Megyénkben is sok gyerek tűnik el – Így segíthetünk nekik hazatalálni

Novemberben került mozikba a Valan – Az angyalok völgye című lélektani krimi. A történet szerint Péter (Krisztik Csaba) húga több mint 20 éve tűnt el, amit azóta sem tudott kiheverni. A férfi rendőrként dolgozik Brassóban, ám haza kell térnie Valanba, ahol találtak egy holttestet. Lehetséges, hogy Péter húga az áldozat, s ezzel egyidejűleg egy fiatal lány eltűnési ügye is nehezíti a körülményeket. Kérdés, hogy a két eset összefügghet egymással?

A mozi témájához kapcsolódva, a film készítői és az Országos Rendőr-főkapitányság kampányt indítottak. Sikerrel záruló nyomozási eseteket bemutató videókkal hívják fel a figyelmet arra, hogy közös odafigyeléssel segíthetünk az eltűnt gyerekeknek hazatalálni.

A “Ne várj 72 órát!” című kampány azt a közhiedelmet igyekszik eloszlatni, hogy az eltűnési esetekben várni kell a bejelentéssel.

Fontos tudnunk, hogy az eljárás a bejelentéskor azonnal megkezdődik és az eltűnési ügyek elévülési ideje 90 év. A videók megtörtént esetek bemutatása mellett olyan kérdésekre válaszolnak, mint: mit tegyünk, ha valaki eltűnt, vagy úgy érezzük, valakit fogva tartanak, kihasználnak? Mi segíthet a kiskorúak szökésének megelőzésében?

Az országos adatok szerint, 2018-ban 2900 kiskorú, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőttkorú eltűnési esetében indult körözés. A kiskorúak 20%-a családból, míg 80%-uk gyermekotthonból, lakásotthonból tűnik el vagy távozik engedély nélkül. A gyerekek eltűnésének legfőbb okai a munkanélküliség, az aluliskolázottság, a nem megfelelő családi háttér.

Megyénkben is jellemzően gondozási helyükről szöknek el a gyerekek.

Az elmúlt évben Győr-Moson-Sopron megyében az összeltűnések arányát tekintve a körözések elrendelése 76 százalékos arányban gyermekkorú, illetve fiatalkorú esetében történt meg. Általánosságban elmondható, hogy megyénkben a tavaly eltűnt kiskorúak 20 százaléka családból tűnt el, míg 80 százalékuk gyermekotthonból, lakásotthonból távozott el engedély nélkül – tudtuk meg a Győr-Moson-Sopron Megyei rendőr-főkapitányságtól.

Kiemelték, hogy a rögzített körözések száma nem azonos a kiskorú eltűntek számával. Kiskorúak esetében a körözések magas számát jellemzően a gondozási helyükről engedély nélkül távozott, vagy oda az előírt időben vissza nem térő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett kiskorúak száma jelenti. Ezekben az esetekben nem beszélhetünk a szó hagyományos értelmében vett eltűnésről, mert az esetek többségében általában ismert a kiskorú tartózkodási helye (például a gyermek megszökött gondozási helyéről). Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről. Értelemszerűen, ahányszor az illető megszökik, ez annyi körözési eljárás elindítását generálja a statisztikai rendszer kimutatásában.

A rendőrség adatai szerint megyénkben a tavaly eltűnt kiskorú fiatalok közül összesen két lakásotthonból engedély nélkül távozott fiatalt nem sikerült megtalálniuk az egyenruhásoknak.

Az, hogy mikor kerül elő az eltűnt személy, számos tényező függvénye. Befolyásolják az eltűnés körülményei, oka, helyszíne. Az eltűnés hátterében álló okok, személyi körülmények megismerése azért fontos a rendőrség számára, mivel ezek ismeretében tudja eldönteni, mérlegelni, hogy elsődlegesen mely intézkedések végrehajtása szükséges.

Az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka a bejelentés megtétele után 1 napon belül, újabb 30 százaléka a bejelentés után egy héten belül, míg 35 százaléka 1 hónapon belül előkerül.

A fennmaradó 5 százalékba tartoznak azok a kiskorúak, akiknek az eljáró hatóság az adatgyűjtés során felmerült információkra figyelemmel vélelmezi a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes a felkutatásuk (külföldön tartózkodnak, bújtatják őket.) A családból eltűntek tartózkodási helyét a gyermekkorúak esetén mintegy 90 százalékban 1-2 napon belül megállapítják, míg a fiatalkorúak esetében ez megegyezik a fent már leírt arányokkal.

Az eltűnések okai nagy általánosságban hasonlóak és gyakran ismétlődnek – tudtuk meg a rendőrségtől. Az általános vélekedéssel ellentétben nem emelkedik meg a szökések száma tendencia szerűen például bizonyítványosztás után, vagy a nyári szünetben. Egy-egy esetben előfordul, hogy a fiatalok rossz iskolai osztályzat vagy bizonyítvány, kalandvágy, ifjúkori szerelem miatt távoznak el otthonról ismeretlen helyre. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett kiskorúakat más-más szempontok motiválják a szökésre, de az ok legtöbbször az, hogy szeretnének az intézményi kötöttségek alól kibújni, nem jól tolerálják a szabályokat, illetve szeretnének újra együtt lenni családjukkal, barátaikkal, szerelmeikkel. A gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak engedély nélküli távozásaik során jellemzően a szüleikhez, rokonaikhoz, illetve barátaikhoz szöknek vissza. A családból történő eltűnés hátterében a szülők közötti, vagy a szülő-gyermek közötti konfliktus helyzet, a gyermek elhelyezésével kapcsolatos vita esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása is állhat.