2023.04.30. 11:28

Győri Kultúrbulvár - Peresznyén telepedett le Berchtold Lipót a Monarchia külügyminisztere

Hegedűs Péter

Mire a falevelek lehullanak

1863. április 18-án jött a világra Leopold Anton Johann Sigismund Josef Korsinus Ferdinand Berchtold gróf – vagy ahogy magyarul hívták: Berchtold Lipót – osztrák nagybirtokos, diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere, aki a Sopron megyei peresznyei kastélyában hunyt el a II. világháború idején. Az arisztokrata államférfi rokonságban állt szinte valamennyi európai uralkodóval, és hatalmas kiterjedésű birtokaival a Monarchia leggazdagabb polgárai közé tartozott.

Berchtold az államigazgatási egyetem elvégzése után a brünni kormányzóság közszolgálatába lépett, majd 1894-ben a párizsi nagykövetségre osztották be követségi titkárként. Akkoriban vette feleségül a magyar Károlyi Ferdinandine grófnőt, Károlyi Mihálynak, a későbbi magyar miniszterelnöknek a nővérét. Azt követően szolgálaton kívüli állományba helyeztette magát, és birtokainak kezelésével, versenyistállójának vezetésével foglalkozott. Házasságából két fiú született, akik közül az egyiket német, a másikat magyar szellemben neveltette. 1907-ben csak hosszabb ellenkezés után és Ferenc József határozott kívánságára fogadta el a szentpétervári nagyköveti kinevezését. 1911-ben tért vissza Bécsbe.

Egy évvel később megint a tiltakozása ellenére nevezte ki őt az uralkodó osztrák–magyar közös külügyminiszterré Von Aehrenthal halála után. A két Balkán-háború alatt mindvégig kemény fellépést sürgetett Szerbia ellen. Ezért nem meglepő, hogy amikor 1914 júniusában szerb nacionalisták meggyilkolták az osztrák–magyar trónörököst Szarajevóban, a külügyminiszter rábeszélte a vonakodó uralkodót arra, hogy elfogadhatatlan ultimátumot küldjön Szerbia kormányának. Ezzel sikerült kiprovokálnia a háborút, melybe sorra belekeveredtek a nagyhatalmak. Amikor aztán Olaszország és Románia is az Antant oldalán lépett be az első világháborúba, 1915. január 13-án Berchtold gróf lemondásra kényszerült.

Rövid időre tartalékos századosi rangban hadiszolgálatba állt az olasz hadszíntéren, majd a trónörökös főudvarmesterévé nevezték ki. Amikor egy újságíró rákérdezett, hogy érez-e felelősséget a több millió halott miatt, csak ennyit válaszolt: „Hagyjanak engem békén, már régóta unom ezt a háborút.” A Monarchia összeomlása után elkísérte IV. Károlyt a száműzetésbe, majd Budapestre költözött. Gyakran látták őt a Nemzeti Kaszinóban. 1931-ben azonban eladta Andrássy úti lakását, és magyarországi birtokainak egyikén, Peresznyén telepedett le végleg. Berchtold gróf 1942. november 21-én halt meg hosszan tartó súlyos betegség után. A buchlaui családi sírboltban temették el.

150 éve- Népoktatásból jeles

A Győri Közlöny 1873. április 27-én írta meg, hogy a statisztikai felmérések alapján tavaly Moson vármegye érte el a legjobb eredményt a népoktatás terén. A lakosság számarányát tekintve ugyan többségében német anyanyelvű, de hazafias érzelmű megyében ráadásul a megyei közgyűlés határozata szerint a következő esztendőtől minden iskolában kötelezővé teszik és bevezetik a magyar nyelv oktatását is. Azokat a tanítókat pedig, akik a legjobb eredményeket érik el a nyelvtanítás során, minden járásban külön-külön díjazzák. Az első helyezésért 50 Ft, a másodikért 30 Ft, a harmadikért pedig 20 Ft jár a kiállított oklevél mellé.

130 éve - Vörös cédula

1893. április 23-án a Győri Hírlap írta meg, hogy fertőző betegség felbukkanása esetén a továbbterjedést megakadályozandóan milyen intézkedéseket kell megtenni az otthonokban. Mindjárt egy példával is élnek, amely bármelyik otthonban megtörténhet. A történet szerint egy óvodáskorú gyermek köhögéssel és torokfájással ébred, lázasan. Aggódó anyukája azonnal vizes borogatást készít neki, és már hívatja is az orvost. A kiérkező doktor megvizsgálja a műszereivel a kis beteget, és megállapítja, hogy diftériája van. Haladéktalanul zárlatot rendel el a házra, majd azonnal izolálja a beteget, és elrendeli, hogy a bejárati ajtóra kitűzzék a piros „czédulát” elrettentés gyanánt.