Amikor hét forintért árulták a belépőt a Magvassyba

Több alkalommal beszámoltunk róla: Győr épülő multifunkcionális csarnokát szinte összeépítik a közel 40 éves Magvassyval. A régi és új sportcsarnokot büféfolyosó köti majd össze. A múlt és jövő találkozásának apropóján ezúttal fellapozzuk a Magvassy születésének és átadásának történetét.

A hatvanas években két élvonalbeli férfi kézilabda csapata volt a kisalföldi megyeszékhelynek, a Győri Fonó FKC és a Rába ETO FKC, s egyre nagyobb sikereket ért el a női kézilabda csapat is. A városvezetésében ekkoriban merült fel a fedett sportcsarnok építésének ötlete, hogy méltó helyen játszhassanak a csapatok. Győr Városi Tanácsa 1970. április 10-én hagyta jóvá a Kiskuti ligetbe "álmodott" Kiállítási és Sportcsarnok beruházását.

Tűnjön bármennyire idegennek a korszellemtől, a lokálpatriotizmus bizony már akkor is erős volt Győrben. Ennek ékes példája: 1973-ban a 3. Győri Ipari Kiállítás és Vásáron, tombola- és téglajegyeket árusítottak a sportcsarnok támogatására. Az építkezés végül 1974-ben vette kezdetét, s több mint két évig tartott. Csak viszonyításképp: a most épülő Győr Aréna alapkövét idén január végén tették le, s a decemberi női kézilabda Európa-bajnokságon már itt pattogtatja majd a labdát a magyar válogatott.

Ide kattintva tekinthetik meg a Magvassy-csarnok emlékezetes pillanataiból válogatott képgalériánkat!

A szintén akkoriban épülő Rába ETO stadion szomszédságában, a kemping mellett 1976. április 30-án avatták fel az új városi sportcsarnokot. A dátum bizonyos szempontból meglepő. Valószínűleg az állampárt országos és helyi vezetői nem akarták megkockáztatni, hogy az új csarnok elorrozza a "showt" a május elsejei felvonulás elől. Ha már szóba került a kemping: Győr akkoriban még rendkívül szép zöldövezete gazdagodott az új létesítménnyel. Hogy így lesz-e az új Aréna esetében is, erősen kérdéses. Köztudott, hogy a volt kiskúti kemping Győr egyik szégyenfoltja.

A jelenlegi tulajdonossal a terület megvásárlásáról vagy ingatlancseréjéről egyelőre nem tudott megegyezni a Városháza. Folytassuk időutazásunkat a múltba. A sportcsarnokot Lőrincz József győri, Ybl-díjas építész tervezte és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Olvasóink talán el sem hiszik, de a Magvassy építése a berendezésekkel együtt 33 millió forintba került. (Az Aréna közbeszerzési eljárását 4,3 milliárd forinttal nyerte el három cég tavaly decemberben.) Úgy, hogy az a társadalmi munkaérték, amellyel a város dolgozói és KISZ-esei hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez milliós nagyságrendet ért el.

A Magvassy csarnok játéktere 24-szer 48 méter volt, s úgy alakították ki, hogy szinte minden teremsportra alkalmasnak bizonyult. Első talaját zöld színű, a Graboplastban készült sportpadló borította. Az elektromos eredményjelző tábla nyolcvan betűmezős, s nagy pontosságú kvarcórával kezdte meg szolgálatát. 120 darab 1000 wattos jódlámpa biztosította a világítást, s így televíziós közvetítésre egyből alkalmasnak bizonyult a csarnok. A kiskúti csarnok az ország egyik legmodernebb épületének számított 1976-ban: a létesítményben helyet kapott kondicionálóterem, szauna, tanácsterem és büfé is.

Kisebb hibák azért csúsztak a tervezésbe; a Magvassy öltözőibe egyszerre "csak" 100–120 sportoló fért el, irodákat nem alakítottak ki, s a csarnok magassága nem felelt meg a nemzetközi kézilabda mérkőzések követelményeinek. Csaknem 1000 ülőhelyet helyeztek el a csarnokba, s további ezer néző állóhelyről szurkolhatott. A nyitás idején a legolcsóbb belépőket (diák- és katonajegy) hét forintért árulták, az ülőhelyekért pedig arányosan többet kellett fizetni.

A '76-os avatást követően a következő program várta az ünnepség résztvevőit. Előbb a győri általános és középiskolák gyakorlatait, a szülő-gyermek tréfás váltók városi döntőit rendezték, majd a napot a Pécsi MSC-Bp. Spartacus NB 1-es férfi kézilabda mérkőzés zárta. Hogy miért nem győri csapat játékának tapsolhattak elsőként a nézők, minden bizonnyal a korban is sokan értetlenül fogadtak. Főleg annak fényében, hogy a Rába ETO-nak volt elsőosztályú csapata. Az avatás napján belépőjegyet "természetesen" nem szedtek.

Május elsején szintén a labda játszotta a főszerepet a sportcsarnokban. A hagyományos győri kispályás labdarúgótorna döntőjét és helyosztóit játszották a Magvassyban, majd a Rába ETO-MÁVDAC öregfiúk gáláztak. Az első évtől kezdve a sportcsarnok állandó otthonává vált a Rába ETO férfi és női kézilabda csapatainak és a Győri Ipari Kiállítás és Vásárnak. 1995-ben Magyarország és Ausztria közösen rendezte meg a Női Kézilabda Világbajnokságot - a magyar válogatott Győrben játszotta a csoportmérkőzéseit, s végül ezüstérmesként zárta a vb-t - ezért 1994-1995-ben jelentős felújítást végeztek a csarnokon.

Vanyus Attila: "Szinte a fél életem a Magvassyban töltöttem, ami a sors ajándéka volt számomra, élveztem itt dolgozni. Annyi sok nagy csatát, emlékezetes mérkőzést vívtak a csarnokban, hogy egyet hirtelenjében ki sem tudok emelni. Jó érzés volt évről évre csinosítani, alakítani a Magvassyt. Ez nem történhetett volna meg azoknak a mesterembereknek a segítsége nélkül, akik annyira szerették az ETO-t, hogy szabadidejükben ingyen vállalták az átalakításokkal járó munkát".

A névadóról

Magvassy Mihály a magyar torna egyik megteremtője, aki 1856-ban tornaiskolát nyitott Győrben. Egészen haláláig, 1897-ig nevelte a sport szeretetére a fiatal generációkat a folyók városában.