2024.02.22. 10:14
Magyarország és Irán is érdekelt az együttműködés fejlesztésében (videó)
Magyarország és Irán is érdekelt a gazdasági együttműködés fejlesztésében a szankciók által nem sújtott területeken, például a gyógyszer-, az egészség- és az élelmiszeriparban, a vízgazdálkodásban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Teheránban a magyar–iráni üzleti fórumon.
Iráni–magyar üzleti fórumot szerveztek Teheránban
Forrás: Szijjártó Péter / Facebook
Fotó: MARTON_KIRALY
Szijjártó Péter: azért érkeztem Teheránba, hogy megpróbáljak hozzájárulni a közel-keleti eszkaláció elkerüléséhez
A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma a közel-keleti konfliktus eszkalációjának megelőzése, s ehhez fontos az, hogy az eltérő állásponton lévő szereplők is szóba álljanak egymással - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Teheránban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az iráni kollégájával, Hoszein Amir-Abdollahiánnal közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy
nem túl gyakori, hogy valamely európai uniós vagy NATO-tagország képviselője a perzsa államban jár, azonban a diplomácia feladata pontosan az, hogy még nézetkülönbségek esetén is tárgyalhassanak egymással a felek.
Úgy vélte, ahhoz nem kell nagy bátorság, hogy a különböző szereplők rosszakat mondjanak egymásról, kioktassák egymást a távolból, az igazi teljesítmény az, ha szóba állnak egymással, különösképp ennyire nehéz körülmények közepette.
Aláhúzta:
azért látogatott Teheránba, hogy megpróbáljon hozzájárulni a még a mostaninál is súlyosabb kihívások elkerüléséhez, a konfliktus eszkalációjának megelőzéséhez, mivel az óriási veszélyt jelentene a világ biztonságára.
"Ha akár csak egyetlen újabb állam is bevonódik a konfliktusba, akkor az nem fog megállni azon ország határánál, minimum regionális háború robbanhat ki, a további következményre pedig nem is szeretnék gondolni" - mondta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy napjainkban súlyos biztonsági krízisekkel néz szembe a világ, amelyek több aspektusát is másképpen látja Magyarország és Irán, de a tárgyalás épp azt a célt szolgálja, hogy legyen esély elejét venni egy még válságosabb helyzet kialakulásának.
Mélységes aggodalmát fejezte ki a közel-keleti konfliktus miatt, s kifejtette, hogy hazánk nem szeretné, hogy megismétlődjön egy, az október 7-i izraeli terrortámadáshoz hasonló merénylet a világon bárhol, bárki ellen.
Leszögezte: a nemzetközi közösség legfőbb feladata ma annak biztosítása, hogy sikerüljön meggátolni a konfliktus kiszélesedését. Szavai szerint ezért minden szereplő részéről felelősségteljes viselkedésre van szükség, s egyértelműen Iránra is szükség van ebben a tekintetben.
Kitért az iráni nukleáris megállapodásra is, mondván, hogy
Magyarország a globális biztonsági helyzet javításában érdekelt, és ehhez a szerződés teljes körű végrehajtása is hozzájárulhatna.
Ezért támogatásáról biztosította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezt célzó erőfeszítéseit, és tudatta, hogy a szervezet többször is iráni nukleáris szakértők kiképzésére kérte hazánkat, amelynek Magyarország eleget is tett a békés célú atomenergia-felhasználás biztonságának erősítése érdekében, és a kormány erre kész a továbbiakban is.
A miniszter azt közölte, hogy a találkozót a két ország között meglévő kölcsönös tisztelet tette lehetővé, így kerülhetett sor arra, hogy megosszák egymással az álláspontjukat még akkor is, ha az iráni kormány tisztában van azzal, hogy Izrael Magyarország stratégiai partnere.
Emlékeztetett rá, hogy jövőre lesz a századik évfordulója a diplomáciai kapcsolatok felvételének hazánk és Irán között, illetve rámutatott, hogy az emberek közötti kötelékek is rendkívül erősek, mivel jelenleg is
több mint kétezer iráni hallgató tanul magyarországi egyetemeken.
