Erről írtunk 10 éve - Eltűnnek a törpefalvak Győr-Moson-Sopronban

Tíz éve írtuk: Eltűnnek a törpefalvak Győr-Moson-Sopronban

Arról írtunk, hogy több mint felére csökkent a legkisebb települések lélekszáma négy évtized alatt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 18 olyan helység volt az Észak-Dunántúlon, amely törpefalu, azaz 200-nál kevesebben éltek ott. Valamennyi Győr-Moson-Sopron megyében található.

„Emlékszem, a nyolcvanas évek végén még sokkal többen éltek Fenyőfőn. Azóta folyamatosan csökken a lélekszám, szerintem elsősorban azért, mert nincs munkahely, alig van buszjárat, így kevés a fiatal” - Tunner Erzsébet ezzel magyarázza, miért van a nagyon szép, a fejlesztések révén egyre élhetőbb település Győr-Moson-Sopron megye legkisebbjei között. A fiatalasszony az egyedüli a községben, akinek nem óvodás- vagy iskolás gyermeke van.

Az olyan apró falvakba, mint Fenyőfő is, általában kevesen költöznek. Écsy Krisztina a kivételek közé tartozik. Ő tíz éve Budapestről érkezett családjával a faluba, és vendégházat üzemeltet. „Számunkra a természetközeliség, a nyugodt környezet jelentette a legfőbb vonzerőt. A falu lakosságszáma szerintem egy darabig még fogyni fog, de én reménykedem, egyre több ember rájön, hogy nem minden a város” - mondta. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 18 olyan helység volt az Észak-Dunántúlon, amely törpefalu, azaz 200-nál kevesebben éltek ott. Valamennyi Győr-Moson-Sopron megyében található, Komárom-Esztergomban nincs ilyen. Ezeken a parányi településeken jellemzően sokkal inkább fogy a lélekszám, m int az országban általában: Fenyőfő lakosságszáma 64 százalékkal apadt az elmúlt négy évtizedben, 1970 és 2011 között, de rajta kívül további 13 település vesztette el lakosai legalább felét. Eközben Győr-Moson-Sopron 200 lelkesnél nagyobb településein - összesen 165 ilyen van - csupán hét helyen (Vágón, Markotabödögén, Szakonyban, Soboron, Csáfordjánosfán, Páliban és Várbalogon) zsugorodott ilyen nagy mértékben a helybeliek száma. A törpefalvak közül Csér vesztette a legtöbbet, lakosai bő háromnegyedét 1970 óta. A legutóbbi népszámláláson mindössze 27 lakost írtak össze. A polgármester Várallyai István ugyanakkor bizakodó. „Az ígéretek szerint augusztustól működni fog a térségi hulladéklerakó a falu határában, ami munkahelyet és helyiadó-bevételt is jelent. A Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékhasznosítási Kft.-vel olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha kevesebb lesz a helyi adó, évi tízmillió forintra mindenképpen kiegészítik. Ez azt jelenti, hogy megduplázódhat az önkormányzat költségvetése, s jut pénz a község élhetőbbé tételére.

így talán a lélekszám is növekedésnek indul” - fejtette ki az elöljáró. A legkisebb helységek mindegyike fogyott 1970 óta, de a 2001-es és a 2011-es cenzus között három azért gyarapodott: Ebergőc, Vének és Vásárosfalu. Ez azt mutatja, hogy a lélekszám csökkenését nem lehetetlen megállítani. Molnár Sándor, az utóbbi település polgármestere kérdésünkre több tényezővel magyarázta az eredményt. „A rendszerváltáskor jól sikerült megszólítani a fiatalokat, többen itthon maradtak, és voltak, akik ideköltöztek. Számított, hogy kedvezményesen tudtunk házhelyeket biztosítani. Emellett a falu jó helyen fekszik: közel van Beled és a 86-os főút, de Kapuvár, Csorna sincs messze.”

Húsz éve írtuk: Nagyot drágult a benzin

Arról írtunk, hogy a taxisnak havi tízezer, a fuvarosnak kilométerenként 4 forint, a pékségnek százezer forint kára van a benzin- és gázolajér-emelésből, veszteségét mégsem háríthatják át ránk, egyik vállalkozás sem jelentett be áremelést - legalábbis egyelőre.

A Pénzügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint nem fagyasztják be a benzinárakat 250 forinton, de amennyiben számottevően emelkednek az üzemanyagárak, az ebből származó költségvetési többletbevétel erejéig mérséklik a jövedéki adót. Vasárnaptól így legalább 2 forinttal csökkenhet a benzin ára, és esetleges, minden további 5 forintos áremelkedés esetén 1 forintos adómérsékléssel és fogyasztóiár-csökkenéssel számolhatunk. Ez azonban a vállalkozások szerint nem oszt, nem szoroz az ő esetükben: a káruk havonta több (tíz)ezer forint. Az átlag autós is bosszankodik, mert egyre többet fizet, igaz, most még csak a benzinért. A szolgáltatók ugyanis nem háríthatják át a veszteségüket a fogyasztókra, a konkurenciaharc erősebb az üzleti érdeknél.

A buszok drágább gázolajjal futnak A Kisalföld Volán buszai gázolajjal futnak, az üzemanyag ára a tavaly májusihoz képest most 18 forint 20 fillérrel magasabb. Ez a társaságnak 200 millió forintos tételt jelent, amelyet nem háríthat át az utasokra. A cég vezérigazgatója szerint a járatcsökkentés sem megoldás, az általános költségeket ugyanis nem lehetne lejjebb vinni így. Az áremelésről a Volán-társaság maga nem is dönthet, s bár készültek különböző tervezetek az illetékes szerveknek, döntéshozatalra alkalmas anyag egyelőre szintén nem született. Szó van most ugyan a helyközi járatok hétszázalékos tarifaemeléséről, de ezt egyelőre nem tárgyalta az illetékes gazdasági minisztérium. A taxitársaságok a konkurenciaharccal magyarázzák, miért nem emelnek az áraikon. Úgy számolnak, 250 forint az a határ, amelyből még így-úgy ki lehet jönni, de ezzel együtt is egy taxisnak havonta tízezer forintos fizetéskiesést jelent a mostani emelés. A taxisok mókuskereke „Munkatársainknak tizenkét-tizennégy órát kell dolgozniuk ahhoz, hogy a havi 70 ezer forintjuk meglegyen - állítja az egyik cég vezetője. - Lassan ott tartunk, hogy a taxizást már csak mellékállásban lehet végezni. Emelni az árakon azonban nem tudunk, mert így sok utast elveszítenénk, s még több órát kellene a kocsiban ülve tölteni, amíg meglenne a bevétel. Ha tartósan 250 forint fölé megy az ár, előbb-utóbb lépnünk kell, de nyáron még biztosan nem.” „Havonta százezer forint” - az üzemanyagárak emelkedése miatt ennyi bevételkiesésről beszél az egyik ismert megyei pékség. Vezetője azt mondja, eleve rosszabbul megy az üzlet most, hogy a kisboltok az uniós szabályok miatt sorra bezárnak, nem csoda, hogy a hátuk közepére sem kívánták az emelést. Ők azonban nem a benzin-, hanem a lisztártól teszik függővé, hogy emelnek-e az árakon - ha igen, azt szeptember környékére teszik addig kénytelenek kigazdálkodni az emelkedő üzemanyagköltséget. Fuvarosok: négyszáz kilométer a határ A megyei fuvarozók sem tudnak mit tenni, mivel januárban le kellett tenni az árajánlataikat - s ez alapján kötötték meg a szerződéseket most már nem változtathatnak azokon. Egy magánfuvarozó, akinek járműve 20 litert fogyaszt, kilométerenként négy forintot veszít az emelés óta. Három magánfuvarból kétszer számla nélkül dolgozik (száz forint plusz áfáért vállalja a munkát kilométerenként), így tudja kigazdálkodni az utat, amely szerinte 400 kilométer alatt biztosan veszteséges. Ami nekünk jó, de neki biztosan nem, hogy az áron ő sem tud változtatni, egyrészt a szerződés, másrészt a konkurencia miatt.

Ötven éve írtuk: Saját erőből épített a szili termelőszövetkezet

Ötven éve egy szili példáról írtunk. Építeni saját erőből címmel arról adtunk hírt, mi mindenen ment keresztül a helyi termelőszövetkezet, hogyan gyarapodott.

