Kisalföld logö

2019. 04. 24. szerda - György Még több cikk.

75 éve bombázták Győrt - fotók a háború pokláról

75 éve bombázták Győrt - fotók a háború pokláról
A civileket is megsemmisítő terrorbombázásokkal 75 éve, 1944. április 13-án szembesültek először a győriek. Bár a hadiipari üzemek, azon belül is a vagongyár jelentette a fő célpontot, vadászgépekből az amerikai katonák halomra lőtték a polgári lakosságot is a Duna-parton.
"Így megy ez"

"A háború egyik alapvető hatása, hogy az emberek ne akarjanak maguknak jellemet" – írja a 20. század egyik zseniális írója, Kurt Vonnegut. Az amerikai szerző hadifogolyként vészelte át Drezda szőnyegbombázását 1945 elején. Annyian estek áldozatul az író szeme előtt, hogy kultikus könyvében "Az ötös számú vágóhídban" amikor szó esik a halálról, a szerző mindig csak annyit fűz hozzá: "Így megy ez".

Bosszú a civileken

A polgári lakosság megfélemlítését először a náci Németország légiereje alkalmazta London bombázásakor. Ahogy fordult a kocka a második világháborúban, a szövetségesek közül a brit Royal Air Force tagjai ugyanúgy "álltak bosszút" az ártatlan polgárokon, mint ahogy korábban a Harmadik Birodalom pilótái tették honfitársaikkal.

"Győrt amerikai felségjelű repülőgépek bombázták 1944 tavaszán. Ez volt a várost ért első jelentős légitámadás. Érthetetlen módon az amerikai katonák a britek módszerét alkalmazták. A bombázókat vadászgépek kísérték második hullámban. Utóbbiakból ártatlan civileket lőttek halomra a Duna-parton, közel a Belvároshoz. Erre az akcióra katonailag nem lehet elfogadható érvet találni" – kezdte Áldozó István történész, a Győri Levéltár igazgató-helyettese.
 
Áldozó István történész a vagongyár és a második világháború győri eseményeit kutatja.
Menekülőkre lőttek

A menekülők a vagongyár mellett húzódó töltés folyó felőli oldalára igyekeztek, hogy az üzem robbanásaitól, a bombák repeszeitől védjék magukat. Nem számoltak a vadászgépeken ülő fegyveresek kegyetlenségével.
A pusztításról mindent elmond: 386 tonna bomba, 30 ezer gyújtóhasáb hullott a városra. A gyárakban közel 300-an vesztették életüket, a civil áldozatok száma meghaladta az 500 főt. (Egyes történészek szerint 532, mások szerint 564 civil ember életét oltották ki. Az eltérő adatok abból fakadnak, hogy körülbelül három tucatnyian nyomtalanul tűntek el a támadást követően.) Összesen több mint 800-an hunytak el Győr gyásznapján.

"Repülő erőd"

A támadást a szövetségesek fél évvel korábban már tervezték a kisalföldi település ellen. 1943 őszén felderítő repüléseket végeztek Győr felett. A hadiüzemeket, a repülőteret, az erőműveket és a közlekedési csomópontokat térképezték fel. A 15. Amerikai Légihadsereg bombázói a vagongyár 60, a Cardó bútorgyár 80 – itt lőszeres ládákat gyártottak –, a szeszgyár és vegyi művek 100 százalékát semmisítették meg. Korábban azért nem vezényeltek légi támadást Győr ellen, mert az amerikai pilóták 1943 őszéig Dél-Olaszország ellenőrzés alá vonásával voltak elfoglalva.

A "repülő erődként" emlegetett amerikai bombázók nappal is rendszeresen támadtak, mivel a vadászgépek olyan erős biztosítást nyújtottak számukra. (A brit pilóták utóbbiak hiányában többnyire csak éjszaka "portyáztak".) Mivel Győr hadiipari város volt, "benne volt a levegőben" a szövetséges erők támadása. A támadás mellett szólt, hogy Győr légvédelmi rendszere gyengült 1944 elejére.

A kiváló riasztási (rengeteg kézihajtású szirénát állítottak fel a városban) és óvórendszernek "köszönhető" ugyanakkor, hogy az ezer főt nem érte el a halálos áldozatok száma. Nem csak győriek vesztették életüket a bombázásban. A város környéki falvakban élő családok is sok apát, nagyszülőt vesztettek, sőt, veszkényi áldozatról is tudunk. Összesen 1132-en sebesültek meg a 163 darab, négy motorral erősített, B-17-es bombázók miatt.
 
A vagongyár épületeinek hatvan százaléka megsemmisült a bombázás következtében.

Kíméletlenek voltak

"Április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a riadót jelző szirénák. 11 óra 50 perckor ellenséges bombázó gépek jelentek meg a város felett és három hullámban 12 óra 5 percig szórták a romboló és gyújtóbombákat a mellékelt térképen megjelölt területrészekre. A riadót 13 óra 20 perckor oldották fel" – olvasható Győr szabad királyi város mérnöki hivatalának korabeli jelentéséből. Az offenzíva gyors és kíméletlen volt, alig 17 percig tartott.

A gyárak mellett a munkásnegyednek számító Gyárvárost erősen érintették a repülők és a vele szemben, a Duna túlpartján lévő Pataházát is. A Belvárost és Révfalut szintén érték bombák, utóbbi negyedben a Szentháromság templom is sérült.

A város újabb intenzív támadásától paradox módon a szövetségesek "mentették meg" Győrt. Ekkor az amerikai-angol csapatok már gőzerővel készültek a normandiai partraszállásra, a "repülő erődöt" pedig az Atlanti-óceán partjára vezényelték. Győr következő légi támadása, közel három hónappal később, 1944. július 2-án történt.
 
Túlélőket mentenek az egyik óvópincéből a gyár területén. Fotók: Régi Győr
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felborult egy tréler az M85-ösön, Rábapatonánál

Felborult egy tréler az M85-ösön, Rábapatonánál
Senki nem sérült meg a balesetben. Tovább olvasom