Mi történik a páciensekkel, ha "rosszat" sejt a mammográfia Győrben? Utánajártunk

A fő ellenség

Nem lehet eleget hangsúlyozni: a szűrővizsgálatokon való részvétel, a korai diagnózis és az azonnal megkezdett terápia - életet ment. Első írásunkban Petz-kórház orvos igazgatója, prof. Oláh Attila mondta: "az esetek nagy részében nem a rohanó élet vagy lustaság miatt hanyagolják a szűréseket. A pszichés gát a fő ellenség. (...) A tudat nyomasztja a pácienseket, hogy mi lesz, ha daganatot találnak. Ez azonban sehova nem vezető csőlátás. Ha nem fedezzük fel időben a daganatot, sokkal nehezebben tudunk segíteni".

Ledönteni a lelki gátakat

Hogy a lelki gátak eltűnjenek, megkértük a Petz-kórház radiológus főorvosát, dr. Steinbach Mártát és az onkológus főorvosát, dr. Pintér Tamást, hogy mutassák be, milyen segítségre számíthatnak azok a nők, akiknél normálistól eltérőt jelez a mammográfia. "Jól szervezett Győrben a szűrés, csak el kell menni. Sok nő emlőfájdalom miatt jön mammográfiára. A mell fájdalma ugyanakkor az esetek 95 százalékában hormonális eredetű, nincs köze daganatos betegséghez" – kezdte dr. Steinbach Márta. Ez azért fontos információ, mert a rosszindulatú daganat nagyon sokáig tünetmentes lehet, nem jár fájdalommal, külsőleg észlelhető fizikai jeggyel.

"Azért kulcskérdés, hogy mindenki megjelenjen a szűrésen, mert az 1 cm alatti daganat gyógyulási aránya 95 százalékos" – közölte dr. Pintér Tamás. Az említett gyógyulási esély nem csak onkológiai szempontból a legmegfelelőbb. "Amikor időben észrevett, kis méretű daganatot operálunk, ilyenkor van lehetőség igazán jó kozmetikai eredményű, emlőmegtartó műtétekre" - tette hozzá dr. Drozgyik András sebész.

Dr. Steinbach Márta radiológus főorvos.

Fény az alagút végén

A Petz-kórházban havonta 1000-1500 mammográfiai szűrést végeznek. Rosszindulatú daganat gyanúja esetén a pácienst néhány napon belül értesítik. A radiológus végezte kiegészítő vizsgálatok - ultrahang, szövettani mintavétel - dönt a sorsáról. "Ha a patológus által elemzett szövetminta rosszindulatú daganatot jelez, rövid időn belül visszahívjuk, hogy minél gyorsabban kezdődjön a gyógyítás" – tudtuk meg dr. Steinbach Mártától.

"A páciensek kemoterápiás kezelése sokszor a műtét előtt elindul. Ennek lélektanilag is van jelentősége, mivel ezekben az esetekben a kemoterápia különösen hatásosan kezeli a rákos szöveteket már az operáció előtt. Így a páciens úgy vághat neki a műtéti beavatkozásnak, hogy sikerélménye van. Látja a fényt az alagút végén, az esélyt a gyógyulásra" – hangsúlyozta dr. Pintér Tamás. Az onkológiai osztályt vezető főorvos szerint az is kulcsfontosságú, hogy a páciens higgyen. "Minden pácienst a legjobb tudásom szerint győzöm meg, hogy van értelme harcolni a rák ellen. Mi mellette vagyunk, segítünk neki, együtt küzdünk vele az életéért" – mondta dr. Pintér Tamás.

Csapatmunka

Ma minden hazai kórházban protokoll, hogy az onkológusok, a radiológusok, a patológusok és a sebészek közösen beszélik meg a páciens legjobb gyógyulási esélyét. Ez a "csapatmunka" 25 éve működik a Petz-kórházban. Már akkor így foglalkoztak a páciensekkel, amikor ez még nem volt kötelező. Azok a páciensek, akiket "megcsapott a vonat füstje", de túlélték a rákot, 90-95 százalékban visszajárnak a szűrésekre. Ők tudják: a szűrővizsgálatok életet mentenek.

Dr. Steinbach Márta radiológus főorvos és dr. Pintér Tamás szerint korai diagnózis és megfelelő kezelés mellett több mint 85 százaléknyi esély van arra, hogy a páciens legyőzze az emlőrákot és öt év múlva is életben legyen. Fotók: H. Baranyai Edina

​Hazánkban a 45-65 év közötti nők 2001 óta élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy két évente ingyenes emlőrákszűrésen vegyenek részt. Miért csak 45 év fölött? – kérdeztük. (Ez a téma a korábbi cikkeink után visszaköszönt a hozzászólásokban.) "A fiatal nőknél nem túl hatékony a mammográfia. Országonként eltér, hogy hány éves kortól hívják a nőket mellrák-szűrésre. Érdemes lenne a jelenleg érvényes 45 éves korhatárt 40 évre levinni" – válaszolta dr. Steinbach Márta.