Győri természeti kincskereső – Adyvárosi bűzbombából hangulatos tópart – fotók

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

100 milliót költöttek a tóra

A rendszerváltás előtti időkben a helyiek „ruszki tónak” hívták. Adyvárosi anekdota szerint a szovjet katonák itt tisztították, mosták a járműveiket egykor.

Az adyvárosi tó fejlesztése iszapkotrással kezdődött 2012-ben. Így első körben sikerült megszabadulni a bűztől, ami gyakran lepte be a környéket. Majd a nádtengert gyérítették, amely bő tíz éve átláthatatlanná tette a tavat. A győri önkormányzat a 2010-es években több mint 100 millió forintot költött a tóra és környezetére. A vizet szökőkút teszi hangulatossá, a közeli játszóvár „csodájára” pedig más győri városrészekből is hoznak ide gyerekeket szüleik.

Szárcsaapuka nevel

„Amikor még nem volt ilyen hangulatos a tó környéke, akkor is sokat jártunk erre a gyerekeimmel. Ameddig kicsik voltak, imádtak csúszdázni a közeli dombon. Annak ellenére, hogy a piros színű csúszda közepéig lehetett maximum lesiklani” – kezdte nevetve olvasónk, Beledi Márta, aki rendszeresen tudósít győri eseményekről.

„Kedvelem az adyvárosi tó madárvilágát, kacsákat, hattyúkat, sirályokat mindennap láthattunk. Korábban ludakkal, szárcsákkal is találkozhattunk. Pár éve volt szerencsém megfigyelni a nagyobbik unokámmal azt, ahogy a szárcsaapuka nevelte az egyik kis fiókáját. Mondtam is az unokámnak: a kis szárcsa biztosan sokat rosszalkodott” – folytatta Beledi Márta.

Jobban becsülni

A lelkes győri amatőr fotós imádja a naplementét lencsevégre kapni az adyvárosi tónál, különösen télen. „Amikor fagy, több járókelő kérdezi tőlem, hogy mire várok a tó partján? Mindig azt válaszolom: az ideális színekre. Tavasszal a virágzás, ősszel pedig a fák, növények színkavalkádja megy élményszámba a tónál” – búcsúzott Beledi Márta.

Sajnos, a tavat nem mindenki becsüli meg. Látogatásunkkor több szemét éktelenkedett a vízben, láttunk úszni komplett zacskókat is.