Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Parlament: A Fidesz szerint megelőzhetők lesznek az újabb válságok

Fideszes képviselők szerint a honatyák javadalmazásáról szóló javaslat célja, hogy átlátható és tiszta rendszert hozzanak létre.
21:17 - A pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat általános vitájával zárták a képviselők az Országgyűlés csütörtöki ülésnapját. A vezérszónoki felszólalások után éles vita bontakozott ki Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter és Nagy Csaba fideszes képviselő között a korábbi gazdasági mutatókról, az államadósság és a GDP alakulásáról. A szocialista politikus hozzátette: a javaslat alkalmatlan arra, hogy jó irányba vigye az ország költségvetését és gazdaságát.

Fidesz: a hosszú távú szándékot jelzi a kormány

Ivanics Ferenc (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslattal a kormány a hosszú távú szándékát jelzi. Megjegyezte, hogy az ellenzék a kiszámíthatóságot kérte számon a kormányon, szerinte ez a javaslat pont erről szól.

Kifejtette, arra próbálnak kísérletet tenni, hogy hosszútávon meghatározzák azt az utat, hogy mi várható, és a gazdaság számára ez az egyik legfontosabb lépés, de ez - mint mondta - még a kezdet.

Ivanics Ferenc közölte azt is: elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, a 16 százalékos adókulcs pedig arról szól, hogy a módosabb emberek is lássanak jövőt az országban, és ne csak a feketegazdaságban. Hozzáfűzte, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek kimenetele nem száz százalékos.

MSZP: erősen vitatható a tartalom

A szocialista Veres János felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat címe szép, de a tartalma erősen vitatható. A költségvetési tanács szabályozása ellentétes azzal az irányzattal, amelyet korábban elfogadtak, így egy rosszul működő rendszert "betonoznának be".

Az adórendszerrel kapcsolatban megjegyezte, káros és hátrányos az, ahogy most megfogalmazták az egykulcsos adó rögzítését a törvényben, mert emiatt 2011-re az adózók 80 százaléka rosszul járt, 2012-ben pedig aki bruttó 220 ezer forint alatt keres, az akár egy-, akár két-, akár többgyermekes szintén rosszabbul fog keresni.

A minimálbér emelése és a 16 százalékos adó miatti kompenzálások miatt a képviselő szerint a keleti országrészben újabb gyárak zárhatnak be, amelyek már nem tudják ezeket a költségeket kifizetni.

Jobbik: fogalomzavarban van a Fidesz

Nyikos László jobbikos képviselő szerint a Fidesz fogalomzavarban van, "azt sem tudják, hogy mi az a GDP". Mint mondta, az alaptörvényben teljes hazai összterméknek hívják, ebben a javaslatban viszont - helyesen - bruttó nemzeti összterméknek.

A költségvetési tanács működésével kapcsolatos részekről a képviselő úgy nyilatkozott, hogy világcsúcsot döntöttek vele, annyi szakmai "blődség" van benne.

Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés lemond az ellenőrzési szerepéről, és vétójogot ad egy háromtagú testületnek, amelynek semmilyen felelőssége nincs. "Gittegyletet csinálnak a költségvetési bizottságból!" - hangoztatta a jobbikos képviselő.

Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése mellett érvelt és élesen kritizálta a kormánynak a tervezetben foglalt terveit a nyugdíjakkal kapcsolatban.

Fidesz: optimistának kell lenni

Horváth János (Fidesz) a gazdaság működéséről beszélt, illetve a kormány gazdaságpolitikájának hazai és külföldi megítélésének fontosságáról. Szerinte fontos az optimizmus az országgyűlési képviselők részéről is és pozitív célokat kell kitűzni, hogy ez átragadjon az emberekre és a nemzetközi elemzőkre is.

A kormánypárti politikus elmondta azt is, hogy szerinte igenis sok kitörési pont létezik a magyar gazdaság számára és példaként a selyemhernyó-termelést nevezte meg.

MSZP: a kormány hagyja abba a gazdasági szabadságharcot

Burány Sándor (MSZP) szerint a pénzügyi stabilitás kulcsa a növekedés, azonban mivel a következő évre rosszak a kilátások és akár negatív gazdasági növekedés is lehet, ezért feltehetőleg nőni fog az államadósság és romlani fog a stabilitás. A szocialista politikus hangsúlyozta: a tervezetben foglalt intézkedésekkel a kormány nem a növekedést, hanem a recessziót segíti elő. Az ellenzéki képviselő felszólította a kormányt, hogy hagyják abba a másfél éve kezdett gazdasági szabadságharcot, mert az az ország romlásához vezet.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát és ezzel a csütörtöki ülésnapot lezárta. Az Országgyűlés péntek reggel 8 órakor folytatja a munkát.

20:24 - A vezérszónoki felszólalásokkal csütörtök este folytatódott az Országgyűlésben a Magyarország pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat általános vitája.

MSZP: a következő kormányok kezét kötik meg

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a stabilitási törvényjavaslat azt tükrözi, hogy a kormány nem vonta le a szükséges következtetést gazdaságpolitikájának bukásából.

Azzal kapcsolatban, hogy az indítvány alapján csak 2016-tól kellene alkalmazni a benne meghatározott államadósság-csökkentési szabályt, elmondta: az Orbán-kormány ezzel a következő kabinetek kezét kötné meg. Kitért arra is, hogy a kétharmados törvény elfogadásával rendkívüli módon leszűkítenék a következő kormányok gazdaságpolitikai eszköztárát, ami a jelenlegihez hasonló válságok idején komoly veszélyt jelenthet.