"Ismét szeretném aláhúzni a fontosságát annak, hogy a külügyminiszterek beszélni tudjanak egymással még akkor is, ha eltérő állásponton vannak, akár stratégiai kérdésekben is" - fogalmazott.
Majd reményét fejezte ki, hogy a mostani tárgyalás hozzájárult a kölcsönös megértéshez és a konfliktus eszkalációjának elkerüléséhez, és ezáltal emberi életek megmentéséhez.
Korábban írtuk
Új kereskedelmi lehetőségeket nyit az agrár- és élelmiszeripari területen a Magyarország és Irán között megkötött új mezőgazdasági együttműködési megállapodás
– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Teheránban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten aláhúzta, hogy a globális feszültségek eredményeként mára kiterjedt szankciós rezsimek gátolják a világkereskedelem és a világgazdaság működésének akadálymentességét. Ennek megfelelően, szavai szerint, a Magyarország és Irán közötti kapcsolat fejlesztésénél is számításba kell venni a perzsa állammal szemben elrendelt nemzetközi korlátozásokat, amelyek bár megnehezítik, de nem teszik lehetetlenné az erre irányuló munkát.
Fotó: MARTON_KIRALY / Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
Megálapodtak a két ország közötti mezőgazdasági együttműködésről
A szankciós rezsim pontosan olyan területeket hagy szabadon, amely területeken a magyar vállalatok a világ vezető technológiáival rendelkeznek (...) És ez lehetővé teszi számunkra azt, hogy a magyar-iráni gazdasági együttműködést a technológiailag legfejlettebb magyar ágazatokban fejlesszük
emelte ki.
Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2022-ben a súlyos biztonsági és gazdasági kihívások ellenére is meghaladta az 50 millió dollárt, és a tavalyi szint is körülbelül így alakult. Közös célnak nevezte ezen volumen fenntartását, illetve lehetőség szerinti folyamatos bővítését.
Szijjártó Péter az iráni pénzügyminiszterrel közös tájékoztatóján üdvözölte a két ország közötti beruházásvédelmi egyezmény hatályba lépését, amely jogi biztonságot nyújt a vállalatoknak, s tudatta, hogy az együttműködés útjában álló akadályok felszámolását a vám- és adóhatóságok közötti aktívabb együttműködéssel is segíteni fogják a felek.
Bejelentette, hogy aláírták a magyar-iráni mezőgazdasági együttműködési megállapodást, amely újabb kereskedelmi lehetőségeket nyithat az agrár- és élelmiszeripar területén.
A magas színvonalú magyar mezőgazdasági technológiák és élelmiszeripari termékek számára mindez meg tudja nyitni a még aktívabb belépés lehetőségét az iráni piacra
– mondta.
Kiemelte, hogy a hazai gyógyszeripari és orvostechnológiai termékek a közel-keleti országban már eddig is jelentős elismertségnek örvendtek, és a jövőben még szélesebb körű megjelenés várható. A miniszter a vízügyi együttműködésre kitérve úgy fogalmazott, hogy az egyik legalapvetőbb emberi jog, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta és egészséges ivóvízhez.
Magyarországi technológiákkal már eddig is hozzájárultunk Iránban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés még szélesebb körűvé tételéhez, és jelenleg is egyeztetések zajlanak arról, hogy újabb és újabb magyar vízipari technológiákat honosítsanak meg itt, Iránban
– mondta. Közölte, hogy a kereskedelem akadálymentesítése céljából fenntartják azt a megállapodást, amelynek értelmében a felek évente 5500 fuvarengedélyt adnak ki kölcsönösen egymás vállalatainak. Szijjártó Péter érintette a rendkívül sikeres felsőoktatási együttműködést is, emlékeztetve arra, hogy évente száz iráni diák tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken. Velük együtt ma több mint kétezer iráni hallgató részesül képzésben Magyarországon, közülük ezerötszázan orvosnak tanulnak.
