilyen tisztaságú hasadóanyagot soha sem használnak, tehát egy reaktor soha nem válhat atombombává.
 
A legsúlyosabb nukleáris baleset

– Az atomkatasztrófák sorában hova sorolja Csernobilt?
– A csernobili nukleáris baleset az emberiség történetében a legsúlyosabb nukleáris baleset, halálos áldozatainak számát tekintve viszont voltak a csernobili esetnél súlyosabb ipari balesetek is.

– Milyen hatással volt a mi életünkre Csernobil? A daganatos betegségek nagy száma összefüggésbe hozható vele?
– Határozottan állítom, hogy nem. A csernobili robbanás okozta többletsugárzás Magyarországon nagyjából akkora volt, mint az 1940-es, ’50-es évek szabad légköri atombomba-kísérleteiből származó szennyezés. 1961 óta vannak adatok a rákos megbetegedések számáról, ami 2010-ig egyenletes ütemben sajnos megduplázódott az országban. 1986 óta sem tapasztalható eltérés ettől a tendenciától.

– A hidegháború éveiben, 1947 és 1991 között, a nukleáris fegyverkezés a szuperhatalmak titkos erőfitogtatása volt. Ma már minden tudható és látható a nukleáris világtérképen?
– Szerintem is létezik nukleáris világtérkép, ha ezalatt azt értjük, hogy melyek azok a helyek, ahol nukleáris technikát alkalmaznak. Az összes létesítmény helyét nagyjából tudjuk, interneten elérhető. Észak-Koreáról annyi a tudásunk, hogy zajlik katonai célú nukleáris fejlesztés. Nem titkolják, pontos helyét is be lehet határolni a föld alatti próbarobbantások szeizmikus hatásából és a műholdak megfigyeléséből. Pár éve jött a hír, hogy kutatók kimérték Észak-Koreában: már nemcsak hasadásos fegyverrel, hanem fúziós bombával is próbálkoztak.

– Létezik még atomtitok?
– Szinte biztos. Nem a nukleáris iparban, hanem a kutatásban és oktatásban dolgozom, de egész biztos, hogy vannak olyan információk, amelyeket nem oszthatnak meg a nagyközönséggel. A titkosszolgálatok, a hadiipar és a gazdaság is őrzi a maga titkait.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kisalföld a vásárlókért - Most a repülős utazásról kérdezhetnek olvasóink

A Kisalföld a vásárlókért - Most a repülős utazásról kérdezhetnek olvasóink
Rendszeresen fogyasztóvédelmi témákban gyűjtjük össze olvasóink kérdéseit és válaszokat kérünk azokra szakértőinktől. Tovább olvasom