Burány Sándor bírálta a kormányt azért, mert az államadósság annak ellenére a GDP 82 százalékára rúg, hogy az állami kezelésbe vont magánnyugdíjvagyon nagy részét a csökkentésére fordították.

A szocialista politikus arról is szólt, hogy egy stabilitási törvényben nincs helye adófilozófiának. Ezért kritizálta, hogy a javaslat az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer mellett a gyermekek után járó adókedvezményt is kötelezően rögzítené. Az utóbbival kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi feltételekkel a kedvezmény teljes összegét csak az átlagnál jobban kereső családok tudják igénybe venni.

Kifogásolta a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályokat is, mondván, hogy miután a korábbi szervezet terhessé vált a kormánynak, megváltoztatta a tanács összetételét, ugyanakkor rendkívül széles jogosítványokkal - lényegében vétójoggal - ruházta fel. Ezt arra hivatkozva tartotta aggályosnak a következő ciklusokra nézve, hogy a Költségvetési Tanácsban a jelenlegi kormányhoz köthető emberek vannak többségben.

Burány Sándor azt is kifejtette, hogy a törvényjavaslat mindössze a nyugdíjak reálértékének megőrzését vállalja, ami szerinte azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak nem lesz jobb, mint most, vagyis ellátásuk reálértéke nem fog emelkedni a jövőben.

KDNP: ez a javaslat a felelős gazdálkodásról szól

Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt 21 év az osztogatásokról és megszorításokról szólt, ritka kivétel volt a felelős gazdálkodás. Ez a törvény pedig pont ez utóbbiról szól. A javaslat az államadósság, államadósság-kezelő központ, költségvetési tanács, adózás, nyugdíj témakörökben zár le régi vitákat és jelöl ki biztos sarokköveket.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: egykulcsos adó, családi adózás, értékálló nyugdíj, költségvetési tanács nagyobb hatásköre, korlátozott állami eladósodás szerepelnek ebben a törvényben, amelyek mind támogathatóak, így erre kérte az ellenzéki pártokat is.

Jobbik: ez a törvény az államadósságról, nem a pénzügyi stabilitásról szól

Rozgonyi Ernő a Jobbik egyik vezérszónoka szerint az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e erre a törvényre. Hangsúlyozta: szerinte az állami szféra mellett a kereskedelmi vállalatokra is vonatkoznia kellene a törvényben foglalt szabályoknak. Emellett a jobbikos politikus szerint szükség lenne a külföldi multinacionális cégek hazai vállalkozásainak "honosítására", illetve külön meg kellene adóztatni a Magyarországon keresett, de külföldre kivitt nyereségüket. Szerinte ez a törvény nem a pénzügyi stabilitásról, hanem az államadósság növekedésének megfékezéséről szól.

Volner János a Jobbik másik vezérszónoka arról beszélt, hogy az államadósság és a gazdasági helyzet kezelésére a legalkalmasabb módszer például a bankok extra profitjának megadóztatása lenne, ehhez kérte a többi párt támogatását.

LMP: ez a harmadik köztársaság kegyelemdöfése

Scheiring Gábor (LMP) szerint ez egy olyan törvényjavaslat, amely minden bizonnyal be fog kerülni a kormány "legbotrányosabb öt törvényjavaslata" közé, mivel alapvetően korlátozza a demokratikus választások értelmét, vagyis hogy egy kormány az elődjénél eltérő politikát folytathasson. Ez pedig leginkább az adórendszer megváltoztatását jelenti. Azzal pedig, hogy a kormány kétharmadhoz kötné az adórendszer megváltoztatását, a választások értelmét írják ki a magyar törvényekből. "Mindezt annak tükrében, hogy a kormány tudja, az emberek többsége a jelenlegi egykulcsos helyett többkulcsos adórendszert támogatna" - mondta Scheiring Gábor.

Ezzel a törvénnyel megadják a kegyelemdöfést a harmadik köztársaságnak, bár az is lehet, hogy ez már "hullagyalázás" - tette hozzá.

17:43 - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának befejezésével, illetve a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megnyitásával folytatatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön délután.

Fidesz: időtálló alapelvek korszerű formában

A fideszes Balázs József szerint az államháztartásról szóló törvényjavaslat megtartja az eddigi jogszabály időtálló alapelveit, de új, korszerű formába önti azokat. Mint mondta, a több tucatszor módosított eddigi rendelkezést ellentmondásos szóhasználat jellemezte, ami korrigálásra szorult.

A képviselő az új szabályozást világosnak és átláthatónak nevezte, amely pontosan meghatározza az egyes szervek jogosítványait és kötelezettségeit.

Balázs József az előterjesztés fontos elemének tartotta, hogy a közbeszerzés megindítását fedezet meglétéhez köti és azt is, hogy az önkormányzati hivatal feladata, bevétele és kiadása élesen elválik egymástól a szabályozás által.

Ugyancsak üdvözölte, hogy az előterjesztés kötelezővé teszi a tartalékolást az önkormányzatok számára is, igaz, nem számszerűsíti ezt.

Úgy fogalmazott: a javaslatban foglaltak nagyban segíti majd a költségvetési szervek munkáját és átláthatóbbá teszik az államháztartás rendjét.

MSZP: szükség volt a változtatásra, de nem így

Az MSZP-s Veres János szerint szükség volt az államháztartási törvény megújítására, de a mostani hiányosan és rosszul lett előkészítve, holott szerinte ezen jogszabály esetében egyetértésre tudnának jutni a pártok.

