Afrikai utazások a komfortzónán túl - A halászi mérnök folyamatosan támogatja a Tanzániában élőket

• Gyermekkori lelkesedése felnőttkorában csak erősödött: nyolcszor járt Tanzániában a halászi Papp Zoltán, aki több projekttel is igyekszik megkönnyíteni az ott élők mindennapjait.
• Jövőbeli terveiről is kérdeztük.

– A napokban érkezett haza Afrikából, ahol nyolcadszorra járt. Hogyan fedezte fel a kontinenst?

– Gyerekkori lelkesedéssel faltam az afrikai témájú könyveket, és álmodoztam arról, hogy egyszer majd csak kijutok. Ez jóval később, 2017-ben sikerült először egy szervezett út keretében. Aztán már nem volt megállás, itthon képzésekre, konferenciákra jártam, dolgoztam a saját teherbringás projektemen, és ezután többször önállóan is ellátogattam az első utamon szerzett kapcsolatok segítségével. Azt hiszem, az itthon megszokottól nagyon eltérő körülmények és élmények teszik számomra különlegessé Tanzániát, rendszeresen a komfortzónáján kívülre kerül az ember, de teljesen nem tudom megmagyarázni, mi visz újra és újra vissza. Mivel nemcsak Afrika, de önmagában Tanzánia is hatalmas, csak belekóstolni tudtam a felfedezésébe, megismerésébe. Nem is igazán vágyom más országba, soha nem fogom megunni, azt hiszem.

– Több projektje is fut, mesélne ezekről?

– A fő projektem, a Cargobike for Africa mellett több kisebb-nagyobb dologba is belekezdtem. Jellemzően a kenyai határ közelében fekvő Namangában, a Green Eden iskolánál. Készítettem kézikocsikat több méretben, napelemes áramforrást, különböző hintaállványokat és focikaput, de vittem oda bringákat, és tanítottam bringaszerelést is. Volt, amikor a Hungary Helps Ügynökség önkéntesprogramja keretében és támogatásával, volt, amikor saját forrásból és barátok, ismerősök adományaiból. A teherbringaprojekt továbbra is él, bár most kicsit lendületét vesztette, viszont elkezdődött az együttműködés Arushában két tehetséges fiatal, Johnson és Eric személyében egy elektromos teherbringákat gyártó start­uppal, illetve a Twende Social Innovation Center nevű kreatív foglalkoztató műhellyel.

– Le sem tagadhatná, hogy mérnök. Erről árulkodik a teherbringaprojekt is. Honnan jött az ötlet?

– Eredetileg egy német alapítvány blogjában merült fel az igény egy hasonló teherhordó eszközre. Először közösen kezdtünk el dolgozni rajta, majd később magamra maradtam, de addigra annyira belelkesültem, hogy meg is próbálom önállóan sikerre vinni. Amellett, hogy nagy szakmai kihívás, egy sor érdekes tapasztalatot szerezhettem a Tanzániában végzett fejlesztőprojektekről, a helyiekkel való közös munkáról, az önkéntességről.

– Milyen embereket ismert meg Afrikában? Hogyan fogadták?

– Főleg pozitív élményeim vannak, mert mindenki nagyon kedves és jóindulatú. A segítő szándékot mindig örömmel fogadják, sajnos néha minden kritika nélkül, így volt már párszor, hogy nem túl jó ötletekkel is kísérleteztünk, és az végül nem zárult eredménnyel. Úgy gondolom, az elmúlt évtizedekben vagy évszázadokban az afrikaiak azt tanulták, hogy a fehér embernek mindenre igent kell mondani, még akkor is, ha csak rövid távú haszon származik belőle. Ezt én is csak most kezdem érteni.

– Mennyire vonzó célpont Afrika a a magyarok körében? Kinek ajánlja Tanzániát?

– Elég szűk réteg van szerintem, akit annyira érdekel, hogy a sztereotípiákon túl is szeretné megismerni Afrikát, és még pénze is van odautazni. Tanzánia relatíve biztonságos, a turisztikai szolgáltatások több árkategóriában és minőségben érhetőek el, sokan beszélnek angolul, és az igazi „Afrika-érzés” ugyanúgy megtapasztalható, mint sok más országban. Így akár első utazásnak is megfelelő, bár mindenképpen szervezett keretek között javaslom.

– Mik a további tervei?

– Több műszaki fejlesztési projektben szeretnék részt venni, amik valós segítséget jelentenek. A kevesebb mint hat hónapos önkéntességnek egyre kevésbé látom értelmét, és mivel a lehetőségeim inkább csak hetekről szólnak, az intenzív helyszíni szakértői együttműködésben és az itthonról végzett munkában látom a megoldást.

A másik fontos terület számomra a turizmus: az Anima Travel utazási irodával – amelyhez baráti szálak fűznek – jövő évtől az etikus turizmus elvei szerint összeállított utakat szervezünk, melyek fotós szafari, kulturális és humanitárius elemekből állnak majd. A július eleji utunk egyik fő célja az volt, hogy találkozzunk a helyi partnereinkkel.

A harmadik, egyre jobban körvonalazódó érdeklődési köröm a természetvédelem. Az észak-tanzániai Mkomazi Nemzeti Park vezetőivel, akik egyébként dr. Andréka György vezetésével a győri állatkerttel is szoros szakmai együttműködést folytatnak, többször is találkoztunk, és számos ötlet felmerült, amiben aktívan részt tudok venni, főleg a turizmus fejlesztését célozva. Szóval tele vagyok tervekkel. Az élményeimről a jövőben is a „Bringakalandok Afrikában” Facebook-csoportomban fogok beszámolni.

Névjegy

Papp Zoltán gépészmérnök családjával Halásziban él. Vállalkozóként az ökoturizmushoz kapcsolódó műszaki projektekben dolgozik, például interaktív kiállítások, egyedi trélerek és sporteszközök tervezésén és kivitelezésén, valamint a park- és kertépítés területén. 2017–19 között elvégezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Kollégium képzését, eddig nyolcszor járt Tanzániában.