A hercegi örökség nem kényeztette el Szilbana termelőszövetkezeti mozgalom úttörőit. 1949-ben, amikor huszonkét paraszt elhagyta a járt utat a járatlanért, és megalakította az úgynevezett kistéeszt, mindössze egy 60 férőhelyes istálló és egy húsz férőhelyes kocaszállás szolgálta az állattartást. Ez volt a kezdet. S hogy a közmondásnak csak félig legyen igaza, a folytatás buktatói is felértek a kezdeti nehézségekkel. Olyan építkezésekbe kellett fogni, amelyeknek a maradandósága enyhén szólva kérdéses volt. Tudták ezt a gazdaság vezetői is. 1959-ben, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés évében, majd az utána következőkben, nagyon távol esett a szűklátókörűségtől az a meggondolás, amely sorra emelte a kérészéletű szerfavázas épületeket. A pénz beszélt, halkan, mert kevés volt belőle, az idő pedig sürgetett, azzal sem lehetett pazarlóan bánni. Ma már nagyon messze van az az idő, s közben kinőtt egy tizenöt-húsz tagú építőbrigád, amely tekintélyes termelési értéket állít elő, nagy megtakarítást jelent időben és pénzben egyaránt a termelőszövetkezetnek. Megerőltető építési feladatok a közös gazdálkodás első éveiben nem adódtak. Karbantartás, toldozás-foldozás (ami ma mellékes, s talán egy kissé lenézett kenyér) töltötte ki a munkaidőt, tette próbára a többre hivatott szakmai becsvágyat. A két első, száz férőhelyes istállót még a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat emelte, de a négy szerfás, nádtetős Rábai-féle istállót már a szövetkezet saját építőbrigádja az összes megmozgatható munkaerő bevonásával. A férőhelyek gombamód való szaporítása után a sziliak felépítettek egy 50 férőhelyes istállót – téglából, cseréptetővel. Utólag, az anyagi dolgokban azért megbízható emlékezet szerint 50 százalékos megtakarítást hozott az önerő alkalmazása. A határidők kegyetlen tréfájának nélkülözése szintén nem mellékes körülmény. Ahogy a téesz erősödött, nőtt az építési kedv, egymás után készült a fiaztató, a kocaszállás, a hizlalda, 1969-ben pedig megkezdődött a téesz történetében a legnagyobb építészeti vállalkozás, a 37 millió forint értékű sertéskombinát megvalósítása. Túlságosan sokat szerepelt a közvélemény előtt a kombinát ahhoz, hogy részleteiben is igényelné most a törődést. Megláncoltatta a gazdaságot, érvek és ellenérvek táborát mozgósította. Végül többszöri módosítás után az eredetileg tervezett 5000 férőhellyel szemben 7000 férőhellyel állt a termelés szolgálatába, a kivitelező már a mai formájában kialakult és létező építőbrigád volt alvállalkozókkal körülvéve. Nagy kérdés, hogy ennyi beruházás után van-e még tennivalója a brigádnak a gazdaságban. Van. A Sopronnémetit, Zsebeházát, Szilt összefogó, ma 4005 hektáron gazdálkodó egyesült téesz építőbrigádjának egy tagja az idén a tervek szerint 160 000 forint termelési értéket állít elő. Sok-e ez? Legkézenfekvőbb megítélési alap a téesz álláspontja, amely szerint az összeg nagyon sok, tehát a terv feszített. A brigád igazi szolgáltató egység. A belső feladatokon kívül külső megrendelők kérésének, megbízatásának tesz eleget. Évente 10—12 kislakás építését vállalja, főként termelőszövetkezeti tagoknak. Tanácsházat építettek, iskolát tataroztak, négylakásos szolgálati tömböt adtak át rendeltetésének. Holtidény nem volt, az egész telet végigdolgozták. Jelenleg gabona- és géptárolót készítenek, hízóistállót alakítanak át kötetlen tartáshoz. Tavaly 2,6 millió forint értéket állított elő a brigád, s 480 000 forint nyereséggel zárta az évet. Az idén 2,8 millió forint a tervezett termelési érték. Megbízatásban nincsen hiány. A brigád átlagéletkora, rátermettsége, a kiközösítésre ítéltek kiközösítése, a megfelelően ösztönző ágazati önelszámoló-rendszer megnyugtató biztosíték, a munkák elvégzésére, a terv teljesítésére. Úgy is, hogy a gépi felszereltség alapos kiegészítésre szorul.