Hibának nevezte, hogy bár az Európai Unió eredményszemléletű költségvetést és hiány-megállapítást alkalmaz, addig az előterjesztés - sok évvel a csatlakozásunk után -, még mindig nem ennek szellemében készült.

A politikus a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerepkörének sajátos és egyoldalú megfogalmazását is kifogásolta, és azt is, hogy a javaslat nem foglalkozik a pótköltségvetés készítésének szabályaival. Szerinte ez utóbbinak hiánya súlyosan sérti a parlamentáris demokrácia szabályait.

Veres János azzal sem értett egyet, hogy a költségvetés társadalmi, gazdasági hatásainak, következményeinek hosszabb, három évre szóló kitekintését nem veszi kellően komolyan az előterjesztés.

Jobbik: csak az Országgyűlés módosíthassa a költségvetést

A jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy a kormány több százmilliárd forintok zárolásával maga módosítja a költségvetést, ezzel az Országgyűlés alkotmányos jogát vonja el.

Frakciótársa, Nyikos László azzal nem értett egyet, hogy a javaslat olyan számviteli sztenderdeket próbál beemelni a magyar jogrendszerbe, ami az angolszász jog része. Mint mondta, Magyarországon az élettől elrugaszkodott ezen sztenderdek alkalmazása.

Az ülést levezető Lezsák Sándor az ülésnap végéig elnapolta az MSZP és a Jobbik időkeretének lejárta után véget érő vitát. A képviselőknek így már nem szólalhatnak fel többször a javaslat általános vitájában, de módosító javaslatokat még benyújthatnak csütörtök estig.

A kormány gazdasági visszaesés esetén eltekinthet az államadósság csökkentésétől

A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati előterjesztés olyan adósságcsökkentési szabályt rögzít, ami alapján tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az adósságcsökkentéstől, ugyanakkor belátható időn belül biztosítja az 50 százalékos adósságmutató elérését - mondta Pleschinger Gyula nemzetgazdasági államtitkár az előterjesztés általános vitájában tartott expozéjában.

A kormány képviselője közölte, a törvényjavaslat részletezi az adórendszer alapvető szabályait is, így előírja, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben kell érvényesíteni. Szólt arról is, a Költségvetési Tanács negyedévente vizsgálhatja az adósságszabály teljesülését és minden a költségvetési törvényt érintő törvényjavaslattal kapcsolatban vétójoggal rendelkezhet.

A nemzetgazdasági miniszter indítványa emellett az adórendszer stabilitását, kiszámíthatóságát is garantálja az adóterhet növelő jogszabályok hatályba léptetésére vonatkozó szigorú szabályaival - hangsúlyozta az államtitkár.

Pleschinger Gyula kiemelte: a törvényjavaslat a nyugdíjrendszer főbb alapelveit is lefekteti, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíjbiztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.

Fidesz: megelőzhetők lesznek az újabb válságok

Mengyi Roland, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta: a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslat garanciákat kínál annak megelőzésére, hogy ismételten nagy gazdasági válságok érjék az országot.

Mint mondta, a kormány előterjesztése ésszerű gátat szab az állam költekezésének és emellett kiutat is kínál a jelenlegi adósságcsapdából.

A javaslat egyik rendelkezése ugyanis előírja, hogy az adósság csökkentési szabály teljesülését rendszeresen vizsgálni kell - fejtette ki, megjegyezve, hogy a szabály teljesülését a kormány legalább negyedévente megvizsgálja.

Hozzátette: amennyiben a kabinet eltérést talál, akkor kezdeményezi a költségvetés módosítását, annak érdekében, hogy a megváltozott államháztartási és makrogazdasági adatok alapján is teljesüljön az adósságcsökkentési szabály.

16:41 - A Fidesz szerint átlátható normarendszert teremt új államháztartási törvényjavaslat, az MSZP viszont káoszról beszél. A csütörtöki, vezérszónoki felszólalások során a Jobbik koraszülöttnek tartotta a jogszabályt, míg az LMP a nyilvánosság ellenőrző szerepét emelte ki.

Fidesz: a javaslat átlátható normarendszert teremt

Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egy új, átlátható normarendszert akar teremteni. A képviselő megkerülhetetlennek nevezte az államháztartás újragondolását, amit azzal is alátámasztott, hogy az alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, a központi költségvetésről szóló törvényekkel és a Költségvetési Tanáccsal. Hangsúlyozta, hogy elhagyták az államadóssággal illetve az Államadóság Kezelő Központtal kapcsolatos szabályokat is, mert azokat sarkalatos törvénnyel szabályozzák.

A képviselő kiemelte, hogy a javaslat biztosítja a közpénzekhez kapcsolódó adatok átláthatóságát. Megjegyezte, hogy a törvényi szerkezet igazodik a költségvetés folyamataihoz.

Kitért arra is, hogy megszüntetnek több olyan kiskaput is, amelyek eddig lehetőséget adtak a "trükközésre". Hangsúlyozta, hogy elhagynak több olyan előírást is, amelyek csak a bürokráciát növelték.

MSZP: a törvény nem képes visszaállítani a hitelességet

Szekeres Imre (MSZP) szerint a törvény alkalmatlan arra, hogy visszaállítsa a hitelességet. A képviselő azt mondta, hogy a javaslat teljes káoszt okoz, mert ha elfogadják, akkor kevesebb mint két hét marad arra, hogy az államapparátus áttérjen egy teljesen új rendszerre. Hozzátette, hogy a kormánypártok eredetileg nem ezt a jogszabályt, hanem egy egységes közpénzügyi törvényt akart alkotni, de az végül nem született meg. Megjegyezte, hogy a javaslat még a vele párhuzamosan tárgyalt, a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezettel sincs összhangban.

