Holtponton a nyelvtanítás? Két győri tanárral elemeztük az idegen nyelvi mérések eredményeit

Szakadékok

"2018-ban a 6. évfolyamos angol nyelvi mérésen a részt vevő tanulók 65 százaléka, a 6. évfolyamos német nyelvi mérésen a részt vevő tanulók 76 százaléka, míg a 8. évfolyamos méréseken a részt vevő tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést" - derül ki az Oktatási Hivatal szűkszavú elemzéséből. Ellentétben a matek és szövegértési kompetenciamérés adataival, az idegen nyelvi mérés iskolánkénti eredményeit nem teszik közzé a világhálón. Ami az Oktatási Hivatal statisztikáiból kivehető, hogy a jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a Nyugat-Dunántúli régióban magasabb az országos átlagnál. Szintén szembetűnő, hogy mind nagyobb a szakadék a nagyvárosi sulikban és a községi iskolákban tanuló diákok idegennyelv tudása között.

A győri általános iskolákban a matek és szövegértési kompetenciamérés során a Gárdonyi, az Arany, a Kölcsey és az Öveges diákjai érték el a legkiválóbb eredményeket az utóbbi években. Nagyot nem kockáztatunk vele, ha feltételezzük: az idegen nyelvi mérés során is ezeknek az intézményeknek a nebulói szerepeltek a legjobban.

Nyelvet magolni

A hatodikosoknak A1-es, a nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk idegen nyelven. Aki A1-es szinten beszél angolul, képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és képes feltenni egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél nehezebb tesztet kapnak. Aki A2-es szinten áll, megért, használ olyan mondatokat, amelyek alapbeszélgetésekhez kapcsolódnak, mint család, vásárlás, munka.

Bár az említett szinteket a Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg, a léc finoman fogalmazva sincs magasan. Közhelyszerű: az idegen nyelvi oktatásunk nagyjából ugyanazokkal a hibákkal küzd, mint két-három évtizede. Ha kommunikálnunk kell más nyelveken gyakori, hogy annyira félünk a hibáktól, hogy alig merünk megszólalni. Főbb gond, hogy a gyerekek a hibákra fókuszáló nyelvoktatás miatt úgy érzik, tudásuk nem áll biztos lábakon, ezért bátortalanok. A nyelvtanárok jelentős része poroszosan a nyelvtanra helyezi a hangsúlyt. Így a diákok a sok kötelező tantárgy egyikének tartják az angolt és a németet. Rosszabb esetben ezen a "fronton" is magolnak. Ahelyett, hogy eszközként tekintenének a nyelvekre, melyek segítségével kinyílna, színesebbé válna a világ.

Maschler Ágnes (b) és Ambrus Mónika (j) általános és középiskolában is tanított nyelveket.

Középpontban az élmény

"Hogyan léphetünk egyről a kettőre az idegennyelv oktatásban?" - kérdeztük Maschler Ágnes és Ambrus Mónika győri nyelvtanároktól, akik általános és középiskolákban is oktattak korábban. "Az élményt nyújtó nyelvoktatásban hiszünk. Meg kell találni, mi az a téma, ami a gyerekeket megszólítja, öröm nélkül nincs valódi tanulás. Ez persze elég nehéz úgy, ha a pedagógusnak kötelezően előírt tankönyveket kell használnia. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden tanulócsoportban megvannak azok a témák, melyeknél úgy repül az idő, hogy észre sem veszi a diák: már egy órája nem magyarul beszélünk" - kezdte Ambrus Mónika.

"Egy évet töltöttem ösztöndíjjal németországi egyetemen, ahol az első hetekben a következőkkel szembesültem. Sokkal mélyebb volt a tudásom egy-egy mű vagy téma kapcsán, mint a többieknek, mégsem mertem beszélni. A társaim ugyan kevesebbet tudtak, ám azt önbizalommal telve adták elő, bátran vállalták a véleményüket. A kinti tanárok többsége kedvelte a vitákat, amikor különböző álláspontok helyezkedtek szembe egymással" - vette át a szót Maschler Ágnes. A nyugat-európai országokkal ellentétben nálunk a retorika, az érvelés technikája alig van jelen a közoktatásban. Ezért van az, hogy a középfokú nyelvvizsgára készülve a nyelvtanárokra marad ennek a kulcskompetenciának a fejlesztése.

