Kivételes kreativitás - Tóth Kázmér a soproni Erdészeti Múzeum igazgatója ezüst érdemkeresztet kapott

Az egyedi bútorgyártástól a díszlettervezésig

- Nagyon meglepődtem, de örömmel fogadtam a felterjesztést és a kitüntetést. Ez az elismerés olyan pozitív megerősítést adott, amivel feltöltődtem a következő időszakra, melegszívű gondolatokat és rengeteg gratulációt kaptam az elmúlt időben – elevenítette fel az elmúlt pár hét történéseit Tóth Kázmér. Óriási megtiszteltetés, hogy rám gondoltak, ez a díj visszaigazolása annak, hogy az értékteremtést, amit a munkatársaimmal az elmúlt 30 évben képviseltünk, jó irány volt. Nem csak az én munkám, hanem alkotótársaim és kollégáim munkája is tükröződik a díjban.

Tóth Kázmér Békéscsabán született, majd Szegeden járt a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába, ezután érkezett Sopronba, az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol 1991-ben okleveles faipari mérnök diplomát szerzett. Egy évre rá, 1992-ben megalapította saját cégét, a Scabello Bt.-t, ahol eleinte egyedi bútorgyártással és tervezéssel, valamint különleges belső terek tervezésével és kivitelezésével foglalkoztak.

- Az egyetemen zseniálisan komplex képzést kaptunk, a faipari ismeretektől a bútortörténetig, a szabadkézi rajzon át sok mindenbe bepillanthattunk. Kiváló alapokat és kellő magabiztosságot adott, így amikor 1993-ban megkerestek a Szegedi Szabadtéri Játékoktól, hogy az ottani díszletek faszerkezeteit elkészíteném-e, igent mondtam – mesélt a kezdetekről. Az Aida fadíszletelemeit már mi készítettük, ez volt az első színpadi munkánk. A színház olyan, hogy vagy beszippant, vagy eltaszít – engem teljesen beszippantott, és egy idő után már a színpadi díszlet uralta a munkánkat. 2008-ban Szegeden a Benyovszky-előadást már én terveztem, ami hatalmas megtiszteltetés volt, ugyanakkor nagy kihívást is okozott. Tulajdonképpen itt indult el, hogy nem csak gyártunk, nem csak szcenírozunk, hanem díszletet is tervezünk – sorolta.

2008. óta a Nemzeti Táncegyüttes összes díszletét Kázmér tervezte, együttműködnek a Szegedi Nemzeti Színházzal, a Budapesti Nemzeti Színházzal, az Operaházzal, az Operett Színházzal, de dolgoztak már Szentpétervárra, New York-ba, Avignon-ba, Prágába és számos más külföldi színházba is.

A díszlettervezés és kivitelezés mellett ő vezeti a soproni Eszterházy-palotát, melynek kezdeteiről is mesélt.

- A Soproni Egyetemtől 2022-ben érkezett a felkérés, hogy a Vadászati Világkiállításra tervezzük és építsük meg az egyetem standját. A megkeresést örömmel elfogadtam, hiszen ez hatalmas megtiszteltetés. A kiállítás sikere után a rektor úr rám bízta a múzeumnak is helyet adó Esterházy-palotában a Magyarok maradtunk című tematikus kiállítás megtervezését és kivitelezését is. Ezt követően kaptam a felkérést prof. dr. Fábián Attilától, hogy vállaljam el a múzeum vezetését, mert szeretné, ha az megújulna, funkciója bővülne, egyfajta kapocs lenne a soproni lakosság, az idelátogatók és az egyetemi hallgatóság között. Kollégáimmal azóta is azon dolgozunk, hogy változatos, színes programokat biztosítsunk az embereknek. Egy olyan helyet és találkozási pontot szeretnénk létrehozni, amelyet kisebb rendezvényekkel, beszélgetésekkel tehetünk élvezetessé mindenki számára – zárta a beszélgetést.