Tájba illő építészet a Fertő parton? Igen, lehet

Építészek örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek arra keresték minap a választ, hogy miként maradhat fenn és "öröklődhet tovább" a Fertő part építészeti stílusa.

A Fertő táj Világörökség, a csak rá jellemző épített hagyományainak fenntartása kötelesség is egyben. Mindezt úgy, hogy közben szabadon és bátran felhasználják a modern kor jegyeit. Nem gátolva, hanem elősegítve a fejlődést. A munka nem egyszerű. A múltban minden tájegységben kialakult egy építészeti stílus. Ezt alakított a térségben található építőanyag, a gazdálkodási mód, vagy éppen az éghajlat.

Manapság a tüzéptelepeken, szakboltokban gyakorlatilag egységesen ugyanaz az építőanyag, falazó- burkolórendszer található meg. Így mára az épületek, a felhasznált anyagokból adódó stílusjegye eltűnt ugyan, de a jellemző formavilág, az összehatás megmaradt - összegezhető nagyon röviden és sarkalatosan megfogalmazva, hogy milyen kihívások előtt állnak az építészek, amikor egy világörökségi épület terveinek kezdenek bele. Ötvözve a hagyományt és a modernitást.

Jellemző utcakép Sopron-Balfon.

- Lehetséges ez? - kérdeztük a téma kapán Ivanics Ferencet, a Fertő táj Világörökség Egyesület elnökét.

- Igen! Két közelmúltbeli jó példát említenék. A Fertő táj legszebb háza címet kiérdemlő hegykői pálinkaház követendő minta! Például Fertőrákoson is találni ilyet.

Az épület utcára néző homlokzata teljesen beleillik a település képébe: háromszög alakú tető, valamint négyzet formájú fal. Így is lehet építkezni. Azt valljuk, hogy legyen egységes az utcakép. Aztán az egyes házak belsejében már gyakorlatilag szabad kezet kap a tervező. Lehet benne akár napelem, korszerű fűtési rendszer. Így szépen lassan kialakul az a fajta kölcsönhatás, amely a hagyományra épít, de a jövőbe néz.

Ivanics Ferenc így folytatta: örömteli, hogy az érintett települések - Sopron-Balf, Fertőrákos Nagycenk, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőd - polgármesterei közül többen megjelentek, valamint a civil szervezetek képviselői részt vettek ezen a vetített képes bemutatón. Ők azok, akiktől tanácsot, felvilágosítást kérnek a helyiek.

A fertői táj. Fotó: Pellinger Attila

- 2006-tól fél évvel ezelőttig helyben működött a tervtanács, amely reméljük csak ideiglenesen Győrbe költözött - folytatja Ivanics Ferenc. -

Az a célunk, hogy ismét helyben dönthessünk ebben a fontos kérdésben. Az építési engedély kiadása előtt a tervtanács véleményére is szükség van. Fontos, maga a tanács nem szeretne egy kekeckedő, minden szigorúan megszabó intézmény lenni. Megtörtént, hogy beadtak egy tervet, amely első körben nem felelt meg. Aztán az átdolgozás utána az építést is azt mondta: ez valóban jobb, mint az eredeti.

Megtudtuk, a világörökségi tanács szeretné feltárni, majd bemutatni azokat az építészeti jegyeket, amely mindig is jellemezte a Fertő partját. Az első kötet már megjelent, ez mankóul szolgálhat a jövőbeli építtetőknek.

- Az elmúlt évszázadokban a természettel összhangban és harmonikusan fejlődött a térség. Aztán az 1950-es évektől kezdve megjelentek a szocrreál kockaházak - ad rövid ismertetést az építészet múltjából az elnök.

- No, ezek betettek. Aztán a 80-as években megváltozott valami. Mind inkább kezdtek visszajönni az egyes stílusjegyek. Így jutunk el szépen lassan a máig, ahol ismét szeretnénk támogatni a természetbe illő építészetet. Ezáltal pedig fennmaradhat az az érték, amelynek köszönhetően kiérdemeltük 2001-ben a világörökségi címet.

Legyen a tervtanács ismét Fertődön!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának soproni irodájában rendezte meg a Fertő-táj Világörökség Egyesület szakmai rendezvényét, melynek célja a Fertő-táj építészeti hagyományainak és a Világörökségi Tervtanács tapasztalatainak bemutatása mellett a jövőre vonatkozó térségi tervtanács ismertetése volt.

A mintegy harminc fős, zömmel építészekből álló közönséget az este levezénylését is magára vállaló Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke, a Világörökség Egyesület elnöke köszöntötte. Bevezető előadásában bemutatta a világörökségi területen meglevő szellemi és materiális örökséget.

Körmendy János, nyugalmazott megyei főépítész, a Fertő-táj Világörökségi Tervtanács vezetője a tervtanács működésének tapasztalatairól számolt be.

Vég Csaba állami főépítész figyelemre méltó megállapítása szerint a területi építészeti-műszaki tervtanács által tárgyalt ügyek mintegy háromnegyede a Fertő-táj világörökségi területet érinti.

Veöreös András műemlék-felügyelő a hagyományos kisalföldi, illetve Fertő-vidéki épített örökség jellegzetességeiből kiindulva elemezte a terület arculatát meghatározó épületek építészeti kialakítását, és felhívta a figyelmet a tervezés-engedélyezés-építés folyamatában részt vevő szereplők épített környezet megóvása iránti felelősségére.

Józsa Tamás, a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola igazgatója a középiskolás diákok Fertő-vidéki helyszíni falufelmérési tapasztalatait mutatta be. Kiemelte, hogy az értékek felismerésének és az örökség megőrzésének fontosságára már iskolás korban fel kell hívni a diákok figyelmét. Ennek egy rendkívül hatékony módszere a helyszíni épületfelmérés.

A beszélgetés során felvetődött a világörökségi területen a magyar és az osztrák oldal közötti építkezések szabályozása közötti különbség. A szakemberek egyet értettek abban, hogy a hazai gyakorlat (tervtanács, illetve az örökségvédelmi hivatal szakhatósági közreműködése) láthatóan eredményesebben szolgálja a világörökséggé nyilvánítás fontos szempontjaként is hangsúlyozott hagyományos településképek megőrzését, mint az ausztriai, mindenféle szakmai kontrollt mellőző építéshatósági rendszer.

A konferencia szakmai közönsége egyhangúlag megfogalmazta, hogy kívánatos lenne a világörökségi ügyeket tárgyaló tervtanács visszahelyezése Fertődre. Ezt az ide tartozó ügyek nagy száma, illetve a tervtanácsra meghívott helyi építtetők, települési polgármesterek, építéshatósági ügyintézők jelenléte is indokolja - olvasható a világörökségi tanács beszámolójában.