Kisalföld logö

2019. 06. 15. szombat - Jolán, Vid 20°C | 33°C Még több cikk.

Botka László ˝baklövéseit˝ listázta a Nézőpont Intézet

Az MSZP utolsó reményeként is emlegetett Botka László - a választók számára a legfontosabbnak számító - első fél éve egyértelmű kudarc - áll a Nézőpont Intézet közleményében.
Az MSZP utolsó reményeként is emlegetett Botka László – a választók számára a legfontosabbnak számító – első fél éve egyértelmű kudarc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A szocialista párt ráadásul mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt. Négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt - áll a Nézőpont Intézet közleményében, amit a májusi közvélemény-kutatással kapcsolatban adtak ki.
 
Fotó: MTI - Mohai Balázs
Fotó: MTI - Mohai Balázs


Közel fél év telt el azóta, hogy Botka László 2016. december 21-én a 168 órának adott interjújában bejelentkezett a baloldal élére miniszterelnök-jelöltnek. Botka akkor arról beszélt, hogy három feltétel teljesülése esetén vállalja a jelöltséget: közös ellenzéki listát akar; az egyéni jelöltek kiválasztásánál ne a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerzési képesség számítson; valamint megállapodást kell kötni az új baloldali politikáról. Az elvárások közül ugyan egy sem teljesült, ennek ellenére az egycsapásra hitelét vesztett szegedi polgármestert május 27-én hivatalosan is megválasztották a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjévé - írják. 

Az MSZP utolsó reményeként emlegetett Botka László elmúlt fél éve ugyanakkor egyáltalán nem mondható sikeresnek, tíz hónappal a 2018-as országgyűlési választás előtt az áhított egymillió új szavazóból eddig egyetlent sem sikerült megszólítani. Ennek legfőbb oka, hogy Botka hibák sorát követte el az elmúlt időszakban: a baloldalon az egységképzés helyett csupán még nagyobb ellentéteket szított; a Gyurcsány Ferenc jelentette problémát nem kezelte megfelelően, a DK jelentett veszélyt az MSZP-n belüli ellenfelek háttérbe tolásával párhuzamosan igyekszik orvosolni; míg vagyonnyilatkozati botrányával, korrupciógyanús ügyeivel már jelöltsége elején rontotta megítélését, mellyel az eleve elhibázott „Fizessenek a gazdagok!" kampány minimális szavazatvonzó erejét is lerombolta - írják.
Ráadásul Botka úgy igyekszik elhitetni a választókkal, hogy ő megújulást jelent a 2010 előtti szocialista párthoz képest, hogy országgyűlési képviselőként ő is szerves része volt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok fémjelezte időszaknak, az akkori kormányok szinte minden intézkedését támogatta, sőt Gyurcsány Ferencet is hivatalában tartotta a bizalmi szavazás során.

A közvélemény-kutató cég szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott, népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be az elmúlt időszakban, legyen szó a baloldali szimpatizánsok körében is támogatott magyar bevándorláspolitika megváltoztatásáról; a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosításról; a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonásáról; vagy éppen a szociális ígérgetések köntösébe öltöztetett, jelentős adóemelésekkel járó, középosztály-ellenes gazdaságpolitikai elképzeléseiről.
Botka tehát elszalasztotta azt a lehetőséget, mellyel élhetett volna az országos politikába történő berobbanással, így jelentősen rontotta választási esélyeit. Eddigi hibáit a választásig hátralévő időszakban igen nehéz lesz korrigálnia, hiszen a választók számára egy miniszterelnök-jelölt esetében mindig az első benyomás a legfontosabb, az alapján könyvelik el az adott politikus rátermettségét.

Jó példa erre Martin Schulz, aki Botka Lászlónál sokkal sikeresebben robbant be a német belpolitikába, ugyanakkor a rossz kampánykezdettel és a tartományi választások elbukásával nagy valószínűséggel lemondhat arról, hogy ősszel átvegye Angela Merkel székét. De hasonlóan kudarcos politikát folytatott hazánkban Bajnai Gordon, akihez nagy reményeket fűztek 2012-ben a baloldalon, ugyanakkor a számos ponton szétesett kampánya és hitelességi válsága 2014-re oda vezetett, hogy kezdeti tervei ellenére nem lehetett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje, sőt mára a hazai politikai életből is távozott.

A Nézőpont Intézet májusi közvélemény-kutatása alapján ráadásul az MSZP a teljes felnőtt népességen belül mindössze 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik, mely nagyjából 600 ezer szimpatizánsnak felel meg. Ez a szám időarányosan ugyanekkor a 2013-as országgyűlési választások előtt 13 százalék, azaz nagyjából egymillió fő volt. Ez jelentős veszteségnek számít, főként annak fényében, hogy ugyanezen időszak alatt Gyurcsány Ferenc pártja erősödött, ráadásul még több újbaloldali és liberális párt jelent meg, mely további szavazókat szívhat el a szocialista párttól.

A párt süllyedését Botka László sem tudta megállítani, amióta ő a párt miniszterelnök-jelöltje, a párt támogatottsága rosszabb esetben csökkent, jobb esetben stagnált. A szegedi polgármester tehát viszonylagos népszerűségét a baloldali szavazók körében sem tudta átalakítani közvetlen személyes szimpátiává. 

A Nézőpont Intézet összegyűjtötte, hogy szerintük Botka milyen baklövéseket követett el a színre lépése óta eltelt fél évben:

MAGÁRA HARAGÍTOTTA A TÖBBI BALLIBERÁLIS PÁRTOT:
Botka László fél éve még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfő-jelöltje. A tárgyalásokat 2017 márciusáig szerette volna lezárni, de elhibázott diktátumai következtében a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve. A 2014 előtti „összefogás-vita" 2018-ban „együttműködési vitaként" ismétlődik meg. Ez nem csak a rejtőzködő, de a bevallottan baloldali szavazókat is taszítja.

