Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 27°C Még több cikk.

Határkaland hivatali útvesztőkben

Úgy tűnik, hiába nyújtottak be beticiót a belügyminisztériumhoz a hegyeshalmi kishatár megnyitása érdekében.
A magyar és az osztrák kormány még tavaly áprilisban aláírt egy megállapodást határátkelőhelyek létesítéséről. A kormányrendelet hegyeshalmi, úgynevezett kishatárról szóló pontja szerint: „A határátkelőhely kiterjed a nemzetközi személyforgalomra, a legfeljebb kilenc fő szállítására engedélyezett személyszállító járművek forgalmára, valamint az autópályáról letiltott, illetve speciális ellenőrzést igénylő járművekre."

A levéli Nagy Attila tavaly szeptemberben kezdett először aláírásgyűjtésbe a hegyeshalmi határátkelő előtt gyakorta kialakuló hosszú várakozásokra megoldást keresve. Legkézenfekvőbb és reális lehetőségként felmerült a kishatár megnyitása a személyautók előtt.

Az aláíróívek kézről kézre jártak az országban, sőt, még Bécsből és Burgenlandból is többen csatlakoztak a kezdeményezéshez. A petíciót Horn Gyula exkormányfő és Gerhard Zapfl, Nickelsdorf polgármestere is aláírta. Az 1327 aláírást tartalmazó kérvényt Juhász Gábor, a Belügyminisztérium (BM) politikai államtitkára tavaly októberben a Parlamentben vette át. Az akkori szóbeli ígéretek ellenére a BM-től azóta sem érkezett válasz.

1327 és 1388 érdektelen aláírás

Időközben további egyeztetések voltak a két ország között az átkelő megnyitásáról. A Magyar Határőrség már tavaly minden szükséges változtatást megtett, ám az osztrákok további haladékot kértek. Érdemi előrelépés azóta sem történt az ügyben, nyugati szomszédaink technikai problémákra hivatkoznak.

Az aláírásgyűjtést kezdeményező Nagy Attila a törvénytelen állapotok orvoslása érdekében ez év elején az európai ombudsmanhoz fordult, felvázolva nekik is a problémát. A Strasbourgból kapott válaszlevélben azonban leírták: az európai ombudsman – arra hivatkozva, hogy a panasz nem közösségi intézmény vagy szerv eljárására vonatkozik – az ügy kivizsgálására nem jogosult. Az ombudsman szerint a gondokat az osztrák, illetve a magyar belügyminisztérium orvosolhatja, ezért azt javasolta: kérdésével forduljon hozzájuk. (Ez már megtörtént mintegy négy hónappal korábban az 1327 aláírás átadásakor – A szerk.) Az ombudsman válaszában leírta továbbá, hogy az Európai Bizottságnál (EB) is panaszt lehet tenni Ausztria ellen.

A levéli férfi ezt követően újabb aláírásgyűjtésbe kezdett. Az ezúttal összegyűjtött 1388 kézjegyet – amivel az ügy fontosságát és a megoldás szükségességét kívánta alátámasztani – februárban adta postára Brüsszelbe, az Európai Bizottsághoz címezve. Úgy tűnik azonban, hogy a „kisemberek" ügyeit az Európai Unióban is hasonlóan kezelik, mint Magyarországon, ugyanis az elmúlt több mint fél évben egyetlen válasz sem érkezett a bizottságtól. A levél beérkezésekor csupán annyit írtak vissza, hogy milyen számon regisztrálták a panaszt és továbbították az illetékes főosztálynak.

Megalázó, felháborító és törvénytelen

Mindezek ellenére Nagy Attila továbbra sem adta fel szélmalomharcnak tűnő vállalkozását.
– Az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest gyorsabb lett a határátkelés. Már ritkábban alakul ki hosszabb várakozás. A magyar határőrök lehetőség szerint próbálják szabaddá tenni az uniós sávot. Ennek ellenére azonban tartozom azzal azoknak, akik aláírták a petíciót, hogy végére járok az ügynek. Jogszabály írja elő a kishatár személyautók előtti megnyitását. Így törvénytelen a jelenlegi állapot. Megalázónak és felháborítónak tartom, hogy sem a magyar Belügyminisztériumtól, sem pedig az Európai Bizottságtól még csak válaszra sem méltatják több ezer ember kérését – mondja Nagy Attila.

A technikai és a személyi feltételek adottak

A magyar bürokrácia tökéletesen „illeszkedik" az uniós elvárásokhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Kisalföld érdeklődött a kishatár ügyében a Belügyminisztériumnál és Brüsszelben az Európai Bizottságnál is: választ sehonnan sem kaptunk. A belügyi tárcától többek közt arra vártunk választ, hogy mit tettek az elmúlt egy év alatt a kérdésben, illetve, miért nem válaszoltak az aláírások összegyűjtőjének.

A minisztérium a válaszadást átirányította a határőrségnek. Tőlük Kovács Iván alezredes, szóvivő elmondta: magyar részről minden technikai és személyi feltételt határidőre biztosítottak és biztosítanak jelenleg is a kishatár megnyitásához. Napirenden van a téma, a kétoldalú tárgyalásokon az osztrák fél többször tett ígéretet ez ügyben, ám továbbra sem teszi lehetővé a személyautó-forgalom haladását.

Nincsenek válaszok, a BM és az EB is hallgat

Juhász Gábor – a magát amúgy serényen fotóztató – államtitkárhoz intézett kérdéseinkre több mint egyhetes várakozás után sem érkezett válasz. Mint ahogy többszöri megkeresésünkre Brüsszelből sem reagáltak arra, mit intéztek a 1388 aláírást tartalmazó petíció ügyében. Az

Európai Bizottságtól csupán azt a választ kaptuk, fejtsük ki részletesen, miről is van szó (megkeresésünkkor az ügy pontos iktatószámára és a levél beérkezésének időpontjára hivatkoztunk – A szerk.). Szintén szerettünk volna tájékoztatást kérni az osztrák belügyminisztériumtól, hogy miért nem tesznek eleget a kormányközi megállapodásnak. Többszöri megkeresésünk ellenére tőlük sem érkezett felelet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

52 dolgozótól válik meg a Karolina

A Kisalföld már többször beszámolt arról, hogy a korábban konszolidáltan működő mosonmagyaróvári Karolina Kórház gazdasági egyensúlya – elsősorban külső, finanszírozási okok miatt – az elmúlt évben megbomlott. Az intézmény működésének átvilágítása után az önkormányzat utasítására a kórház vezetősége intézkedési tervet dolgozott ki. Tovább olvasom