Hetvenszeres esély a jobb gyermekkorra

A hátrányos helyzetű gyerekeknek különös figyelemre, törődésre van szükségük és a lehető legtöbb segítségre ahhoz, hogy javíthassanak a helyzetükön. Hogy ne hagyják ott az iskolapadot, jobb eredményeket érjenek el, piacképes tudást szerezzenek, továbbtanuljanak. A szegény családokban viszont a pénz nagy részét a megélhetés nyeli el, így sok minden más, köztük az iskoláztatás költségei is háttérbe szorulnak. Táblázatunk a Köznevelési Információs Rendszer adatai alapján készült. A lista elején és végén szereplő számok között óriási a szakadék, és bár nincs módunk mélyebb tényfeltárásra, nem nehéz elképzelni, mennyire eltérőek a számok mögött rejlő élethelyzetek, mindennapok, problémák. 

Az ország nyugati régiójában élni egyet jelent a jobb lakáskörülményekkel, az alacsonyabb munkanélküliséggel, ahol van lehetőség, remény az életminőség javítására. Ez jelenik meg a hátrányos helyzetű gyerekek számában is, aminél egy rosszabb van csak: a halmozottan hátrányos helyzet. – Alacsonyan iskolázott a szülő; tartósan munkanélküli a szülő; szegregátumban él a család – ezen három feltétel közül ha csak egy is fennáll, hátrányos helyzetet, ha több is, akkor halmozottan hátrányos helyzetet állapít meg a gyámhatóság – magyarázta a Kisalföld kérésére Kaszáné Tóth Katalin, a Győri Család- és Gyermekjóléti Központ köznevelési csoportvezetője.

– A státusz megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családoknak évente újra kell kérelmezniük. (A kedvezmény alapesetben akkor jár, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135 százalékát, ami jelenleg 38.475 forintot jelent – a szerk.) A szakember hozzátette: a nevelésbe vett (régi nevén: állami gondozott) gyermekek speciális helyzetük miatt szintén halmozottan hátrányos helyzetűek. 

A számok elgondolkodtatóak, önmagukban azonban nem mondanak el mindent. Hiszen ha csak a területi különbségeket nézzük, az irigyelhető Győr-Moson-Sopron lélekszáma a 2018-as adatok szerint 461 ezer volt, míg a legrosszabb helyzetben lévő Borsodé 648 ezer, vagyis leegyszerűsítve: az arányok miatt Borsodban nem "csak" hetvenszer kisebb az esély egy gondtalan gyerekkorra. Ráadásul a szakembertől megtudtuk, hogy a számok nem is fedik a valóságot.

– A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kiemelt figyelemmel kell kísérnie az iskolának és a gyermekjóléti szolgálatnak, a diákok előnyt élvezhetnek a kollégiumi elhelyezésnél, az ösztöndíjak megítélésénél és bizonyos pályázati programokban. A státusz azonban nem jár kézzelfogható előnnyel, vagyis anyagi támogatással, ezért nem minden család kéri a megállapítását, noha jogosult volna rá. Vagyis a számok a valóságban magasabbak.

Ezt bizonyítja az is, hogy a családsegítőkhöz gyakran anyagi nehézségeik miatt fordulnak a szülők. A győri ellátórendszer hat éve Adományközpontot nyitott többek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok támogatására. A Mónus Illés utca 41. szám alatti központban vannak ruhák, játékok, műszaki cikkek, de egy-egy felajánlott bútor közvetítésében is közreműködnek. S mivel adományokból sosem elég, közzétesszük itt is: az Adományközpont kedden és csütörtökön 8–12 óra, valamint 14–17 óra között tart nyitva. A telefonszám pedig, ahol érdeklődni lehet arról, hogyan lehet adni vagy élni a segítséggel: 96/517-014.