embermese három generáción át

2021.08.10. 18:19

Ismerjék meg az utolsó győrsövényházi gátőr történetét

Nagy Pál Ottó a Rábca menti Győrsövényház utolsó gátőre. 2009-es nyugdíjba vonulásával nem került új ember a posztra a töltés melletti árnyas kis házikóba. A család három generáció óta űzte a mesterséget.

Dániel Viktória

– Édesapám 1913-ban gátőrháznál született és nagyapámat váltotta, mikor ő nyugdíjba ment. 1973-ba pedig én váltottam őt a poszton, de már előtte is a vízügynél dolgoztam – mesélte győrsövényházi otthonában Nagy Pál Ottó, aki mára már maga is nyugállományba vonult. Elmondásából kiderül, hogy a gátőrélet egyáltalán nem volt könnyű. 1975-ig maguknak kellett elhordani a havat a több száz méter hosszú földútról ahhoz, hogy a töltés oldalában megbúvó apró házból bejuthassanak a faluba.

Gyerekfejjel élte át az 1954-es villámárvizet

– Volt olyan telünk, annyi hó esett, hogy a töltés háromszor olyan vastag lett, mint általában. A hajnali pirkadatban térdig gázoltam a hóban, ahogy az iskolába igyekeztem. A hetvenes évekig villanyunk se volt. Édesanyám pedig még a Rábcában mosta a szennyest, később már engedélyt kaptunk egy kútra, így a család már kútvízben moshatott. Nagy Pál Ottó elmondta, gyerekként kedvelt időtöltése volt az ürgefogás.

– Nagyapám még egy forintot kapott egy ürgefarokért, ami akkoriban szép pénz volt. Persze akkoriban rengeteg volt belőlük, nagyon kellett figyelni, mert megfúrhatták a gátat. Az 1954-es villámárvizet, mely szinte letarolta a Szigetközt és Győr egy részét, még gyermekfejjel nézte végig.

Nem ült tétlenül 2013 tavaszán

Az 1975-ös áradást pedig már végig szolgálatban töltötte. – Egy-egy gátőrre 10 kilométeres szakasz jutott. Békeidőben mindennap bejártam kerékpárral, ellenőriztem, hogy nincs-e kaparás, rókalyuk, ami gyengítheti a töltést, felszámoltam a fakidőléseket és az uszadékfennakadásokat.

Amikor jött az ár, lezártuk a sorompókat, hogy lovas szekérrel senki ne hajthasson fel rá, és egy éjszakai kisegítővel folyamatosan figyeltük, nincs-e valahol buzgás, szivárgás. A nyugdíjas gátőr a 2013-as árvíznél sem ült tétlenül. A vízügytől visszahívták, hogy szaktudásával segítsen a nehéz helyzetben, a néhány napos szivattyúzást követően pedig úgy döntött, hogy beáll a civil önkéntesek közé és még pár napig segíti a védekezést.

Összetartás

A helytállásáért emlékérmet is kapott. Ehhez hasonlóval büszkélkedhet felesége is, aki a 2002-es dunai áradás során tanúsított munkájáért kapta az elismerést. Mint a beszélgetés során kiderült, 37 évig telefonos volt a vízügynél.

Először a klasszikus bedugós, aztán később tekerős, majd tárcsázós telefonnal minden reggel hatkor bejelentkeztek hozzá a gátőrök a jánossomorjai Hanságligettől egészen Győrig. – Mint mindennek, ennek is megvolt a maga szépsége és árnya. Nagyon szerettem a nyugalmat, valamint, hogy olyan összetartás volt köztünk, amit azóta sem tapasztaltam máshol.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!