2019.05.20. 09:00
Potyogtak a forintok az égből
A magas készletek és a Föld sok részén várható jó termés miatt lassan csorognak lefelé, majd stagnálhatnak a búzaárak. Hasonló folyamat valószínű a kukorica esetében is.
Az elmúlt két hétben nagyjából egyhavi csapadék hullott térségünkben, ami javította a terméskilátásokat.
Országszerte búzából kisebb lehet a mennyiségkiesés, mint azt korábban kalkulálták.
Igaz ez a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. esetében is. Szajkó Lóránt, a nagyszentjánosi székhelyű cég vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az év első négy hónapjára jellemző aszály miatt ők márciusban 500 hektárnyi búzatáblájuk egy részét még öntözték is, amire korábban sohasem volt példa.
Felvételünkön Szűcs János, a nagyszentjánosi Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési üzemvezetője. Fotó: Bertleff András
„A termés két tényezőtől függ: a tőszámtól és a kalász milyenségétől. Ahol a tőszámmal nincs probléma vagy csak kisebb, ott a mostani csapadék segített, másutt viszont nem sokat jelentett" – fejtette ki a szakember.
Attól persze minden gazdálkodó messze van, hogy idén rekordmennyiséget takaríthasson be gabonafélékből, bárhogy is alakul az időjárás az aratásig hátralévő hetekben. Mindehhez ráadásul február óta apadó árszint társul. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a kukorica esetében, amelynél egyébként még többet számított a nedvesebb időjárás, mert a vetések jól keltek és szépen fejlődnek.
Antal Áron, az MKB Bank szenior ágazati szakértője a Kisalföldnek azt mondta: a gazdák számára az esős napok azt jelentették, mintha potyogtak volna a forintok az égből.
A szakember kifejtette, hogy a búza és a kukorica fokozatos árcsökkenésének két fő oka van. Egyrészt világszinten magasak a készletek, s nem is várható, hogy érdemben változik a helyzet.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának legfrissebb jelentésében az szerepel, hogy az év végén búzából a világfogyasztás 37, kukoricából 27 százalékát kitevő készlet várható. Ezek a számok 100–135 napi fogyasztásnak felelnek meg.
Antal Áron hozzátette: néhány hete az is kiderült, hogy a déli féltekén meglepetésre mindkét említett terményből jobb a termés, mint azt előtte becsülték. Az pedig már ismert, hogy Európában – beleértve Oroszországot és Ukrajnát – a tavalyinál több búza kerülhet a magtárakba, ugyanis a 2018-as aszályhoz hasonló nyugat-európai terméskiesés idén nem várható.
Mindezek alapján a határidős piacok is az árak további lassú lecsorgását, majd stagnálását árazzák.