Kijelentette azt is, hogy a jogszabály átláthatatlanná teszi az államháztartást és a nehezíteni fogja a költségvetés megalapozott előkészítését.

A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály előkészítése során egyetlen hatástanulmány, elemzés vagy értékelés sem készült.

Meglátásait úgy összegezte, hogy a törvénnyel nem lehet majd a kormány másfél éves hibás gazdaságpolitikáját korrigálni.

Szekeres Imre, aki szerint elsősorban kiszámíthatóságra lenne szükség, azt mondta, az lenne az egyetlen tisztességes megoldás, ha a kormánypártok január 1-jén nem léptetnék életbe az alaptörvényt. Emellett kérte, hogy a jogbiztonság érdekében állítsák vissza az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács függetlenségét és az országos érdekegyeztetés rendszerének hatásköreit.

A képviselő azt is leszögezte, hogy amíg Magyarországon parlamenti demokrácia van, addig a parlament joga a költségvetés meghatározása.

Jobbik: a jogszabály "koraszülött" lesz

Nyikos (Jobbik) azt mondta, hogy a törvényjavaslat "kihordási ideje" két hét, ami magában hordozza, hogy a jogszabály "koraszülött" legyen.

Az általa időszerűnek nevezett törvényjavaslat javára írta, hogy abban a jelenlegi négy alrendszert kettőre csökkentik, illetve azt is, hogy a törvény megpróbálja definiálni a szükséges fogalmakat. Szintén a pozitívumok közé sorolta, hogy ezentúl lehetőség nyílik arra is, hogy a központi költségvetés egészét az Állami Számvevőszék hitelesítse.

A dologi kiadásoknak nincsen semmiféle specifikációja, aminek nyomán a kormány belügyévé válik, hogy mire költ el hatalmas összegeket - hívta fel a figyelmet Nyikos László. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a törvényben nincsen garancia a gazdálkodás ellenőrizhetőségére.

Az LMP csak a módosítóik elfogadása után tudja támogatni a jogszabályt

Vágó Gábor (LMP) teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy eltörlik azt a kötelezettséget, amelyik alapján augusztus 31-ig a kormány elé kell terjeszteni a költségvetési javaslatot.

Nem értett egyet azzal a javaslattal sem, amelyik szerint a kormány a közfeladatokat költségvetési szervekkel akarja ellátni, mert a képviselő szerint ezt a civil szféra is képes ellátni.

Problémaként említette, hogy bebetonoznák a mai fejezetrendet, ami lehetetlenné teszi a program alapú költségvetésre való átállást. Egyúttal nagyon nagynak nevezte a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt két százalékos tartalékot.

Hangsúlyozta, hogy nem szükség szerint, hanem negyedévente kell aktualizálni a három éves gördülő tervezés makroszámait.

A pozitívumok közé sorolta, hogy a tervezet el akarja hagyni a választási évre vonatkozó engedményeket. Azt is üdvözölte, hogy az off-shore cégeket kitiltják az államilag támogatottak köréből.

Végül leszögezte, hogy pártjuk csak akkor tud konstruktív ellenzékként viszonyulni a tervezethez, ha elfogadják a módosító javaslataikat.

Az LMP másik vezérszónoka, Szilágyi Péter az ellenőrzés egyik legfontosabb elemének a nyilvánosságot említette. Azt viszont aggályosnak tartotta, ahogy a törvényjavaslat szabályozza a személyes adatok kezelését.

Végül felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket szétválasztják a fejezetek között.

14:30 - Az új államháztartási törvényjavaslat átláthatóvá teszi az államháztartás működését, és kiemelt figyelmet fordít a költségvetés tervezésére - mondta Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Misztérium államtitkára az előterjesztés csütörtöki általános vitáját megnyitó expozéjában.

Az államtitkár az államháztartás szabályainak újragondolását azzal indokolta, hogy az 1992-es államháztartási törvényt 20 év alatt több mint százszor módosították, törvény terjedelme hétszeresére növekedett, így egy olyan átláthatatlan szabályhalmaz jött létre, amely megnehezíti a jogalkalmazók és jogalkotók munkáját.

Kiemelte: az új jogszabály előkészítése során kiemelt figyelmet kapott a költségvetés tervezésének folyamata. Az új szabályok szerint már 2012. tavaszán elkezdődik a következő évi költségvetés részletes tervezése, a kormány március végéig meghatározza a gazdaság és pénzügypolitika fő irányait, a fejezetet irányító szerveknek pedig május végéig kell - az államháztartásért felelős miniszter által kiadott ütemterv alapján - megtervezni a bevételeket és a kiadásokat - mondta. Az egyeztetéseket követően - folytatta - az államháztartásért felelős miniszter előkészíti, és nyár végén a kormány elé terjeszti a központi költségvetés törvényjavaslatát, amelyet a kormány szeptember 30-ig nyújt be az Országgyűlésnek.

Hangsúlyozta: míg a korábbi gyakorlat szerint az elfogadott költségvetési törvény alapján készültek el a részletes tervek, elemi költségvetések, addig az új szabályok alapján ez a folyamat megfordul, és az elemi számokból, alulról építkezve áll össze a kormány által jóváhagyott költségvetés.
Elmondta: a régi törvényhez képest változás az is, hogy elhagyták a törvény végrehajtására vonatkozó technikai részletszabályokat. Szintén a törvény tagolását érintő változás, hogy az új javaslat szerkezete igazodik a költségvetés folyamataihoz, az egyes fejezetek sorrendben tartalmazzák a költségvetés előkészítésével, tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos szabályokat.

