A DAC 1912 csapata napjainkban a megyei harmadosztály Győri-csornai csoportjának középmezőnyében található. Ez a „szint" ugyan méltatlan az egyesület hagyományaihoz, de önmagában a DAC létezése is már csak néhány lelkes szimpatizánsnak köszönhető. Abban pedig egyelőre csak reménykedni lehet, hogy a jövőre fennállásának százéves jubileumát ünneplő DAC még 2012-ben is létezik és akadnak olyanok, akiknek fontos lesz, hogy megszervezzék a centenáriumi ünnepséget...
Az 1912-ben alapított egylet egy évvel később vette fel a Dunántúli Atlétikai Club nevet, amelytől azóta csak politikai kényszerből és időlegesen vált meg (az ötvenes években Győri Lokomotív néven szerepelt), ezenkívül valamilyen összetételben mindig jelen volt az elnevezésben.
A DAC futballcsapata 1929-ben az ETO-pályán. Felső sor, balról: Schewella Ferenc elnök, Kulcsár, Raffai I, Knausz, Pallermann II, Raffai III. Középső sor: Horváth A., Fekete, Raffai II. Alsó sor: Kövecses, Lakat, Domján.
A klub 1914. január 14-én nyújtotta be alapszabályát elfogadásra, színüknek a kék-fehéret jelölték meg. Az alapszabályban a jelvény leirata: „Pajzs alak, kék-fehér szín, DAC betűk."
Dióhéjban lehetetlen felidézni a klub rövid történelmét. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy a múlt század húszas éveiben a DAC a város meghatározó egyesülete volt az ETO mellett. A Textilessel történt egyesülés után TEDAC néven szerepelt, a második világháborút követően pedig MÁV DAC lett a hivatalos elnevezés.
A futballcsapat gyakran a magyar labdarúgás második vonalában szerepelt, volt, hogy az NB I-be jutás is kézzelfogható közelségbe került számára, különböző okok miatt azonban egyszer sem tudott felkerülni a legmagasabb osztályba. Emlékezetes mérkőzéseket játszott a csapat a Magyar Népköztársasági Kupában is. Az évtizedek alatt számos kiválóság futballozott a DAC kék-fehér színeiben, többen a válogatottságig is eljutottak.
A labdarúgáson kívül más szakosztályok képviselői is jeleskedtek (atlétika, sakk, tenisz, teke, kosárlabda, kerékpár, természetjárás stb.). Külön érdemes megemlíteni Panyigay Lajost, aki 1923-ban 177 centiméterrel magyar bajnoki címet szerzett a DAC színeiben, vagy dr. Bély Miklós orvost, nemzetközi sakkmestert, aki a XII. moszkvai olimpián a bronzérmet szerzett magyar csapat tagja volt.
Napjainkban az egykori szakosztályok közül már csak a labdarúgó létezik. Részben rajtuk áll, hogy jövőre lehet-e centenáriumot ünnepelni, de a hírek szerint az is elképzelhető, hogy a következő évben az NB III-ban tűnik fel a DAC 1912 név...
20°C
Hozzászólok! 
