Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Eltemették Csurka Istvánt

Művészek, egykori politikustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára Csurka István szombaton Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Művészek, egykori politikustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára Csurka Istvánt szombaton Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A drámaírót, politikust az 56-os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra. Csurka Istvánt több százan kísérték utolsó útjára.

A gyászolók között volt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Kocsis Máté, L. Simon László, Papcsák Ferenc és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselők, Bayer Zsolt újságíró, Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója.

Eltemették Csurka Istvánt
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület református püspöke a szertartás során Csurka István egyik utolsó interjúját idézve arról beszélt, hogy az író-politikus "lépcsőházi embernek" tartotta magát.

"Mi magyarok mindannyian lépcsőházi emberek vagyunk. Vita zárultán, harcunk végeztén a nagyok és hatalmasok termeiből kilépvén, vagy éppen onnan kiűzetvén a lépcsőházban jut eszünkbe, mit kellett volna mondani, mit kellett volna tenni" - fogalmazott. Mint mondta, "amikor ennek a felismerése áthat bennünket, harag támad bennünk, az pedig nagy dühöt, akár forradalmat támaszthat. Ennek hangot adhat az író és a politikus." "Az író azt kockáztatja, hogy azok is megértik, akiknek nem kellene, a politikus pedig azt kockáztatja, hogy azok sem értik meg, akiknek kellene." Csurka István vállalta mindkét kockázatot - hangoztatta Bogárdi Szabó István.

Az életének 78. évében, február 4-én elhunyt Csurka Istvánt méltatva Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a "küzdőtársról, barátról" emlékezett meg. Leszögezte: Csurka István radikális volt, de nem szélsőséges, életútját a magyarság iránti szeretet határozta meg. Úgy fogalmazott: "azt vetették a szemére többek között, hogy radikális, és ezt mindig úgy értették, hogy szélsőséges, pedig nem szélsőséges volt, csak radikális a magyarság ügyében", Ady és Szabó Dezső magyar radikalizmusát tekintette irányadónak - mondta Lezsák Sándor. Arról is beszélt, hogy Csurka István még megélte a "több százezres békemenet lélekfrissítő látványát". "Ez Csurka István számára azért is volt történelmi elégtétel, mert pontosan tudta, hogy csak az egészséges emberi veszélytudat képes így összefogni (…) azt a nyugodt nemzeti erőt, amely a magyar függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a belső demokrácia jegyében nemzetpolitikát hitelesít, erősít, és ha kell, akkor védelmez" - jelentette ki Lezsák Sándor.

Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróról, a szervezet egykori tagjáról emlékezett meg. Beszédében kiemelte: Csurka István a magyar dráma megújítója volt, életműve a legnagyobbakéhoz, Mrozekéhez, Kunderáéhoz, a közép-európai groteszk megteremtőéihez mérhető. Felidézte, hogy az írónak pályája során megadatott siker éppúgy, mint a cenzúrával való küzdelem, az elhallgattatás is. "Nem lesz könnyű az irodalom történészeinek, amikor a mintegy öt és fél évtizedes írói munkásságról kell majd számot adniuk" - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy Csurka műveiben megcsillan a nagy elődök, Krúdy, Karinthy, Szabó Dezső, a népi irodalom alkotóinak hatása, mint ahogyan az ő hatása is érezhető az utódok munkáiban. Példaként Grecsó Krisztiánt, Spiró Györgyöt és Fehér Bélát említette meg. Kiss Gy. Csaba kiemelte, az író művei "létünk, szellemi kondíciónk meghatározó örökségére", a Kádár-kor hatására hívják fel a figyelmet.

A középszerűségre, az elmaradt elszámoltatásra, az erkölcsi relativizmusra, züllésre - folytatta, tanúságtételnek nevezve az életművet. Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke Csurka Istvánt méltatva azt mondta, hogy a párt elnökének halálával "a hallgatás falai", amelyek az életművet övezték, leomlottak. "A legtöbb ember számára - így az én számomra is - szépirodalmi, társadalompolitikai írásai, beszédei jelentették az igazodási pontot, a fényforrást, a tájékozódást". Kovács László a spártai Leonidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik életüket áldozták a perzsa haderővel szemben.

