Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

A Csuri-üstökös idegen életformáknak adhat otthont

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, azaz a "Csuri" idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont - fejtette ki álláspontját két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén.
Az Európai Űrügynökség űrszondája, amelyet 2004-ben indítottak útnak, 2014. augusztus 6-án állt pályára a "Csuri" magja körül. A Rosetta és a célüstökös jelenleg körülbelül 198 millió kilométerre van a Naptól, amelyhez augusztus 13-án "merészkednek" a legközelebb.

Az elmúlt néhány hónapban az üstökösről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy az égitest nem egy közönséges "űrszikla": felszínét szerves anyagokban gazdag sötét "kéreg" borítja, találtak vízjégfoltokat, mi több, vannak befagyott krátertavak jelenlétére is utaló jelek - olvasható a The Guardian beszámolójában, valamint a Softpedia hírei között.

Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, a "Csuri" szokatlan "küllemére" nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.


Mint a brit kutatók kifejtették a rendezvényen, a földi extremofil mikroorganizmusokhoz hasonló életformákról lehet szó, amelyek bolygónkon szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak. Az elvégzett számítógépes szimulációk alapján a mikroorganizmusok az üstökös vízjégben gazdag területeit népesíthetik be. Ezek az életformák megtanultak fagyásgátló sókat előállítani, így akár mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. A mikroorganizmusok számlájára írhatók az égitest felszínén felfedezett szerves anyagok is.

Mindazonáltal sem a Rosetta, sem a Philae leszállóegység nem rendelkezik az idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel. A projekt tervezésekor, amikor felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.

Chandra Wickramasinghe szerint, aki annak idején részt vett a Rosetta-projekt tervezésében, nyitottabban kellene kezelni az idegen életformák létezésének kérdését.

"Ötszáz évvel ezelőtt kemény csatározások árán sikerül elfogadtatni, hogy nem a Föld a világegyetem központja. Ami az életet, a biológiát illeti, gondolkodásunk mindmáig Föld-centrikus maradt és nem kevés erőfeszítést igényel, hogy megszabaduljunk ezektől a nézetektől" - hangsúlyozta Chandra Wickramasinghe professzor.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Plutóhoz közeledve számítógépes hiba lépett fel az amerikai űrszondán

A NASA tudósai egész vasárnap dolgoztak a számítógépes hiba kijavításán. Tovább olvasom