A két győri nyelvtanár szerint öröm nélkül nincs igazi tanulás.

Nyelvvizsga-kényszer

"A nyelvtanulás sok tanár szerint akkor jó és ideális, ha természetes folyamatról van szó. Ezt azonban nagyon nehéz tantervi keretek között megvalósítani. Ilyenkor ugyanis pont az veszik el, hogy élményeket szerezzen a diák a tanórákon, amelyekbe később kapaszkodhat. Rossz úgy tanítani bármelyik igeidőt, hogy a diákok nem állnak készen az újdonságra, de nincs mese, haladni kell, szorít az idő. Az egyetemen nem azt tanuljuk, hogyan kísérjük és támogassuk a diákot a kitűzött célja felé vezető úton, hanem azt, hogy milyen sorrendben adjuk le a tananyagot" - mondta Maschler Ágnes.

A megkérdezett tanárok szerint tévút az a szemlélet is, hogy a gyerekeket főként nyelvvizsgákra készítik fel. Természetesen fontos a "papír", ám az oklevélig vezető úton sokszor pont a lényeg sikkad el: az örömteli, szabad kommunikáció fejlesztése. Beszélgetőpartnereink szerint a hazai idegen nyelvi kompetenciamérés komoly hiányossága, hogy a beszédkészséget nem teszteli. Igaz, örvendetes, hogy vannak iskolák, ahol szóbeli résszel is kiegészítik a vizsgát, hiszen ez szolgálja igazán a diákok érdekeit.

Ambrus Mónika (b) és Maschler Ágnes (j) kezében két olyan tábla, melyeken a rövid kifejezések akár a hazai nyelvoktatásnak is új irányt szabhatnának: "nevess gyakran", "élj a mának", "tanulj a múltból". Fotók: Mészáros Mátyás

Segíteni a tanárokat

"Akkor lesz eredményesebb a nyelvoktatásunk, ha a nyelvi munkaközösségek szabad kezet kapnak, önállóan, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, milyen eszközöket használnak az idegen nyelvi órákon. Nem igaz, hogy az általános és középiskolákban nincsenek jó nyelvtanárok. Vannak szép számmal, csak támogatni kellene őket. Segítség lehetne az oktatási keretek újragondolása, a nyelvórák tömbösítése és a tanórán kívüli projektek szorgalmazása. Pozitív tapasztalataink vannak különböző drámatechnikák alkalmazásával. Segítségükkel nem csak a nyelvtudást fejleszthetjük, hanem a kommunikációs készséget, az empátiát és nem utolsó sorban az önbizalmat " - közölte Ambrus Mónika.

Jelen sorok írója a kilencvenes évek elején úgy tanult angolt a győri Radnóti-iskolában, hogy volt idő élményt nyújtó órákra, például karácsony előtt szegfűszeggel díszítettük a narancsot. Ahogy a szigetországban szokás. Az emlék a mai napig kellemes.

A győri Kölcsey-iskola diákjai magyar mondat nélkül, elejétől a végéig angolul adták elő a Frankensteint a győri Generációk Házában év elején. A tizenéves diákok rengeteg energiát fektettek az 50 perces előadásba. A jutalmuk nem maradt el: egyrészt építették a közösségüket, másrészt az angol középfok közelébe jutottak. Maschler Ágnes szülőként segítette a színdarabot.

Az angolul előadott darabban 19 kölcseys diák játszott a győri Generációk Házában. Felső sor (b-j): Horváth Lili, Bakodi Tamás, Takács Emese, Weicher Panna, Gonda Ádám, Berger Virág, Pintér Annamária, Élő Boglárka, Kovács Lili, Nádasi Admira, Szabó Bence, Csüdöm Eszter, Király Alíz, Csönge Botond. Alsó sor (b-j): Varga Bendegúz, Dani Balázs, Sebők Martin, Korpáczy Roland, Bertha Eszter tanárnő, Kulacs Vid. A hangtechnikus Dakos Gergő volt. Fotó: Dózsa Krisztina