Ugyanakkor jelezte: az államháztartás tagolásában nincs változás, az továbbra is a központi és az önkormányzati alrendszerből áll. Mint mondta, a központi költségvetési szervek, az egyes központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai valamint az elkülönített pénzügyi alapok kiadásait és bevételeit továbbra is a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg az Országgyűlés, valamint a jövőben is a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetése.

Kiemelte: a javaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy az államháztartás működése, folyamata átlátható, törvényre alapozott és egységes legyen.

14:10 - Fideszes képviselők szerint a honatyák javadalmazásáról szóló javaslat célja, hogy átlátható és tiszta rendszert hozzanak létre; a Jobbik a több forrásból származó képviselői fizetések ellen, míg a KDNP az üzemanyagkártya bevezetése mellett emelte fel a szavát az általános vitában csütörtökön a parlamentben. Az MSZP szerint a mostani rendszer átjárható, de hibája a belső aránytalanság.

Fidesz: a javaslat kizárja a javadalmazással való visszaélést

Gyopáros Alpár arról beszélt, hogy két komoly kritika fogalmazódott meg az emberekben, az egyik a képviselők száma, a másik a javadalmazásuk, annak átláthatatlansága, bonyolultsága. Sosem egyszerűsödött, hanem egyre kacifántosabbá vált a rendszer akárhányszor változtattak rajta - állapította meg. A most beterjesztett javaslat kizárja a javadalmakkal való visszaélést, megteremti az országgyűlési képviselői munka ellátásához szükséges alapvető feltételeket - fejtette ki, hozzátéve: támogatja, hogy a bizottsági ülésről való távolmaradást szankcionálják.

Jobbik: csak egy helyről kapjanak fizetést a képviselők

Novák Előd igazságtalannak nevezte, hogy az "álláshalmozó" képviselők több helyről vehetnek fel a teljes állású munkáért járó bért. A politikus azt mondta, hogy pártjuk szeretné, ha 2014 helyett - amikor szétválasztják a parlamenti és az önkormányzati posztokat - a képviselők már most is csak egy forrásból juthatnának fizetéshez. Novák Előd kijelentette, nem tudja elfogadni azt az érvelést, hogy ezek a politikusok minden tisztségükben egyformán jól helyt tudnának állni.

A képviselő, aki indokolatlannak tartotta a mobilhasználat kifizetését, egyúttal azt is javasolta, hogy a politikusok válasszanak a gépkocsihasználat vagy a tömegközlekedés térítése között. A Jobbik olyan javaslatot is benyújtott, amelyik alapján a ciklusok végén a képviselőket szigorú vagyonosodási vizsgálatnak kellene alávetni.

KDNP: a javaslat nem pénzről, hanem elvekről szól

A Ház előtt fekvő javaslat nem pénzről, hanem az elvekről szól - szögezte le Pálffy István. A politikus az üzemanyagkártya bevezetéséről azt mondta, hogy a létrehozáskor egy távolságarányos elvet tartanak szem előtt, ami igazságosabbá és gazdaságosabbá teszi a rendszert. Az átláthatóság kapcsán elengedhetetlennek nevezte, hogy az üzemanyagkártyát csak a képviselők saját autóihoz lehessen használni.

Fidesz: ne legyen lehetőség a "képviselői stiklikre"!

Vantara Gyula, fideszes képviselő szerint a javaslat célja egy tiszta rendszer létrehozása, amely méltó munkakörülményeket teremt az Országgyűlés tagjai számára és kizárja az esetleges visszaéléseket, "képviselő stikliket".
Kozma Péter képviselőtársa szintén arról beszélt, hogy a javaslat kizárja a "mutyik" lehetőségét.

Ivanics Ferenc azt tartotta fontosnak, hogy az emberek lássák, hogy a képviselői munka komoly leterhelést jelent, nem fogható más munkákhoz, sajátos, egyedi feladat. Ez a javaslat világosan megmondja a képviselőkkel szembeni elvárásokat és azt is, hogy ezért milyen juttatásokat ad - tette hozzá.

Lázár János utalva arra, hogy a választók döntöttek úgy, az érintetteket megválasztják képviselőnek és polgármesternek, azt mondta, a választói akaratot tiszteletben kell tartani. Hozzátette: minden részletszabályozásra vonatkozó javaslat előtt nyitottak.

Kovács Péter kiemelte: az ügyeskedés Magyarországának véget kell vetni, és azt hallotta ki a vitából, ezzel minden parlamenti frakció egyetért. Talán egyetértenek abban is - folytatta-, hogy a parlamenti képviselők a lakhatási és egyéb költségtérítéssel ügyeskednek.

Kontur Pál azt hangoztatta, hogy az ellenőrizhetetlen, elszámoltatásra alkalmatlan viszonyokat akarják felszámolni.

Jobbik: akár mandátumát is veszíthesse el, aki támogatással visszaél

Apáti István szerint az országgyűlési képviselők egyéb politikai tisztségét be kell tiltani, és 2014-ig be kell vezetni azt a szabályt, hogy akik helyi vezetők, döntsék el, melyik javadalmazást veszik igénybe.

Felvetette, hogy aki képviselői munkájáért járó juttatással visszaél, és ezt bírói ítélet is megállapítja, annak legalább kétszeres összeget kelljen visszafizetnie, vagy akár mandátum elvesztésével is számoljon, aki visszaél a járandósággal.

