Fekete asszony Győr felett: 150 éve volt a kolerajárvány, amely a megyét is érintette

150 éve

1872 októberében tört ki az utolsó nagy magyar kolerajárvány, amely megyénket is érintette. Jókai Mór szerint Erdélyben hívták csumának, a tótságon kiszelának, a magyarok epemirigynek, […] az egész világon fekete asszonynak. A napkeleti kolera egy baktérium okozta, vékonybélfal-gyulladással és intenzív hányással, hasmenéssel járó járványos betegség. Kiszáradás és keringésleállás esetén gyakran halálos kimenetelű. Elsősorban szennyezett víz vagy élelmiszer útján terjed. Az 1830-as években a kolera végigsöpört Európán, és végül csak a szigorú vesztegzár tudta megfékezni azt.

A kolera időnként visszatért Magyarországra, de az utolsó nagy pusztítást 1872–73-ban végezte. Ez utóbbi Galícia felől érkezett, valószínűleg ott állomásozó katonák közreműködésével. Az első beteget március 14-én regisztrálták. Magyarországot különösen súlyosan érintette a járvány, ahol közel háromszázezer halálos áldozatot követelt. Elterjedt gyógyszernek számított az ópium, a kámforszesz, a rummal, ecettel vagy citrommal kevert ivóvíz, és sokan a külsőleg használatos fertőtlenítőszereket is beszedték.

Városunkban az első „cholera eset” október 1-jén, pénteken este merült föl egy Pestről már haldokolva érkező kőmíves legény személyében, aki egy korcsmában szállt meg. Még aznap éjszaka kiszenvedett. Az a Sikor József győri orvos állapította meg a halál beálltát, aki néhány évvel később jelen volt a felakasztott, majd „feltámadott” péri rablógyilkos, Takács János kivégzésénél is. A kőmíves legény halálát követően már másnap közzétették az új közegészségügyi rendszabályokat, melyeket városunkban is foganatosítani kellett. „Első teendő az árnyékszékek, mindennemű hulladékgödrök, a konyha és gyári mosadék vizek fertőtelenitése. […] Hogyan is terjed tehát a kolera fertöztető mérge? Ezek a miasmák a beteg ürülékeiből és okádékaiból terjednek szét. E miasmákkal terhelt lég beszivása, s az ezek érintése által megromlott viz élvezése okot szolgáltatnak a kolera kitörésére. A fertőtelenitő szereket, milyenek a chlormész, carbolsav, állandóan készletben kell tartani e helyeken, mert csak igy lehetünk bizonyosak benne, hogy a felbomlásban levő anyagokból kifejlő illő elemeket, melyek betegséget és halált terjesztenek mindenfelé, már képződésük perczében szétromboltuk. A legnagyobb gonddal kell ügyelni az esővíz tisztaságára. Gondoskodni kell, hogy az ivásra rendelt víznek ne legyen semmi szaga, ne legyen benne semmi eltisztátalanitó. E czélból szén vízszűrőket kell tartani s gyakran változtatni a szenet, mely a szűrőben a tisztítás munkáját végzi.”

A korabeli győri újságok előszeretettel gúnyolódtak azokon a körülményeken, hogy városunk mennyire nem tartja be a kötelező előírásokat. Győrt ugyanis disznószállások vették körül, folyópartjain pedig halmokban állt a szemét. A csatornákat pedig csak hébe-hóba tisztították a hatóságok. Nem csoda, hogy városunkban különösen sok ideig vendégeskedett az utolsó nagy kolerajárvány.