Vastagbélrák – A második leghalálosabb daganattípus, mégsem beszélünk róla – Győr-Moson-Sopron megyében már 42 ezren kaptak meghívót

Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy októberben a mellrák elleni küzdelem hónapjában sokan tűzik ki az ebben a betegségben szenvedő nőkkel való szolidarítás jelképét a rózsaszín szalagot, rózsaszínbe borulnak épületek, hidak. Október 19-én Győrben is ebben színben pompázott a Jedlik híd, ami alatt sárkányhajósok eveztek át, de a Petz-kórház dolgozói is pinkbe öltözve futottak, hogy így hívják fel a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára. Az emlőrák ugyanis a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Kevesebb szó esik viszont a vastagbélrákról, ami hazánkban – a tüdőrák után – a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő rosszindulatú daganattípus. Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk a vastag- és végbélrákra visszavezethető halálozásban, ami éves szinten nagyságrendileg 6 000 férfit és 5 000 nőt érint. A betegség leginkább a 40. életév után jelentkezik, jellemzően 50 és 70 éves kor között a leggyakoribb, utána fokozatosan csökkenni kezd.

Hosszú ideig marad észrevehetetlen

A vastagbéldaganat lassan és hosszú ideig tünetek nélkül alakul ki, azonban hatékonyan szűrhető. A szűrés éppen abban tud segíteni, hogy még a kezdeti tünetmentes időszakban felismerhető legyen az olyan elváltozás a vastagbélben, amely később súlyos problémákat okozhat. A betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja az életkilátásokat és életeket menthet.

A vastagbéldaganatok okozta halálesetek magas számának visszaszorítása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2018-tól szervezi meg kiemelt szűrőprogramját. Ennek keretében az 50-70 év közöttieket hívják a vizsgálatra.

Az NNK megkeresésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy napjainkig több mint 800 000-en kaptak személyre szóló meghívót és közel 300 000 fő már át is vette a mintavételhez szükséges eszközöket.

Győr-Moson-Sopron megyében ezidáig közel 42 000 lakos számára postázták a szűrésre invitáló levelet. Az NNK által működtetett központi kémiai laboratóriumba közel 15 000 minta érkezett a megyei lakosoktól, ebből 1 308 esetben a lelet nem-negatív eredményt mutatott. Tisztázó célú kolonoszkópos vizsgálaton mintegy 911 fő vett részt. Rákmegelőző elváltozást a tisztázó célú kolonoszkópos vizsgálaton részt vett lakosok 27%-ánál, míg rosszindulatú elváltozást 48 fő esetében tártak fel a szakemberek.

A szűrés menete

A vastagbélszűrés kétlépcsős szűrési módszerrel valósul meg. Az első lépcsőben a székletvér vizsgálata történik. A személyre szóló meghívó levelet postai úton kapják meg a szűrésre jogosult lakosok. Ők a háziorvostól vehetik át a székletminta vételhez szükséges egységcsomagot, amellyel a szűrést otthon elvégezhetik. A mintákat postai úton kell feladni, azokat az NNK központi vastagbélszűrési laboratóriumában elemzik ki. Abban az esetben, ha a mintákban nem található rejtett vér, akkor a lakos 70 éves koráig kétévente ismételten meghívólevelet kap a szűrésre. Ha a minták vizsgálata során rejtett vért találnak, akkor kerül sor a szűrés második lépcsőjére, a kolonoszkópos vizsgálatra. A hazai tapasztalatok alapján a székletvér vizsgálat mintegy 9%-a bizonyul nem-negatívnak. A kolonoszkópos vizsgálat teljes folyamata 30-45 percet vesz igénybe, amelyből maga a vizsgálat 15-25 perc. Amennyiben a vizsgálat során szövetkinövést (polipot) találnak, amelyből később rosszindulatú daganat alakulhat ki, lehetőség szerint eltávolítják és szövettani vizsgálatra küldik.

Darnózseli az élen jár

Dr. Takács Julianna, Darnózseli háziorvosa hangsúlyozta, hogy rendszeres szűrővizsgálattal jelentősen csökkenthető lenne a vastagbél daganatok következtében a halálozások száma.

Igaz, hosszú ideig tünetmentesen alakul ki a daganat, a puffadás, székrekedés és a hasmenés váltakozása, hasi fájdalom, étvágytalanság testsúlycsökkenés jelezhetik a betegséget. A szűrővizsgálat lényege, hogy laboratóriumi vizsgálattal már a rákmegelőző állapot, azaz a polipok felfedezhetők. Ha pedig időben felfedezik őket, akkor ezek eltávolíthatók és nem lesz belőlük daganat. Egy akár Akár 10-12 év is eltelhet, mire egy vastagbélben növekvő polipból kialakul a daganat, tehát bőven lenne idő az eltávolítására.

Dr. Takács Julianna szerint, a vizsgálattal kapcsolatban sok félelem van a páciensekben. Vannak akik az esetleges rossz eredménytől tartanak, mások a vizsgálattal járó kellemetlenség miatt nem vesznek részt a szűrésen.

“Valóban nem egy kellemes vizsgálat, de lehetőség van altatásban is elvégezni. Mindenkit arra biztatunk, hogy ezt a kellemetlenséget viseljék el annak érdekében, hogy megelőzzük a daganat kialakulását, vagy ha ez már késő, akkor mielőbb megkezdhessük a kezelést” – mondta. Hozzátette, a programban a kezdetektől részt vesz, és ezidő alatt egyetlen kiszűrt páciense volt, aki nem ment el a vastagbéltükrözésre.

Személyesen is sokat dolgozik azért, hogy minél többen részt vegyenek a szűrésen. Plakátokkal, cikkekkel hívja fel a körzetébe tartozó páciensek figyelmét a szűrővizsgálat fontosságára, telefonhívásokkal és személyes beszélgetésekkel is biztatja őket, hogy vegyenek részt a programban, mert a szűréssel életet lehet menteni.