Ékszerek

2022.05.28. 08:35

Elegancia, finomság nem csak ünnepi alkalmakra

Díszít, kiemeli a szépséget, státuszszimbólumként és gyakorlati hasznuk miatt is viselték az ékszereket.

Szabó Csilla

Kiss Ágota gyöngyékszereket készít üveggyöngyökből különleges hímzéstechnikával, a népi hagyományokat megtartva emeli át a gyöngyékszereket a mai korban is hordhatókká, ötvözi a jelent a múlttal. Fotó: Kiss Erzsébet

Fotós: KISS ERZSEBET

Kiss Ágota gyöngyékszereket készít üveggyöngyökből különleges hímzéstechnikával, a népi hagyományokat megtartva emeli át a gyöngyékszereket a mai korban is hordhatókká, ötvözi a jelent a múlttal. Fotó: Kiss Erzsébet

Fotós: KISS ERZSEBET

Az ékszerek az őskortól kezdődően végigkísérték az emberiség történelmét. A különféle társadalmi rétegek számára nem csak különleges alkalomra hordott díszítő eszközzé váltak, hanem gyakorlati célt is betöltöttek a ruhadarabokon, emellett pedig gyógyító, bajelhárító vagy rossz szellemeket távol tartó funkciójuk is volt. A gyöngyékszerek, amit a kagylók könnycseppjének is neveznek, a mai napig a nőiesség, az elegancia, a finomság kifejező eszközei.

Az ékszer ékesítő, védelmező szerepe többezer éves, de régészeti feltárások bizonyítják, hogy vagyoni értékkel is bírt, sőt csereeszközként, fizetőeszközként is használták. Értékjelző szerepe a mai napig megmaradt, akár tárgyalási alap is lehet, fedezetként szolgálhat - mutat rá Kiss Ágota népi iparművész. Az ékesítő funkció a szépség kiemelésére, a díszítésre szól, de az ékszer viselése a vagyoni helyzet jelzésére is szolgál. Érdekes az óvó, védő mitikus szerepe, körül öleli a test egyes részeit, hogy az ártó szellemektől megvédje, de például a talizmán, az amulett emellett szerencsehozóként is megjelenik. Az ékszerkészítő egy példát is hozott, reggel megkérdezte a lányát, Dorottyát, miért éppen egy bizonyos ékszert vett fel, a válasz az volt, hogy dolgozatírás ellen szerencsét hoz, a babona bekúszott a díszítő szerep mellé.

Fotók: Kiss Erzsébet

Jelölő szerep

Az ékszer jelölő szerepe nagyon fontos volt a régi korokban, amiből néhány ma is megmaradt, utalt a társadalmi rangra, a családi állapotra (mint pl. jegygyűrű, eljegyzési gyűrű), foglakozásra, vagy akár a nemzetiségre vagy vallási hovatartozásra. Emellett a jeles napokra, eseményekre kapott ékszerek mind a mai napig nagyon elterjedtek.

Anyagok változatossága

Ékszer az őskortól kezdve sokféle anyagból készült, lehetett állati eredetű, mint például kagyló, csiga, vagy vadászatból származó trófeák, mint a fogak, agancsok, körmök, de lehetnek növényi származékok, akár magok vagy például borostyán, és a természetből fellelhető ásványi anyagok, korall, láva, vagy drágakövek és nemesfémek, mint az arany, ezüst, platina. Ékszer készülhet nem földi eredetű ásványi anyagból is, például a meteoritokból is. A népi kultúrában különösen elterjedt az üveg, a kerámia, amiből kis gyöngyöket készítettek. A szemet formázó gyöngyök a hiedelmek szerint védtek a szemmel veréstől - tette hozzá Kiss Ágota, aki gyöngyékszerek készítésével foglalkozik, a régi népi ékszerhagyományok és viseletek megőrzése mellett arra törekszik, hogy azok a mai korban is használhatók, hordhatók legyenek.

Népi gyöngyékszerek

A népi kultúrában nagy hagyománya volt a gyöngyöknek, legyen szó egysoros, nyakat takaró többsoros, vagy egész vállat takaró gyöngygallérról. Ezek jelölő szereppel bírtak, ahogy a népviseletből, úgy a gyöngyékszerekből is megállapítható volt belőlük a viselőjük kora, családi státusza, az életkorral sötétedtek a gyöngyök színei és fogyatkoztak a sorok is. A viselt gyöngyékszerekre és hordási módjukra az is hatással volt, hogy milyen események hatottak a viselőjük életére, például családi gyász vagy a háborúkat követő nemzeti gyász idején az ékszer hivalkodónak minősült, az ékesítő szerep megszűnt, a háború a gyöngyök beszerzését is befolyásolta sok esetben. Régen úgy mondták, a gyász idején levették a csipkét és a gyöngyöket a ruháról. A gyöngyékszer jelölte, hogy viselője milyen életszakaszban és milyen rangban van, a kalotaszegi viseletnél például a díszítettségből egyértelműen látszott a társadalmi státusz is. Nem csak a nőkhöz köthető az ékszer viselése, a férfiak esetében a tarsoly, az öv, a kalapdísz, vagy vallások tekintetében az egyházi viseleteknél a gyöngyökkel gazdagon díszített palástok is beszédesek.

