Erről írtunk 50, 30 és 10 éve - Szőnyegek bemutatója, új kar a Soproni Egyetemen, filmforgatás a Fő téren

50 éve - Szőnyegbemutató Sopronban

A Soproni Szőnyeggyár évente két alkalommal rendez nagyszabású, úgynevezett „specifikus” árubemutatót a kereskedelmi szakemberek részére. Legutóbb ez év tavaszán rendezték meg a soproni Fenyves Szálló halljában az immár hagyományos „szőnyegbörzét”, amely kiváló piackutatási lehetőségnek bizonyult a több esztendei gyakorlat során. Tavasszal az év második felére tervezett új szőnyeg és bútorszövet fajtákat mutatták be a kereskedőknek. Akkor valamennyi desszinből rendeltek a szakemberek. A hagyományos bemutatót az idén második alkalommal, szeptember 26-án tartják Sopronban. Erre meghívták az ország valamennyi nagyobb áruházának és a nagykereskedelemnek képviselőit. Az ismertetőn számos új, az 1974-es év első felében gyártásra tervezett, szőnyeget és bútorszövetet mutatnak majd be. A kereskedelem e bemutató alapján rendeli meg a következő évben árusításra kerülő szőnyegeket, textíliákat.

30 éve - Természettudományi kar beindítását tervezik Sopronban

A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem a közelmúltban figyelemre méltó eredményeket ért el: gazdagodott új szakokban, megkapta a doktoráltatási jogot, nőtt a hallgatók létszáma. Az intézmény életében bekövetkezett változásokról és a jövőben megvalósuló változtatásokról dr. Winkler András rektort kérdeztük. - Nagy sikernek tekintjük, hogy idén el tudtuk kezdeni az általános környezetmérnöki képzést, amely az erdőmérnökképzésen alapszik. Ez azért lényeges, mert valaki csak környezetvédő szerintünk nem lehet, valamiféle fontos alapképzéssel kell rendelkeznie. Nagyon nagy sikernek tartjuk a vadgazdaképzés indulását is, hiszen a magyar vadászatnak szüksége van erre. Most ezt elég nagy létszámmal indítottuk, de a későbbiekben kisebb létszámmal folytatjuk majd. Ugyancsak nagy siker a mérnökpedagógus-képzés indulása, amely lehetővé teszi az itt végzett erdő- és faipari mérnököknek, sőt a papíripari és könnyűipari mérnököknek is, hogy mire végeznek, pedagógiai képesítést is kapjanak. Terveink közül az első a könnyűipari szakok fejlesztése volt: a papíriparon kívül folyamatosan fejlesztjük a csomagolástechnikát, a nyomdaipart, sőt szó van textil- és bőripari mérnökök képzéséről is. A további terveink között szerepel a művészeti képzés: a szervezés folyamatban van, először - valószínűleg - a termékfejlesztő képzés indul be. Azután minél előbb szeretnénk indítani a belsőépítész-, a bútortervező- és a különböző restaurátor szakokat is. Azt tervezzük, hogy 1994 szeptemberétől már mindenképpen oktatjuk az ehhez szükséges ismereteket. A későbbiekben szeretnénk egy természettudományi kart létesíteni. Ez egy hosszabb folyamat, mert egy kar létesítését csak az Országgyűlés hagyhatja jóvá. Mi addig is fokozatosan erősítjük a tanszékeket, kidolgoztuk a természettudományi kar alapjait, és néhány szakon már a jövő évben elkezdjük a posztgraduális képzést. Először matematikatanárok átképzését vezetjük be. A rekreációs szak az erdőmérnöki karon belül indul majd: az erdőmérnökök tudásanyagára épül, de idegenforgalmi, környezetvédelmi és vendéglátó-ipari ismereteket is tartalmaz.

10 éve - Filmesek költöztek a soproni Fő térre

Kosztümös színészek sétálnak át a Fő téren, darus autóból operatőr néz be a Storno-ház ablakán, egy sötétkék autóbusz irodaként funkcionál a Kolostor utcában. Filmesek költöztek a soproni belvárosba, készül a Kossuthkifli, a hatrészes tévésorozat. A történet sokszínűsége ragadott meg. Nehéz is lenne műfaji keretek közé szorítani Fehér Béla regényét, mert klasszikus és népmesei elemek egyaránt vannak benne, paródia ugyan, de elgondolkodtató is. Zsongó-sodró, szellemes történet - magyarázza Rudolf Péterszínművész, a Kossuthkifli rendezője, miközben az Ikarus-irodából a Storno-ház felé tartunk. A Fő téren műszakiak hada várja, hogy megkezdődjön a délelőtti beállítás, a színészek már öltöznek, sminkelnek, mindenhol készülődés. A belvárost most kezdik „belakni”, a múlt héten a Bécsi úti Pékmúzeum volt a főhadiszállásuk. Száz színész dolgozik a produkcióban több mint száz helyszínen, három nagyjátékfilmnyi anyagot, összesen 312 percet forgatunk le hetvenöt nap alatt. Hónapokig készültünk. Most nagy a tempó, de szerencsére minden munkatársam profi és ugyanúgy megszállottak, mint én. Néha improvizálnunk kell, de ettől megy fel bennünk az alkotást segítő adrenalin - mosolyodik el Rudolf Péter és lelkesen mesél szűk utcán robogó postakocsiról, kalandokról, szerelemről, hegytetőre vonuló honvéd hadseregről, Pozsonyból induló delizsánszról (postakocsi), amit egy halottas kocsi vesz üldözőbe... Fehér Béla 2013-ban Aegon díjra jelölt regénye, a Kossuthkifli több szálon futó, romantikával fűszerezett, „gyaloggaloppos”, XIX. századi „road movie”. 2014-ben kerül majd képernyőre. Az első részben láthatják viszont a soproniak a Storno-házban felvett jeleneteket, de Rudolf Péter elárulta, résen kell lenniük. A filmre kerülő ház külső képét ugyanis Kőszegen és Budapesten forgatták és egy pozsonyi otthonként szerepel... Merthogy a történet az 1848/49-es szabadságharc idején játszódik. Swappach Amadé, Kossuth seregének őrnagya és frissen megszöktetett szerelme, Estilla Pozsonyból útnak indulnak a kotnyeles grófnővel, a kocsihajtóval és egy láda bejglivel Debrecenbe, hogy végére járjanak az őrnagy által feltételezett hazaárulásnak. De nem sejtik, hogy üldözőbe veszik őket. Számos kalandba keverednek persze, miközben a nézők a képzelet és a valóság határán egyensúlyoznak. A film főszereplői LengyelTamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos, de feltűnik majd többek között Törőcsik Mari és Básti Juli is. A sorozat az Omnibus Film produkciója, a rendező-producer Rudolf Péter, aki Hársing Hilda dramaturggal együtt készítette a forgatókönyvet. Az operatőr Kapitány Iván, aki szintén részt vett az írásban. A széria költségvetése jelenleg 740 millió forint, melyből 480 millió forintot az MTVA finanszíroz, a fennmaradó összeg szponzori támogatásokból áll össze. Míg a stáb készülődik a Storno-ház múzeumként működő, de a héten a forgatás miatt zárva tartó helyiségeiben, a Soproni Múzeum munkatársa árgus szemmel figyeli, nehogy a filmesek véletlenül is kárt tegyenek valamiben. - Az autentikus helyszín sok mindent hozzátehet a történethez, ezért talán jobb is így forgatni. Sok munkát ad ugyan az állandó költözés, de hollywoodi mintára felépíteni egy stúdiót irgalmatlan pénzbe kerülne - jegyzi meg Rudolf Péter.