Kisalföld logö

2019. 07. 21. vasárnap - Dániel, Daniella 21°C | 33°C Még több cikk.

Külföldi sajtó Magyarországról: akut veszélyben van a jogállamiság

Vezető európai lapok a hét végi budapesti tüntetésekkel, Magyarország és az EU viszonyával foglalkoztak hétfői kommentárjaikban.

A londoni Financial Times szerkesztőségi cikkében írta: erőteljes jelzés, hogy az Európai Parlamentben (EP) szóba került annak az uniós törvényi cikkelynek az alkalmazása, amelynek alapján felfüggeszthető lenne Magyarország szavazati joga az EU-ban, és "Orbán Viktor Fidesz-kormányának erre oda kellene figyelnie". A gazdasági napilap szerint a magyar szavazati jog felfüggesztésének csekélyek az esélyei, sőt egy ilyen intézkedés még akár vissza is üthet. A cikk szerint azonban ha az EU válaszlépései kimerülnek a jogi lépések kilátásba helyezésével, akkor Magyarország veszélyes precedenst teremt, az új alkotmányos berendezkedés ugyanis "Budapest minden tiltakozása ellenére" súlyos mértékben gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.

A Der Spiegel német hírmagazin Zúgó hallgatás című cikkében arról írt: Magyarországon "akut veszélyben van a jogállamiság", az Európai Néppárt (EPP) mégsem akar fellépni a pártcsaládhoz tartozó Fidesz ellen.

A magazin interjút közölt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint a magyar kormány esetében nem néhány jogsértésről, hanem "Európa-ellenes szellemiségű" politikáról van szó. Asselborn felvetette: az EU alapértékeinek durva megsértése esetén meg lehet fosztani az adott tagországot a szavazati jogától. Nézete szerint "Orbán már régen méltatlanná vált arra, hogy európaiként lépjen fel és szavazzon."

A Le Figaro című francia konzervatív lap szerint az Orbán Viktort támogató békemenet szervezőinek célja az volt, hogy megértessék: Magyarország nem fog engedni Brüsszelnek. A tudósító megemlítette, a több mint 100 ezres tömeget a belügyminiszter közel félmilliósnak becsülte. A cikk szerint a Klubrádió melletti másnapi néhány ezres tüntetésnek sem sikerült elhomályosítania a szombati megmozdulást.

A baloldali Libération helyszíni tudósítása szerint a szombati tüntetés célja annak bizonyítása volt, hogy a jobboldal még mindig képes tömegeket vinni az utcára, és hogy Orbánnak még mindig nagy a támogatottsága, miközben kormányát hetek óta bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok.

A Der Standard osztrák liberális lap arról írt: a szombati tüntetés "az Orbán tekintélyelvű politikájára reagáló Európai Unió ellen irányult". Az újság megállapította: "az úgynevezett +Békemenetet+ szélsőjobboldali személyiségek hirdették meg (...), köztük Orbán barátja, a bevallottan antiszemita publicista, Bayer Zsolt". A bécsi lap szerint "a résztvevők jó részét buszokkal fuvarozták a helyszínre az ország minden sarkából és Románia magyarlakta területeiről (...) jól olajozott mobilizációs gépezet működött".

A Der Standardnak adott interjúban Daniel Cohn-Bendit azt mondta, Orbán Viktor lépéskényszerben van, ezért ment el az EP plenáris ülésére. Az EP-zöldek frakcióvezetője szerint a magyar kormányfő "igencsak begyulladt". A kérdésre, miért ilyen kemény Orbánnal szemben, azt felelte: ismeri őt "1988-ból, 1990-ből (...) akkor pontosan az ellenkezője volt annak, aki ma". Orbán Viktor szerinte megpróbálja elfedni a nehézségeket, ezért "akar nemzeti-soviniszta önérzetet adni Magyarországnak". Kijelentette: "Európa kollektív védelmet jelent egyes nemzetállamok tébolyával szemben".

A Kommerszant-Vlaszty orosz hetilap úgy fogalmazott: az új uniós tagállamok nem sietnek az európai normák betartásával. A cikk szakértőkre hivatkozik, akik úgy vélik: "az Európai Bizottság azért foglalkozik olyan komolyan Magyarországgal, mert az Orbán-kormány, amelynek alkotmányos többsége van a parlamentben, nemcsak az európai jogot veszi semmibe, hanem az európai demokratikus normák szellemiségét is".

Az Uwazam Rze konzervatív lengyel napilap Magyarország leminősítésének okát elemezve arról írt: Magyarország besorolásának radikális csökkentése nem csak gazdasági tényezőkön alapul, "legalább azonos mértékben fejezi ki a pénzügyi és politikai intézményeknek az ország jelen vezetősége iránt érzett ellenszenvét". Az írás szerint az EU hátrányos megkülönböztetésben részesíti elődeihez képest a magyar kormányt. 

A Sme liberális szlovák napilap Orbán és szélsőségesei című kommentárjában úgy értékelte: Orbán Viktor kezdi elveszíteni a hagyományos európai jobboldal támogatását és egyre inkább csak a szélsőjobb áll ki a magyar kormányfő politikája mellett. "Az, hogy Orbán mögé otthon és külföldön is a leglelkesebben főleg a szélsőséges eszmék hívei állnak oda, nem véletlen. Ez összhangban van azzal, ahogy maga a magyar miniszterelnök szavaiban és tetteiben is, az egész ellenséges világ mind paranoidabb képével egyre láthatóbban eltávolodik a demokratikus és konzervatív európai jobboldaltól" - írja az újság.

Az NPR amerikai közszolgálati rádió budapesti riportban számolt be a Klubrádió frekvenciájának ügyéről és a magyar sajtó helyzetéről. A riporter - Bolgár György véleményét tolmácsolva - azt mondta, a 65 éves rádiós újságíró szerint "a média szabadsága még a kommunista érában is idővel fokozatosan javult; a légkör ma, mint mondja, a legrosszabb azóta." Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár a rádiónak kijelentette, "a sajtószabadság szent és sérthetetlen ebben az országban". Az EU azonban nem biztos efelől, megfigyelői is felhívták a figyelmet a Klubrádió ügyére - tette hozzá az NPR tudósítója.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erősebb lesz az EU a horvát csatlakozással

A Külügyminisztérium üdvözölte, hogy a vasárnapi népszavazáson a horvátok többsége országa uniós… Tovább olvasom