MSZP: átjárható és átlátható a jelenlegi rendszer

Göndör István azt mondta, hogy a mostani rendszer a jelenlegi adó- és tb- szabályok szerint átjárható és átlátható. Részletezve az egyes tételeket, azt hangoztatta, hogy minden egyes forint adó- és tb-köteles, még a lakhatási támogatás is. A belső aránytalanság ugyanakkor hibája a mostani rendszernek - ismerte el, kiemelve: a választói pótlék mértékén, az alapdíjon kell változtatni. Az üzemanyagkártya kapcsán arra volt kíváncsi, mi történik, ha egy képviselő két gépkocsit használ, vagy csereautót kapott, mert szervizben van a másik. Egy gépkocsi használata nem csak üzemanyag-felhasználást jelenti - jegyezte meg. Hihetetlenül problematikus, bürokratikus lesz a rendszer - vélte. Többletköltséget jelent a jelenlegihez képest, hogy egy helyett három munkatárs segíthetné a képviselőket. Célszerű lenne, ha a következő általános választások másnapján lépne életbe a javaslat - fűzte hozzá az ellenzéki politikus, aki kemény szankciórendszert szorgalmazott a bizottsági távollét esetére is.
Balla György, az előterjesztők nevében a vita zárszavában kiemelte: az első szakaszban konstruktív, jószándékú volt, a második szakaszban "megérkezett Göndör István". Szocialistáktól megszokhattunk mindent - fogalmazott. Szerinte a kormánypárti támogatáson túl a javaslatnak ellenzéki támogatása is van.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

12:08 - Átlagosan nem fognak többet keresni a képviselők a javadalmazásukról szóló fideszes javaslat megvalósulása esetén, ugyanakkor a rendszer sokkal átláthatóbb lesz - hangsúlyozta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat expozéjában csütörtökön a parlamentben.

Lázár: átláthatóbbak lesznek a képviselői fizetések

Mint mondta, tudja, népszerű úgy beállítani ezt az előterjesztést, mint egy "elvtelen béremelési javaslatot", de alapos számításokat próbáltak végezni, hogy vajon növekszik vagy csökken a képviselők bére és eszerint ez átlagosan nem fog változni. Megjegyezte, a parlamenti képviselőktől sokszor azt hallja, hogy a javaslattal majd kevesebb lesz a fizetésük, vagyis a nyilvánosság és a képviselők véleménye köszönőviszonyban sincs egymással, ami szerinte éppen a javaslat "elvi helyességét mutatja".
Mint mondta, a képviselőknek most 230 ezer forint körüli az alapbérük, de a különböző pótlékok miatt a 386 képviselő 386 féleképpen keres, 450 ezer forinttól- 1 millió 200 ezer forintig.

Az előterjesztés szerint a jövőben a képviselők a mindenkori helyettes államtitkárnak megfelelő, 747 ezer forintos javadalmazásban részesüljenek - mondta Lázár János, hozzátéve, hogy számításaik szerint ez jelentős költségvetési többletterhet nem jelent. Ugyanakkor azt is kezdeményezik, hogy a visszaélésekre alkalmas pótlékok, trükközésre ösztönző rendszerelemek szűnjenek meg, alakuljanak át.

A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte: nagy erkölcsi dilemma, hogy a mai szociális viszonyok között egy bérrendezés aktuális lehet-e egyáltalán, miközben látják mennyi a minimálbér, hogy emberek milliói szociális nehézséggel küszködnek, a sajtó pedig azt mondja, hogy a "a pofátlan képviselők" megemelik a saját fizetésüket. Szerinte ugyanakkor a mai válságos helyzetben nem lehetőség, hanem kötelesség rendezni ezt a szimbolikus kérdést.

Fidesz: ellenőrizhetőbbé válik a rendszer

Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka összességében előremutatónak nevezte a javaslatot, amely átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé teszi a képviselők javadalmazásának rendszerét, a képviselők munkafeltételeit jobbá teszi, javítja a munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát. A javaslat kiutat mutat a jelenlegi nehezen átlátható képviselői javadalmazási rendszerből - tette hozzá.

Megjegyezte: lesz "talán fél tucat" olyan, a bizottsági munkában részt nem vállaló képviselő, aki profitál az új szabályokból, akik viszont jelenleg több bizottságban is dolgoznak, azoknak jövedelemvisszaesést jelent majd.
A javaslat egyik fontos elemének nevezte, hogy a parlamentből kikerülő képviselők esetében az eddig hat havi fizetésnek megfelelő végkielégítést három havira csökkentik le.

Időszerűtlennek és előkészítetlennek tartja Lázár javaslatát az MSZP

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, nincs dolguk Lázár János javaslatával, mivel az szerintük nem megfelelő időben, ráadásul elfogadhatatlan módon került az Országgyűlés elé.

Mint mondta, a Háznak a költségvetési vita "kellős közepén" a képviselők javadalmazásának szabályozása helyett inkább azzal kellene törődnie, miként tudna segíteni az egyre nehezebb helyzetbe sodródó magyar társadalomnak és vállalkozásoknak.

A szocialista politikus kifogásolta, hogy a Fidesz frakcióvezetője nem egyeztetett a többi parlamenti párttal, noha ebben a kérdésben csak ötpárti konszenzus után lenne szabad törvényt alkotni.

Megjegyezte: az MSZP a fenti okok miatt egyetlen módosító javaslatot sem nyújt be Lázár János előterjesztéséhez.