Összesen hat magyar egyetem kilenc iráni egyetemmel folytat szoros együttműködést, és hamarosan sor kerülhet a rektori konferenciák következő találkozójára is
– tudatta. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető, akit tizenkét magyar vállalat vezetője kísért el a látogatására, emlékeztetett, hogy széles körű nemzetközi szankciók vannak érvényben Iránnal szemben, amelyek nem teszik éppen egyszerűvé a gazdasági és kereskedelmi együttműködést.
Számos területet nem érintenek a szankciók
Az, hogy úgy általában a szankciókról mit gondolunk, most mindegy is, az egy másik beszéd témaköre, a lényeg az, hogy nem könnyű a gazdasági együttműködés építése. De a nem könnyű még nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne
– közölte. Rámutatott, hogy van számos olyan terület, amelyet nem érintenek a korlátozások, ilyen egyebek mellett a gyógyszer-, az egészség-, az élelmiszer- és a műanyagipar, a vízgazdálkodás.
Szavai szerint az pedig szerencsés egybeesés, hogy ezek épp a legfejlettebb magyar gazdasági ágazatok közé tartoznak, amelyekben a hazai technológia a világ élvonalában van.
Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország a huszadik legjelentősebb gyógyszeripari exportőr a világon, és ezzel rokon terület az egészségügyi berendezések ipara, aminek a sikerét mutatja, hogy már több mint tizenöt éve használnak magyar röntgengépeket Iránban.
Különböző iparágak vannak jelen
Itt vannak velem a legmodernebb technológiát felvonultatni képes magyar mezőgazdasági vállalatok, amelyek a vetőmagok kifejlesztésében, az állat- és növényegészségügyi technológiák terjesztésében, a premixek gyártásában járnak a világ élvonalában
– mondta.
Itt vannak velünk az élelmiszeripari cégek (...) A minőségi tejfeldolgozástól egészen az energiaitalokig képviseljük itt ma az élelmiszeripart
– tette hozzá. Tájékoztatása szerint több, vízgazdálkodással foglalkozó vállalat is jelen van, amelyek Afrikától Délkelet-Ázsián keresztül a Nyugat-Balkánig exportálták már modern technológiáikat. A miniszter arra kérte a cégvezetőket, hogy használják ki, hogy a két kormány megteremtette a lehetőséget az együttműködés fejlesztésére a szankciók által nem érintett területeken.
Azt kívánom önöknek, hogy a mai napon járjanak sikerrel, találják meg az együttműködő partnereiket, és növeljék a magyar-iráni kereskedelmi forgalmat a következő években!
– mondta.
Magyarországnak ez nem kockázat, hanem lehetőség
A miniszter beszélt az utóbbi évek válságairól is, hangsúlyozva, hogy a világ most a veszélyek korát éli, a globális gazdaság pedig az elmúlt időszakban több alkalommal is teljesen a feje tetejére állt, aminek nyomán új rend van kialakulóban.
Érintette a koronavírus-járvány negatív következményeit, illetve az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentette nehézségeket, például az eurázsiai együttműködés ellehetetlenülését és az egekbe szökő energiaárakat.
Kitért a közel-keleti fegyveres konfliktusra is, amelynek a mellékhatásaként bénító támadások érik a hajózást a világkereskedelem mintegy 15 százalékát adó vörös-tengeri útvonalon. Leszögezte, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél és gazdasági struktúrájánál fogva a világgazdaság szabadságában és akadálymentességében érdekelt.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a világgazdaság nyitott, nyugodt, fair körülmények között működhessen
– fogalmazott. Kiemelte, hogy a sok feszültség eredményeképpen ma a világ újra a blokkosodás irányába halad, ami hazánkat súlyos aggodalommal tölti el, hiszen a két tömb közé kerülésén egyszer már rajtavesztett, amikor negyven évig kellett szenvednie a keleti elnyomástól.
Ezért mi sokkal inkább azt szeretnénk, hogyha a következő időszak a konnektivitás időszaka lehetne a világban (...), Magyarország Kelet és Nyugat együttműködésében nem veszélyt vagy kockázatot, hanem hatalmas lehetőséget lát
– jelentette ki.