Kitért arra is, hogy január 14-én Szegeden mondta el Csurka István az utolsó nyilvános buzdító beszédét, amellyel hozzájárult a békemenet sikeréhez. Dörner György, az Új Színház igazgatója Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló levelekhez című versével búcsúzott az írótól. Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a gyászoló tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal búcsúztak

Olvasóink írták

  • 8. pancser 2012. február 20. 11:25
    „Mint drámaírói tisztelem, de mint politikust nem szerettem. Rosszul tájékozódott a politika a világában, többet érdemelt mint hogy egy marginális irányzat hangadója legyen.”
  • 7. MotorosPista 2012. február 19. 19:40
    „Jó fej volt,”
  • 6. rommel 2012. február 19. 18:32
    „BÉKE PORAIRA !
    IGAZ MAGYAR , IGAZ SZAVAKKAL ,
    IGAZ GONDOLATOKKAL !!!
    ÁMEN.......................”
  • 5. Pretorianus 2012. február 19. 11:42
    „Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek

    Látjátok, feleim, hogy mik vagyunk?
    Bizony bíbor és bronz és arany
    És örökkévaló szent szépség vagyunk.
    Ahogy halódunk, hullunk nesztelen:
    Bizony, e világ dőre, esztelen
    Pompájánál nagyobb pompa vagyunk.
    Nem történhetik velünk semmi sem,
    Mi megronthatná szép, igaz-magunk.
    Míg a fán vagyunk: napban ragyogunk
    S ha alászállunk, vár a hűs avar,
    Testvér-levél testvér-lombot takar,
    Ott is otthon vagyunk.
    Ha megkeményedünk és megfagyunk:
    Zuzmara csillog rajtunk: hermelin.
    Bíbor után a fehér hermelin.
    Bizony szépek vagyunk.
    Látjátok, feleim, hogy mik vagyunk?
    Ha végre földanyánk része leszünk,
    Ott is szépek leszünk.
    Ott is szépek leszünk.
    És árvaság csak egy van, feleim:
    Az erdőn kívül lenni,
    Otthontalannak, hazátlannak lenni.
    Nagyvárosok rideg utcakövén
    A széltől sepertetni.
    Sok más szeméttel összekevertetni.
    Árvaság csak ez az egy van, feleim.
    S amíg itthon vagyunk:
    Bizony bíbor és bronz és arany
    És örökkévaló szent szépség vagyunk.”
  • 4. Pretorianus 2012. február 19. 11:22
    „"Bizony,bizony,mondom néktek:aki nem az ajtón megy be a juhok aklába,hanem másfelől hatol be,az tolvaj és rabló,de aki az ajtón megy be,az pásztora a juhoknak!"
    Csurka mindig az ajtón át közlekedett.Ezt nem mondhatja mindenki el magáról...
    Isten vele!”
  • 3. andor47 2012. február 19. 10:53
    „Jézus viszont a - a biblia szerint - a Következőket mpondta: Olyanok vagytok mint apátok, az ördög, és ugyanolyan kéjsóvárak vagytok mint ő. Ő elejétől fogva gyilkos volt és nem ismerte el az igazságot, mert benne nincs igazság. Ha hazudott, a saját hazugságát mondta. Mert ő hazug és a hazugságok apja.(Szent János evangéliuma VIII:44. )”
  • 2. koczanz 2012. február 19. 09:23
    „Az Örök Bíró elé állt, Ábrahám, Ízsák, Jákob és Izrael Istene elé! Azt Ígérte az Úr Ábrahámnak és utódainak: "... és megáldom azokat, akik téged áldanak és aki téged átkoz megátkozom azt.." I. Mózes 12, 3.”
  • 1. Pretorianus 2012. február 18. 16:41
    „Isten vele!Legyen neki könnyű a föld.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Járvány: nő az influenzaszerű megbetegedések száma az országban

Egyes országokban eltérő ütemben, de továbbra is növekszik az influenza terjedése Európában. Tovább olvasom