Kisalföld logö

2019. 04. 19. péntek - Emma Még több cikk.

Gyógyhelyben látják a kitörést

A termálvízben látja Mosonmagyaróvár idegenforgalma kitörési pontját, ezért gyógyhellyé minősíttetnék a fürdő környékét. Noha közel ötven éve működik itt termálfürdő, máig nem sikerült kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

Gyógyhellyé minősíttetné a magyaróvári belváros egy részét az önkormányzat. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozati javaslatot sürgősséggel terjesztette a polgármester a képviselők elé a testület legutóbbi ülésén. Az előterjesztésből nem derül ki, hogy a sürgősséget mi indokolta, a városatyák viszont jó ötletnek találták és támogatták a kezdeményezést.

A tisztiorvosi szolgálat nyilvántartása szerint az országban jelenleg tizennyolc település rendelkezik gyógyhely minősítéssel. Ilyen például Miskolc-Lillafüred, Harkány, Balf, Hévíz, Sárvár vagy Tapolca. Ezt a minősítést az egész város vagy egy városrész kapja, ezért a település környezetének a gyógyulni vágyók igényeit kell szolgálnia. A városnak garanciát kell adnia a gyógyvíz minőségére, a levegő és a környezet tisztaságára.
A Mosonmagyaróváron található, 2000 méter mélyről feltörő, 74 fokos termálvizet az akkori Egészségügyi Minisztérium már 1967-ben gyógyvízként ismerte el. Mára Európa öt legjobb hatású gyógyvize között tartják számon. A városvezetés szerint a termálfürdőben végzett balneo gyógyászati tevékenység kitörési pontja lehet Mosonmagyaróvárnak. A Karolina Kórház hosszú távú tervei között szerepel a balneoterápia fejlesztése és alkalmazása.
A város ez idáig nem igazán tudott élni a termálvíz adta lehetőségekkel. fotó: Kisalföld-archívum
A város ez idáig nem igazán tudott élni a termálvíz adta lehetőségekkel. fotó: Kisalföld-archívum

Mindezek alapján a helyi elöljárók úgy vélik, a mosonmagyaróvári termálvíz gyógytartalma indokolná a gyógyhellyé minősítést. A város kiemelt feladatának tekinti a turizmus fejlesztését. Most úgy gondolják, Mosonmagyaróvár idegenforgalmában fontos tényező a gyógyvíz és az abban rejlő lehetőségek kiaknázása, a gyógyszolgáltatások fejlesztése.
Biciklik miatt nincs parkolás
A Kisalföld november 5-i számában („Magánterület, de nem magánügy a fürdő?") írtunk arról, hogy január óta zárva a mosonmagyaróvári termálfürdő előtti parkoló. Cikkünkre most közleményben reagált a Flexum Zrt. A Sarlai István által jegyzett levélben az áll, hogy a társasház közlekedési viszonyai mindenben megfelelnek a hatósági előírásoknak. Ezzel szemben viszont a gyógyfürdő gyógyászati kezeléseire igyekvő vendégeknek a társasház közös menekülési útvonalra is kijelölt közlekedési útvonalán „30–40 biciklit kell átugraniuk", hogy eljussanak a várón keresztül a kezelőhelyiségig, mivel a szálláshely-szolgáltató itt tárolja a kerékpárjait. Ez nem felel meg a hatósági előírásoknak. A Flexum szerint a társasháznak az ideiglenesen kialakult helyzetre való tekintettel új menekülési és kiürítési tervet kellett volna készíteni az új mentési útvonalak pontosításával.
A gyógyhellyé minősítés megszerzése amellett, hogy kiemelt marketingjelentőségű lenne a város számára, az új pályázati lehetőségeket is megnyitna.

A gyógyhellyé nyilvánítás kezdeményezéséről az önkormányzatnak kell döntenie. Ezt akkor kaphatja meg egy település egésze vagy része, ha elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, éghajlat) rendelkezik, ennek igénybevételéhez a gyógyintézményi feltételek (gyógyfürdő, gyógyszálló) adottak, biztosítottak a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát elősegítő környezeti feltételek.

A tervek szerint a termálfürdő, a Karolina Kórház és a Vízpart utca által körbehatárolt területet nyilvánítanák gyógyhellyé.
Lapunk szerette volna megtudni, hogy a termálfürdő tulajdonosának fejlesztési elképzelései találkoznak-e a város ilyen irányú terveivel, ám hetekkel ezelőtt feltett kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Mint ahogy a városban lévő másik termálkút hasznosítási elképzeléseiről sem. Ugyanis ez a gyógyvíznyerő hely sem a város tulajdona.
Két kút
A hatvanas években Mosonmagyaróváron fúrt két kútból 80 fok körüli hőmérsékletű víz tör fel. Az egyik lelőhely vizével korábban a helyi kertészet üvegházait fűtötték, ám már hosszú ideje kihasználatlanul a Mosoni-Dunába ömlik a meleg víz. A másik kút vizére alapozva 1966 óta működik termálfürdő, ami az elmúlt két évtizedben lemaradt a nyugat-dunántúli fürdőfejlesztésektől. Így hiába a szinte egyedülálló természeti kincs, Mosonmagyaróvár termálturizmusa meg sem közelíti Sárvárét vagy akár Bükfürdőét. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Villanymozdony váltja a dízelt a Mosonszolnok-Csorna-Porpác vasútvonalon


Tovább olvasom