2021: Győr 750 éves évfordulójára, Sopron pedig hűségének száz esztendejére lehet büszke

Megszolgált elismerés

– Győr a „Szabad királyi város“ megtisztelő címet V. István királytól kapta, aki a város polgárainak a magyar–cseh háború idején hozott áldozatát méltányolta – mondta a 750 évvel ezelőtti eseményről Áldozó István, a győri levéltár igazgatóhelyettese, főlevéltáros. – Istvánnak trónra kerülése után komoly problémákkal kellett szembesülnie. Az apja, IV. Béla idején megerősödött helyi urak egyre komolyabb ellenállást tanúsítottak a királyi hatalommal szemben, emellett az egyre erősödő cseh állam agresszív külpolitikájával is számolnia kellett. II. Ottokár cseh király ígéretet tett neki, hogy a magyarországi lázadókat többé nem támogatja, ez azonban a gyakorlatban nem így történt, így a belső konfliktusok ismét kiéleződtek – mondta a főlevéltáros.

Amikor a magyar hadak osztrák területekre törtek be, válaszul 1271 húsvétján II. Ottokár offenzívát indított Magyarország ellen. Az egyesített cseh és osztrák hadak gyorsan törtek előre, és nehézlovasságuk 1271. május elején legyőzte Moson közelében a magyar főerőt. V. István azonban jó taktikusnak bizonyult. A sikertelen békealkudozásokat követően egy kisebb csapatrész május 21-én Mosonnál támadást intézett a csehek ellen, méghozzá azzal a céllal, hogy a nehézlovas túlerőt a Fertő és a Rábca közötti mocsaras részre csalja. E területen a jobb terepismerettel rendelkező magyarok már fölénybe kerültek.

– A magyar uralkodó május 23-ra egészen Pozsonyig szorította vissza a támadókat – mondta a szakértő. – A cseh és német túlerővel szemben Győrnél is sikeresen védekeztek a magyarok, a Rábca-híd leszakadása miatt kettévált ellenséges csapatokon pedig seregeink május 21-én fényes győzelmet arattak.

A több hónapos hadjárat alatt a Kisalföld legnagyobb városa sokat szenvedett, ezért V. István király a haza védelméért sokat áldozó Győrt igyekezett megjutalmazni. Az uralkodó által adományozott szabad királyi városi rang a fehérvári polgárok jogállásához hasonló szabadságot adott Győr lakóinak.

– Az itt élők ezt követően szabadon választhattak bírót, de vásártartási engedéllyel is rendelkeztek – mondta a kiváltságról Áldozó István. – A győriek az árucikkek után fizetendő adó terhétől is megszabadultak, és a hadkötelezettség alól is mentesültek. Győr város polgárai hűségüknek és bátorságuknak köszönhetően néhány királyi birtokot is megkaptak, többek között Révfalut. A szabad királyi városi rang az adóterhek csökkenése miatt a város polgárainak gyarapodásához is hozzájárult.

A leghűségesebb város

A 100 esztendővel ezelőtti soproni eseményekről a téma igazi szakértőjét, dr. habil. Tóth Imrét, a Soproni Múzeum igazgatóját, egyetemi docenst kérdeztük.

– Az I. világháború után Németausztria parlamentje és államtanácsa 1918 októberben jelentette be igényét a nyugat-magyarországi megyék egy részére. Így szeretett volna elszenvedett veszteségeiért kompenzációt szerezni. A béketárgyalások menetének az a kérdés szabott irányt, mivel lehet a válságban vergődő és a Németországgal való egyesüléstől eltiltott Ausztria életfeltételeit javítani, a destabilizációt ellensúlyozni. E célra kiválóan megfelelt a nyugat-magyarországi térség – mondta dr. Tóth Imre.

Hosszas huzavona után 1919. szeptember 10-én, Saint-Germain-en-Laye kastélyában a Bécs által követelt területek nyugati felét hivatalosan is Ausztriának ítélték.

– A magyar kormány tiltakozott Párizsban, és népszavazást kért a vitatott területeken. Az elszakított országrészek közül Nyugat-Magyarország volt az egyetlen, amely nem állt a szomszédos utódállamok megszállása alatt, ez manőverezési lehetőséget adott a magyar kormányoknak. Észszerű volt, hogy ezek a legkisebb ellenállás irányába, azaz a gazdaságilag és katonailag egyaránt gyenge Ausztria irányába fejtenek ki revíziós aktivitást – magyarázta a szakértő.

A kétoldalú tárgyalások eredménytelensége dacára Ausztria lassan belátta, hogy egyedül nem képes birtokba venni a térséget, a nagyhatalmak pedig nem sietnek hadsereget küldeni, hogy saját döntésüknek érvényt szerezzenek. Kompromisszumra volt tehát szükség, amelyet meggyorsított egy, a területátadás ellen 1921 augusztusában kibontakozó, a kormány által paplan alatt támogatott felkelés.

– Így került sor Trianon első revíziójára (nemzetközi jogi alapon, tárgyalásos úton történt módosítására), amelyben Ausztria – a népszavazás formális közbeiktatásával – lemondott a neki ítélt területek egy részéről. Sopronban és nyolc környező községben 1921. december 14–16-án rendezték meg a népszavazást, amely Magyarország első – és hosszú ideig egyetlen – revíziós sikere volt – jegyezte meg dr. Tóth Imre.

A népszavazáson a 26.879 jogosult közel 90 százaléka voksolt, és 65,08 százalék választotta Magyarországot. Sopron 37.509 lakója közül 18.994-nek volt szavazati joga, közülük – 89,2 százalékos részvétellel – 72,7 százalék szavazott Magyarországra.