Vagyonosodási vizsgálat alá vetné a képviselőket a Jobbik

A Jobbik vezérszónoka Apáti István a képviselők vagyonvizsgálat alá vetését javasolta a társadalom igazságérzetére hivatkozva. Az ellenzéki politikus szerint, akinek nincs félnivalója, az nyugodtan alávetheti magát egy ilyen eljárásnak, és ez szerinte a politikusok presztízsének visszaállításához is hozzájárulhat.

Apáti István Lázár János előterjesztésének érdemeként említette, hogy az a jelenlegi 90 százalék helyett a teljes képviselői jövedelmet adókötelessé teszi. Emellett emlékeztetett, hogy a javaslatba a Jobbik kezdeményezésére kerülhetett be, az autók teljesítményével összefüggő korlát a benzinkártyák felhasználásához. Feleslegesnek nevezte továbbá, hogy a parlament a jövőben minden képviselőnek külön mobiltelefont vásároljon, ami több tízmilliós kiadást jelentene a költségvetésnek.

A KDNP indokoltnak tartja a képviselői juttatások rendezését

A kereszténydemokrata Rubovszky György vezérszónoki felszólalásában azt mondta, teljesen indokoltan került napirendre a képviselői juttatások kérdése, hiszen korábban számos ezzel összefüggő sarkalatos kérdést söpörtek a szőnyeg alá.

A kormánypárti politikus a KDNP támogatásáról biztosította az előterjesztőt, ugyanakkor közölte több pontban szeretnének még megállapodást elérni Lázár Jánossal. Rubovszky György ezek között említette például annak a kérdését, hogy milyen súlyozással essen latba az eltérő intenzitású bizottsági többletmunka, illetve az egyéni választókerületek méretéből adódó különböző nagyságú közlekedési kötelezettségek.

Az LMP szerint átláthatóvá kellene tenni a képviselő fizetéseket, de nem most

Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka szerint ugyan már megérett az idő a képviselői javadalmazás átláthatóvá tételére, azzal ugyanakkor szerinte mindenféleképpen meg kellett volna várni a gazdaság konszolidációját.
Az ellenzéki képviselő egyebek mellett kezdeményezte, hogy a képviselők utazásának támogatásánál a tömegközlekedést részesítsék előnyben a tervezett benzinkártyákkal szemben. Szilágyi Péter utóbbi megoldást csak a legfeljebb 1.600 köbcentiméteres motorral rendelkező autók esetében tartaná elfogadhatónak.

10:35 - Átlagosan nem fognak többet keresni a képviselők a javadalmazásukról szóló fideszes javaslat megvalósulása esetén, ugyanakkor a rendszer sokkal átláthatóbb lesz, megszűnnek a zavaros, visszaélésekre és a "trükközésre" lehetőséget adó viszonyok - hangsúlyozta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat expozéjában csütörtökön a Parlamentben.

Mint mondta, tudja, népszerű úgy beállítani ezt az előterjesztést, mint egy "elvtelen béremelési javaslatot", de alapos számításokat próbáltak végezni, hogy vajon nő vagy csökken a képviselők bére, és ennek eredménye szerint átlagosan nem fog változni a javadalmazásuk. A frakcióvezető megjegyezte, a parlamenti képviselőktől meg sokszor azt hallja, hogy kevesebb lesz a fizetésük, vagyis a nyilvánosság és a képviselők véleménye köszönőviszonyban sincs egymással, ami szerinte éppen a javaslat "elvi helyességét mutatja".

Mint mondta, a képviselőknek most 230 ezer forint körüli az alapbérük, de a különböző pótlékok miatt a 386 képviselő 386 féleképpen keres, 450 ezer forinttól 1 millió 200 ezer forintig.

A fideszes előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy a jövőben a képviselők a mindenkori helyettes államtitkárénak megfelelő, 747 ezer forintos javadalmazásban részesüljenek - mondta Lázár János, hozzátéve, hogy számításaik szerint ez jelentős költségvetési többletterhet nem jelent. Ugyanakkor azt is kezdeményezik, hogy a visszaélésekre alkalmas pótlékok, trükközésre ösztönző rendszerelemek szűnjenek meg, alakuljanak át.
A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte: nagy erkölcsi dilemma, hogy a mai szociális viszonyok között egy bérrendezés aktuális lehet-e egyáltalán - miközben látják, mennyi a minimálbér, hogy emberek milliói szociális nehézséggel küszködnek, a sajtó pedig azt mondja, hogy "a pofátlan képviselők" megemelik a saját fizetésüket. Szerinte ugyanakkor a mai válságos helyzetben nem lehetőség, hanem kötelesség rendezni ezt a szimbolikus kérdést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyettes államtitkárénak megfelelő javadalmazás azt is jelenti, hogy a képviselői fizetés a jövőben a közszolgálati illetményalap változásait követi majd, ami eddig is "leképezte" az adott társadalmi, szociális helyzetet.

Lázár János az új szabályok legfontosabb elvi céljának azt tartotta, hogy garantálja a parlamenti képviselő egzisztenciális függetlenségét, és olyan helyzetet teremtsen, amelyben a képviselőnek a trükközésre se szüksége, se lehetősége nincs.

Fontosnak nevezte, hogy javaslatban rendezik az eddigi a visszaélési pontokat: a gépjárműhasználat, az utazási költségtérítés és a lakhatás rendszerét. A javaslat szerint a jövőben az adóhivatal által meghatározott elszámolási keretek között kaphat üzemanyagkártyát a képviselő, illetve összvonalas bérletet is igénybe vehet. A lakhatás kérdését az Országgyűlés Hivatala magára veszi azzal, hogy szálláslehetőséget biztosít vagy akár középtávon lakásokat vásárol a képviselők számára - közölte Lázár János.
A Fidesz frakcióvezetője azt is jelezte, hogy a 200 tagú parlament bevezetésével átalakul majd a parlamenti munka, kevesebb képviselőnek, többet kell majd dolgoznia. Jelezte: az Országgyűlés elnöke javaslatot tesz majd az Országgyűlési törvényre, amely reményei szerint világosan fogalmaz majd arról is, hogy 200 tagú parlament esetében a képviselői tisztség nem fér össze mással.

