Győri természeti kincskereső – Paradicsomfürtök az Apáczai-kar iskolakertjében – fotók

A XXI. században, az „újrafelfedezés” után az első magyarországi iskolakertek egyike Győr belvárosában, a Széchenyi-egyetem Apáczai-karán alakult 2013-ban.

Szeghalmi Balázs

Fotós: CSAPO BALAZS

Fotós: CSAPO BALAZS

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Győri természeti kincskereső

A dosszié további cikkei

Iskolakertek a múltban

Az idén elhunyt Bálint György kertészmérnök – ahogy az egész ország szerette, Bálint gazda – pár éve Győrben is szorgalmazta az iskolakertek újraindítását. A világháború előtt még általánosnak mondható iskolai ágyások, veteményesek a környezeti válság és a természettől való eltávolodás okozta problémák miatt kaptak új lendületet, hisz lehetőséget adnak a természeti környezet iránti felelősség, gondoskodás alakítására, mégpedig gyakorlatias módon.

Természetesen a hagyományos cél, hogy a gyerekek megismerkedjenek a háztáji gazdálkodás alapjaival és erre épülve minél több otthon mellett újjászülessenek a konyhakertek, ma is aktuális.

Anno tyúkok is szaladgáltak a tanítóképző udvarán

„A győri tanítóképzésben komoly múltja van az iskolakertnek. Itt a világháborúig az egész udvart ágyások, gyümölcsfák töltötték meg. A ’60-as években még tyúkok is szaladgáltak itt” – mondta Dr. Halbritter András, az Apáczai-kar oktatója, az iskolakert felelőse.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók és a gyakorlóiskolás kisdiákok érezzék magukénak a növényeket és velük a természet e darabkáját, majd a természetközeli kertészkedéssel szerzett tudást, tapasztalatokat, ökológiai műveltséget adják tovább tanítványaiknak” – folytatta Dr. Halbritter András. A diákok a gyakorlatban tapasztalhatják meg, hogy néhány év alatt mennyit feketedett, gazdagodott a korábban sivár városi talaj a komposztálás, talajtakarás hatására. Azt, hogy a fenntartható gazdálkodás, biokertészkedés eredményeként fejlődik a kert élővilága, védett madarak és rovarok is egyre gyakrabban látogatják ezt a belvárosi oázist.

Akadálymentesítés szép példája

A győri tanítóképző hallgatóit nem nehéz motiválni: negyven különböző zöldség, fűszernövény, virág ékeskedik a jól gondozott ágyásokban. A fajtamentő munka eredményeként akadnak különleges termények is, mint a fekete paradicsom, a kerti laboda vagy a tarlórépa, sőt, a déli fal előtt pirosodik az első gránátalma.

Amikor megértek az egészséges, zamatos finomságok, a diákok „szüretelhetnek”, sőt, haza is vihetnek kis kóstolót. Az akadálymentesítés egyik szép példájával szintén szolgál a győri iskolakert: az egyik ágyás kerekesszékkel is könnyedén megközelíthető.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!