2021.01.06. 10:14
Dr. Kiss Jenő nyelvészprofesszor új kötetének középpontjában Mihályi áll
Ritkán nyílik módunk rá, hogy olyan, Győr-Moson-Sopron megyéhez erősen kötődő tudóst szólítsunk meg, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Rábaközi nyelvjárás kutatásában, és a nyelvjáráskutatás megújításában. Dr. Kiss Jenő Széchenyi-díjas magyar nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ráadásul új kötetén dolgozik, amelynek középpontjában Mihályi község áll. Gyűjtési munkájáról kérdeztük.
Dr. Kiss Jenő nyelvészprofesszor
- Hazánk egyik leggazdagabb tájnyelve a rábaközi. Mi lehet ennek az oka?
- A köznyelvtől való eltérések mennyiségét nézve a székely és moldvai nyelvjárások a palócot és a rábaközit is megelőzik. A rábaközi nyelvjárás azonban valóban nagyon változatos, amit a történelemnek köszönhet. Ez a vidék ugyanis eredetileg határvédő szerepet töltött be a „gyepü” belső oldalán, és a fő átjáró-, egyszersmind védőhely, azaz Kapu (a későbbi Kapuvár) mellett Mihályi is határvédő település volt. Mint ilyen, sok nyelvi archaizmust megőrzött. Később, a német nyelvű szomszédokkal aktív kereskedelmi és egyéb kapcsolatban állt Rábaköz, ennek nyomán pedig sok bajor-osztrák jövevényszó került át hozzánk. Területén egy nagyváros sem volt, így nem hatott rá a városi nyelvhasználat, így nagy mértékben megőrizte eredetiségét.
- A Mihályi tájnyelv különleges-e, vagy a professzor úr szülőfaluja varázslatos?
-Különleges? Igen. Mégpedig elsősorban hangtani jellemzői és szókészlete miatt. Ez most már erősen bomlóban van, de gyermekkoromban még sokszor hallgathattam a földműves mihályiak ma már ritkán, és inkább egy-egy szóban visszatükröződő régies nyelvhasználatát. Ez persze a későbbi nyelvésznek valóságos ajándék, ritka kincs.
- Egy kötete már jelent meg Mihályi tájszótár címmel 1979-ben. Mi maradt ki ebből, illetve mi lesz a készülő kötet témája?
- Sok minden kimaradt, amit nem hallottam, illetve nem jegyeztem föl annak idején. Teljesen fölgyűjteni egyetlen falu szókészletét sem lehet. Az új kötet sok tekintetben más, és jóval több adat lesz benne. Nemcsak mihályi szavakat tartalmaz, hanem mai mihályi tulajdonneveket (személyneveket, családneveket, dűlőneveket, utcaneveket) vagy 1198-beli helynevet és több tucat akkori személynevet, a későbbi századokból adatolható személy- és családneveket is. No meg 20. századi háziállatneveket. A szavaknak, neveknek az eredetéről is nyilatkozom, ahol lehetőség nyílt erre. A könyv címe „Mihályi tájszó- és névtár” lesz.
- Önt a nyelvjáráskutatás megújítójaként tartják számon. Hogyan képzeljük el nyelvészi munkamódszerét, technikáját?
- A nyelvjárás-kutatásban a legtöbb újítás nem az adatgyűjtés területén következett be, de a gyűjtés is sokban változott. Ma már képes- és képeshangos-felvételek készíthetők. Magam úgy jártam el, hogy egy négytagú adatközlő-gárdával (rokonaim, barátaim) dolgoztam. Minden, írásban rögzített, nyomtatásban közzétett, számomra elérhető mihályi szóra rákérdeztem, hogy ismerik-e még és milyen jelentésben. Ezek a „magyarórák” éveken át tartottak, de persze csak akkor, ha otthon lehettem. Persze, ez nem fordult elő olyan gyakran, ahogy szerettem volna. Munkatársaimnak – akiknek nagy szótudás, ritka kincs van a birtokában – hálás köszönettel tartozom.
- Mire jó a számítógépes dialektológia?
-A nyelvjárási adatok tárolásában, megőrzésében, csoportosításában, feldolgozásának támogatásában, hozzáférhetővé tételében, beszélő nyelvatlaszok készítésében, nagyobb korpuszok kiépítésében, tájszótárak szerkesztésében igen nagy segítség lehet a számítógép, illetve a megfelelő számítógépes programok. Ez igen fontos, mert enélkül a rengeteg nyelvjárási adat feldolgozása már elképzelhetetlen volna.
- Mennyire élénkülnek fel a gyerekkor élményei „otthoni” munka közben?
- Olyannyira, hogy emlékezetemben, lélekben messze ringó gyermekkorom szép világában érzem magam. Eszembe jut, kitől, mikor, hol hallottam ezt vagy azt a szót, és mi minden, akik e különleges „magyarórák” résztvevői vagyunk, hasonló cipőben járunk. Ez lesz az a könyvem, amely érzelmileg a legközelebb áll hozzám, amely a legkedvesebb nekem. Örömmel fogom lapozgatni, ha már igazi öregember leszek.
Rábaközi tájszavak
csiripiszli = malátás édes sütemény
csörge = tepertő
derőce = életerő
fönnállóverem = pinceszerű verem
hásmálódik = forgolódik (ágyban)
héjasszalados = csíramálé
himodilegín = dúc, támaszték
himpérszafr = málnaszörp
ennyanya = nagymama
észér = falánk, önző
furtonfurt = folyton
gántáros = beteges
gegyegagya = félnótás
gergölös = kellemetlen, esős, havas, szeles idő
gójanéni = bába
góttul = gubbaszt
gurgula = mezőgazdasági henger
hőkköskesztyü = két ujjú kesztyű
hőlesül = hüvelyesedik (borsó, bab)
gyövőtín = futó gyomnövény
hemmes = képzeletbeli fenyegető rémalak
hópistál = fecseg, jár a szája
kalinkó = lakodalmi fonott kalács
kráfli = hájastészta
löttyösvödör = lóderosvödör (szennyvíz tartására és kiöntésére való)
sindő = zsindely