Lázár János nyitottságot ígért a módosító javaslatokkal kapcsolatban, és arra kérte az ellenzéket, mérlegeljék annak a lehetőségét, hogy húsz év után rendet tehetnek ebben a kérdésben.

9:15 - Átlagosan nem fognak többet keresni a képviselők a javadalmazásukról szóló fideszes javaslat megvalósulása esetén, ugyanakkor a rendszer sokkal átláthatóbb lesz - hangsúlyozta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat expozéjában csütörtökön a Parlamentben.

Tudja, népszerű úgy beállítani ezt az előterjesztést, mint egy "elvtelen béremelési javaslatot", de számításaik szerint átlagosan nem fog változni a képviselők javadalmazása. Most 230 ezer forint körüli az alapbérük, de a különböző pótlékok miatt 450 ezer forinttól 1,2 millió forintig keresnek a képviselők - közölte Lázár János.

A javaslat szerint a képviselők helyettes államtitkári javadalmazásban kapnának, ami ma 747 ezer forint, ugyanakkor kezdeményezik, hogy a visszaélésre alkalmat adó pótlékok, trükközésre ösztönző elemek szűnjenek meg - mondta a politikus.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi tárgyalni Lázár János országgyűlési képviselők javadalmazásáról, illetve Matolcsy György Magyarország pénzügyi stabilitásáról, valamint az államháztartásról szóló törvényjavaslatait. A képviselők mindhárom előterjesztésről időkeretben szólhatnak.

A parlament reggel nyolc órakor kezdi e heti negyedik ülésnapját, amelynek első napirendje pontja a Fidesz frakcióvezetőjének indítványa. E szerint a képviselők a helyettes államtitkárok illetményével azonos - jelenleg csaknem bruttó 750 ezer forint összegű - tiszteletdíjra lesznek jogosultak 2012. szeptember 1-jétől. Az ülésszakonként ötnél több bizottsági ülést kihagyó képviselők tiszteletdíját csökkentenék. Lázár János emellett azt is kezdeményezi, hogy a parlamenti frakciók vezetői legfeljebb miniszteri, a frakcióvezető-helyettesek pedig maximum államtitkári fizetést kaphassanak. E tiszteletdíjra egyébként 25 képviselőként egy-egy helyettes lenne jogosult.

A nemzetgazdasági miniszter államháztartásról szóló javaslata szerint egyebek mellett az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont másik alrendszerként megmarad az önkormányzati.

A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló sarkalatos törvényjavaslatban Matolcsy György rögzítené, a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben érvényesíteni kell. A jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kellene alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kellene tervezni a büdzsét.
Az Országgyűlés ötnapos ülése pénteken ér véget.

Olvasóink írták

  • 5. paci13 2011. december 09. 13:12
    „Horváth János (Fidesz) a gazdaság működéséről beszélt, illetve a kormány gazdaságpolitikájának hazai és külföldi megítélésének fontosságáról. Szerinte fontos az optimizmus az országgyűlési képviselők részéről is és pozitív célokat kell kitűzni, hogy ez átragadjon az emberekre és a nemzetközi elemzőkre is.
    A kormánypárti politikus elmondta azt is, hogy szerinte igenis sok kitörési pont létezik a magyar gazdaság számára és példaként a selyemhernyó-termelést nevezte meg.

    (Ez a tipikusnak mondható parlamenti hozzászólás-kivonat jól érzékelteti a kormánypárti képviselők problémalátását, szakértelmét....)”
  • 4. rommel 2011. december 08. 19:47
    „2006-BAN NEM VOLT VÁLSÁG , DE AZ MSZP MÁR AKKOR AZ IMF-TŐL
    KUNYERÁLT HITELT !!!
    AZ INDOKLÁS ENNYI VOLT : ELQRTUK !!!”
  • 3. miracle 2011. december 08. 19:31
    „dorombolok
    Ezt idáig is tudtuk, előtte is tudtuk.
    OV is tudta, csak hazudott.
    A fidesz hívők meg most sem hiszik el. Pontosabban, - azt hiszem ezt alig 2 éve írtam itt a Kisalföldön, majd ha nem leszek olyan lusta, előkeresem, - ők annak is ujjonganak, ha csökken a fizetésük, ha ez OV miatt van. Mert ha ő úgy akarta, akkor az biztos úgy is van jól.”
  • 2. dorombolok 2011. december 08. 15:49
    „A 2010-es adóváltozások az alacsony jövedelműeknek tovább csökkentette, míg a magas jövedelműeknek tovább növelte a bevételét. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelmét tekintve az alsó kategóriába tartozók 9 ezret buktak, míg a felsőbe tartozók 314 ezret nyertek 2010-ben - derül ki a KSH adataiból.”
  • 1. Madarász 2011. december 08. 12:00
    „Szerintem a rendszer akkor lenne legátláthatóbb, ha minimálbért kapnának, azokkal a költségtérítésekkel, mint minden más munkavállaló, aztán nem lenne akkora mellényük.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszafordult a Malév párizsi járata

A Boeing 737 700-as típusú repülőgép tartalék repüléskijelző műszere meghibásodott. Tovább olvasom