Taizs Gergő még nem tartja magát költőnek, de máris felfigyelt rá egy neves kiadó

A Tatabányai Múzeum marketinggel és kommunikációval foglalkozó munkatársa volt Taizs Gergő, aki egyszer csak hátat fordított munkahelyének, hogy kreatív energiáit a saját önmegvalósítására fordítsa. „Tudatosan száműztem magam a kulturális életből. Új kihívásokra vágytam" – fogalmaz Gergő. Egyszerűbb munkát akart, s most heti néhány napot a kereskedelemben dolgozik, hogy mellette írhasson.

A most 35 éves Gergő Győrben, az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban érettségizett, s az első tanára, aki bedobta a mély vízbe, Ásványi Balázs volt. 

Az ő hatására kezdett el írni még gyermekként, de igazán 2016 óta foglalkozik komolyabban a lírával. Pályázatokat keresett és sikerrel debütált a Liget, az Ezredvég és a Napút irodalmi folyóiratokban zsengéivel. 

Innen már nem volt megállás, jött az elhatározás, hogy legyen kötet is a versekből. Faludi Ádám József Attila-díjas költő véleménye is kellett ahhoz, hogy a Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvány kiadja az Utasok című összeállítást, melyhez Bánfi József képzőművész készítette a borítót.

„Nekik kettejüknek, valamint Nagy Viktornak, Kakuk Tamásnak és Dallos Istvánnak, egykori kollégámnakköszönhetem, hogy összejött a könyv. És persze a múzeumnak. Velük azóta is jó kapcsolatot ápolok" – mondja Gergő, akinek a tatabányai skanzen továbbra is szívügye.

A kötet befelé szűkül. Ez egy lelki utazás Taizs Gergő szerint. Fotó: Mucsi Melinda

Az Utasok – érzései szerint – egy lelki utazás, mely befelé szűkül: az első fejezet a világ dolgaira reflektál, eklektikusan, színesen. Utána szerelmi lírák jönnek, kétszereplősek. A befelé fordulás következik ezután, s a végén haikuk (japán versforma) sorával ér véget az út. Sokféle vers került egy kötetbe: epigrammák, szabad versek, angol szonett, slam poetry, szapphói strófák. Mélységek és magasságok, sokszor fekete humorral átszőtt írások.

A könyvbemutatóra közel százan jöttek el. „Megtisztelő, hogy figyelnek rám. Biztos nem lesz olyan ember, akinek az összes vers tetszik, de várom a kritikákat, reakciókat. Mert máshogy nem lehet építkezni" – véli az utazó, aki életének meghatározó megállójához érkezett első verseskötetével. „Most éppen szülés utáni depresszióban szenvedek és keresem újra a helyem" – közli nevetve. „A könyvvel még sok a munka, menedzselni is kell és író-olvasó találkozókat szervezni, most ezek a feladatok várnak rám" – teszi hozzá.

„Helyén kell kezelni a dolgokat. Hogy megjelent az első verseskötet, az egyelőre semmit sem jelent. Aköltővé váláshoz persze fontos állomás, de még nem tartom magam költőnek" – zárja gondolatait Taizs Gergő. 

Egy neves kiadó viszont a könyv megjelenése előtt néhány nappal megkereste az ifjú poétát, hogy kiadná a verseit. Talán majd legközelebb.