A HAT HARANG

Volt egyszer egy fogadó, melyet „Ezüst Csillag”-nak hívtak. A tulajdonos minden tőle telhetőt elkövetett, hogy minél több vendéget csábítván nyereségessé tegye vállalkozását. A szállás kényelmes volt, a kiszolgálás szívélyes, és az árak elfogadhatók, de mindhiába, mert a várt nyereséget nem tudta elérni. Kétségbeesésében elhatározta, hogy kikéri egy bölcs tanácsát. Miután a bölcs végighallgatta a fogadós bánatos történetét, azt javasolta, hogy változtassa meg a fogadó nevét.

– Az lehetetlen – mondta a fogadós. Nemzedékek óta „Ezüst Csillag” a neve, mindig is így ismerték az egész vidéken.

– Nem – szólt a bölcs határozottan –, mostantól fogva „Öt Harang”-nak nevezd, a bejárat fölé pedig akassz fel hat harangot!

– Hat harangot? Ez aztán képtelenség. Ugyan már, minek tenném?

– Csak próbáld ki, és meglátod – mosolygott a bölcs! A fogadós megpróbálta, és azt tapasztalta, hogy aki csak elment a fogadója mellett, mind betért, hogy felhívja a hibára a figyelmét, gondolván, hogy előtte még senki más nem vette észre. Bent azután kellemesen érintette őket a szívélyes kiszolgálás, és ottmaradtak egy kis felüdülésre, megadván ezzel a fogadósnak azt az anyagi sikert, amit korábban mindhiába keresett.

http://erdelyikeresztyenek.network.hu/

Könnyen észrevesszük, ha valaki hibázik, ha valamit rosszul tud, vagy valami nyilvánvalóan téves. Ilyenkor készségesen kijavítjuk a tévedést, szóvá tesszük a hibát. Sokan örömüket lelik mások hibáinak kijavításában! Mások jó, segítő szándékkal teszik ezt. A történet arra utal, hogy a nyilvánvaló „tévedéssel” éri el a bölcs azt a célt, amire senki nem gondol, hogy az igazi értéket is meglássák: a kedvességet, a szívélyes kiszolgálást.

Egyszer a barátainkkal egy étteremben étkeztünk. Miután megebédeltünk, megdicsértem a szívélyes kiszolgálást, a pincér kedvességét, mert tényleg nagyon jólesett a figyelmessége, a szolgálatkészsége. A pultnál kiszolgáló hölgynek is jeleztem, hogy milyen szép és esztétikus az étterem. Aztán beszédbe elegyedtünk, szeretettel, hosszabban elbeszélgettünk. Nekem is jól esett, hogy elismerhetem a munkájuk értékét, de láttam, hogy nekik is jól esik a mi elismerésünk.

Te is figyelj arra, hogy ne csak a hiányt, a bajt, a problémát lásd meg az élethelyzetekben, emberi kapcsolatokban, hanem az értéket, a figyelmességet, a jóra törekvést, és ezt ismerd el szavakban is, kedvességgel is! „Beszédetek mindenkor kellemes, sóval (azaz szeretettel) fűszerezett legyen, hogy tudjátok, kinek milyen választ adjatok!” (Kolosszei levél 4,6)

Szerető barátod: Attila bácsi

[email protected]

Tel.: 30/2-26-27-28