1883: a győri jeges ár

Az 1882-es év decembere Európában meglehetősen hideg volt, ráadásul a Duna vízgyűjtő területén rekordmennyiségű hó hullott. A hónap végén viszont enyhe, óceáni eredetű légtömegek érték el Bajorországot és Felső-Ausztriát, és még az 1000 méter feletti hegyekben is olvadás kezdődött. A hőmérséklet dinamikus emelkedését heves esőzések kísérték. Az 1883-as január elejei árhullám akkor tört ránk, amikor egy átlagos évben inkább az alacsony vízállás volt a jellemző – magyarázta a főlevéltáros.

A Duna vízszintje jelezte, hogy nagy a baj

Győr vármegye első embere, illetve a városi hatóságok először az Első Császári és Királyi Szabad Dunagőzhajózási Társaságtól értesültek az áradás veszélyéről. Közép-Európa legnagyobb folyója, a Duna vízszintje Győr vonalában 1883. január 8-án érte el csúcspontját, az akkor rekordnak számító 6,19 méteres magasságot.

– A víztömeg elsőként január 2-án a Mosoni-Dunánál, Pinnyéd határában, majd Rendekpusztánál, illetve Kunsziget térségében szakította át a védőtöltést – mondta a szakértő. – Az áradat kívülről kimosta a Rábca védőtöltését is, így a környező falvak víz alá kerültek. Különösen Pinnyéden és Ikrényben vált kritikussá a helyzet. Levéltári forrásaink szerint az áradat jégtáblákat sodort magával, így a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna találkozásánál jégdugó keletkezett. A víztömeg emiatt nem tudott továbbfolyni, hanem visszafelé áramolva a mellékfolyókat, a Rábát és a Rábcát duzzasztotta fel. Ezért Győr városának Rába-parti része veszélybe került, és Gyirmóton is komoly áradások voltak.

Az emberek fejvesztve menekültek

Január 3-án elrendelték Pinnyéd kitelepítését, a férfiak azonban helyben maradtak. A január 5-én újra beállt fagy miatt a vízi járművek használhatatlanok voltak, így a menekítés lehetetlenné vált. A település polgárai a padlásokon húzták meg magukat, állataik szálláshelyét kukoricaszárral magasították meg. Pinnyéden 47 lakóház került víz alá.

– Január 5-én az Öreg-Dunánál is tarthatatlanná vált a helyzet. Az első szakadás Bácsán, a szavai töltésen, majd Kisbajcs és Nagybajcs vonalában következett be. A következő napokban a hatóságok figyelme Győrsziget községre szegeződött – mesélte a főlevéltáros. – Az akkor még önálló községként működő település életét a Mosoni-Duna és a Rábca is veszélyeztette. Itt 26 lakóház dőlt össze.

Nem voltak halálos áldozatok

Révfaluban az elkövetkező napokban 47 lakóház semmisült meg, az újvárosi részében pedig szinte minden ház megrongálódott a Mosoni-Duna, a Rábca és a Rába egyidejű áradása miatt. A Győri Közlöny és a Közigazgatási Bizottság beszámolói szerint az emberek fejvesztve menekültek, karjaikban gyermekeikkel és bugyraikkal.

– Győr nagy része a közvetlen áradástól megmenekült, a megyeszékhely egyházai és polgárai honfitársaikkal szemben példátlan szolidaritást tanúsítottak. A hatóságok hatékony fellépésének köszönhetően az áradatnak nem voltak halálos áldozatai. Az 1883-as természeti csapást követően komoly gátépítési munkálatok kezdődtek a térségben – jegyezte meg Áldozó István.