A GYURCSÁNY-PROBLÉMA NEM MEGFELELŐ KEZELÉSE:
Botkával megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk, az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek. Ezzel ahelyett, hogy nem foglalkozna vele, ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet. A DK-vezér ezt ki is használja, így Botka szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.

PÁRTON BELÜLI ELLENTÉTEK KIÉLEZÉSE:
A tavalyi tisztújító kongresszuson nagyarányban leváltották a választmányi elnöki pozícióról Botka Lászlót, mely megmutatta, hogy jelentős számban vannak ellenfelei párton belül. Ennek tudható be, hogy ragaszkodott vétójogához a 2018-as MSZP-jelöltek kapcsán, és hogy nem lehetnek a listán olyanok, akik szerinte a „2010-es kétharmados vereségbe vezették a pártot". Neveket ugyanakkor nem mondott, így kívánja fenntartani a bizonytalanságot ellenlábasai irányában. Ez a húzás viszont azt eredményezi, hogy kiéleződhetnek az így is jelentős belső konfliktusok és a kampány során nem számíthat majd Botka azokra a tapasztalt vezetőkre, akik segíthetnék őt. Közvetetten ennek bizonyítéka, hogy az MSZP ismert arcai közül – a nagyarányú kongresszusi támogatás ellenére közül – senki nem lelkesedik látványosan Botka jelöléséért.

A MÚLT TAGADÁSA A 2010 ELŐTTI VILÁG RÉSZESEKÉNT:
Minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak, a döntéseket támogatta, Gyurcsány Ferenc mellett is számtalanszor kiállt. Ennek fényében bármikor a szemére vethető korábbi Gyurcsány-pártisága, mely hitelességi deficitet okoz.

NEM ADTA FEL A SZEGEDI POLGÁRMESTERSÉGET:
Botka László nem mondott le a polgármesterségről, mellyel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében, hiszen biztos, ami biztos alapon megőrzi szegedi pozícióját. Ez is jelentős támadási felületet jelent, ráadásul a megmaradt szocialista szimpatizánsok győzelembe vetett hitét is rombolhatja. Botka feltehetően abban reménykedik, hogy 2019-re már mindenki elfelejti, hogy egy évvel korábban ott akarta hagyni Szegedet a több hatalmat nyújtó kormányfői székért.

PROBLÉMÁK A VAGYONNYILATKOZATTAL, SZEVIÉP-ÜGY:
Az országos politikai életbe, főként a kormányfői székbe készülő politikus számára az egyik legfontosabb cél, hogy a mindig nagy sajtóvisszhangot kiváltó vagyonnyilatkozatával minden rendben legyen. Botka László nem tanulva a korábbi hasonló esetekből, többszörösen kellemetlen helyzetbe került hiányos vagyonbevallása miatt. Ez a vagyonadóval és a gazdagok megadóztatásával kampányoló miniszterelnök-jelölt számára komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerítve Botkát ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni. Az egészet tetézi, hogy a Szeviép-ügy Bajnai Gordon Hajdú-Bét ügyéhez hasonló problémát jelenthet számára a későbbiekben.

A MAGYAR BEVÁNDORLÁSPOLITIKA TÁMADÁSA:
A magyar kormány bevándorláspolitikáját a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja, még a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány bevándorláspolitikai intézkedéseit. Ennek fényében érthetetlen, hogy Botka László miért kritizálja továbbra is a bevándorláspolitikai intézkedéseket, ráadásul ebben a kérdésben korábbi nyilatkozatai is kínosan érinthetik. 2015-ben a migránsválság tetőpontján például arról beszélt, hogy szerinte a kormány sok tízmilliárdot dobott ki a teljesen hasztalan „új vasfüggönyre". Ez a politika eredményezte többek között, hogy a párt támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.

BRÜSSZEL ÉS SOROS KEGYEINEK KERESÉSE:
Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben. Ugyan tagadta a „szerencsés véletlent", azonban másnap ígéretet tett a Soros-egyetemet is érintő jogszabályok, illetve a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonására. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó.

A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA BOJKOTTJA:
Azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre. Ráadásul egy debütáló kormányfő-jelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét. Mivel a médiamegjelenéseknek forintosítható értéke is van, ilyen erővel az MSZP az állami kampánytámogatásról – saját indulás esetén egymilliárd forint – is lemondhatna. Nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak – többek között Gyurcsány Ferenc pártjának vagy az LMP-nek – jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.

FÉLELEMKELTÉS A KÖZÉPOSZTÁLYBAN:
Botka a „Fizessenek a gazdagok!" szlogen alatt olyan ideológia-vezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűséget, mellyel a középosztályban jelentős félelmet kelt. A fizessenek a gazdagok üzenet ugyanis felveti a kérdést, hogy kik is a gazdagok a szocialisták szerint, és vajon a ma éppen még nem gazdagok, holnap nem számítanak-e annak. Mindezt erősíti, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést. Így az csak felületes kampányszlogenek szintjén létező javaslat. Mindez a „vizitdíj-hatás": annak tíz évvel ezelőtti bevezetése nemcsak a választási ígéret megszegése miatt okozott felháborodást, hanem mert nem lehetett tudni, meddig érvényes az összege.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indítványozta a főügyészség, hogy helyezzék előzetesbe Czeglédy Csabát és bűntársait

A bűnszervezet közel 3 milliárd forint adót nem fizetett be. Czeglédy Csaba szombathelyi… Tovább olvasom