A bizsu térhódítása

Míg régen az ékszer vagyoni értéket képviselt, a 18 századtól megjelent a bizsu, első körben üvegből készítettek drágakő utánzatokat, ma már rengetegféle és fajta ékszert vásárolhatunk olcsóbban és akár szezonálisan is váltogathatjuk azokat. Kiss Ágota úgy véli, a személyiségünkhöz illőt találjuk meg, szerinte az ékszer megszólítja a viselőjét, egyfajta kapcsolat kell, hogy legyen kettejük között. Ékszer nélkül is lehet élni, de a gyöngyékszer készítő úgy véli, ha azonban hordjuk, annak valódi ékesítő szerepe legyen, a forma és a szín a személyiséghez és az alkalomhoz passzoljon. Az emberek szeretik az olyan ékszereket, amiket jól tudnak kombinálni, hordhatók különböző viseletekhez. Nagy jelentőséggel bírnak az öröklött vagy ajándékba kapott ékszerek is, esetükben az érzelmi kötődés lehet nagyon erős, generációkon átívelve megtartják értéküket, akár valódi értéket nézve, akár emlékként. Kiss Ágota sokszor találkozik olyan igénnyel, hogy bár maga az ékszer nem is különösebben értékes, de a hozzá kötődő érzelmi szálak miatt megjavíttatják, vagy esetleg modernizálják azokat. A nemesfémekből, drágakövekből, igazgyöngyökből készült ékszerek értéke maradandó, ugyanakkor az ékszerekre hat a divat is. A gyöngyékszerek a mai napig az elegancia, a finomság, a nőiesség kifejező eszközeként szolgálnak, sokan úgy vélik, minden nőnek legalább egy fehér gyöngysorral rendelkeznie kell, azzal nem lehet „alul öltözött”.

Élmények beleszőve

Kiss Ágota gyöngyékszereket készít üveggyöngyökből különleges hímzéstechnikával, úgy véli ezeknek a magyarságtudattal is kapcsolatuk van, a népi hagyományokat megtartva emeli át a gyöngyékszereket a mai korban is hordhatókká, ötvözi a jelent a múlttal. Saját maga szereti azokat az ékszereket is, aminek egyéb jelentősége is van, egy ajándékba kapott darab nála nagyon megbecsült, de kedveli a kézzel készített, ötvösmunkával készült egyedi ékszereket is, és természetesen a gyöngyékszereket. Készítésük közben zenét hallgat, a darabokba beleszövi a hallgatott muzsikát éppúgy, mint az őt ért aktuális élményeket, ahogy mondja, az elkészült gyöngyékszerről később is megmondja, akkor milyen zene szólt nála, mit érzett, mi hatott rá éppen akkor. Az a jó ékszer, ami megszólítja a majdani viselőjét, mind színében, mind formájában, mind anyagában. Ékszerkészítőként azt tapasztalja, hogy a megrendelőnek általában van elképzelése, hogy mit szeretne és mihez, milyen alkalomra viselné. Más ékszert kell készíteni egy néptáncosnak a viselethez, mást egy ünnepi alkalomra, mást egy fiatalnak, vagy mást egy idősebbnek, az életkor is befolyásoló tényező. Kiss Ágota kiállításra pályamunkákat is készít, amelyek nem kifejezetten hordható példányok, azoknál egyéb tárgyakat is belefoglal, hogy azok és a hozzájuk fűződő emlékek is aztán ékszerként megmaradhassanak, legyen az tengerparti kagyló, csiga vagy kirándulásról hozott érdekes kövek stb.

Újrahasznosítás, régiből újat

Az újrahasznosítás a gyöngyékszerkészítésben is szerepet kap, régi ékszereket is felhasznál, például egy nagynénjétől kapott kis láncocska szép színű és minőségű üveggyöngyeit rakta egy hold medálba, de a tanítványit is biztatja, hogy bátran használjanak fel régi darabokat formailag megújítva. Ha az alapanyagokra gondolunk az újrahasznosításnál, ékszert gyerekekkel tésztából is készítenek, akár karácsonyfadíszeket a régi ékszereket felhasználva, a természetes anyagok is kedveltek, nemezből golyókat, régi pólókból, egyéb megmaradt textilekből fonatok alkothatók. Az újrahasznosításnál gondolhatunk még egy-egy régi darab újrafonására, újrafűzésére, a régi modernizálásra.

Megszólítja viselőjét

Kiss Ágota szerint, az ékszerek választásánál és a viselésüknél egyaránt legyünk nyitottak és esetleg hallgassuk meg a szakembereket is. Sokan kedvelik a kollekciókat, ugyanakkor nem javasolt a túlzott ékszerviselés, hiszen gyűrű, nyaklánc, karkötő és fülbevaló, esetleg kitűző már egyszerre túl sok lehet, még akkor is, ha egyazon kollekció darabjai. Az ékszernek legyen funkciója, ízlésesen és személyiségünkhöz mérten, vagyis önazonosan kell hordani, és találjuk meg a megfelelő darabot a megfelelő alkalomhoz és előtte bátran próbáljuk ki, hogyan érezzük magunkat benne. Az ékszer kényelmes legyen, megfelelő méretű, nyaklánc esetében fontos, hogy „odafeküdjön” a nyakra. Az évszakok is befolyásolják az ékszerek hordását, nyáron a robusztus darabok mellőzendők, és melegítenek. A tavasz, a nyár, amikor „nyitottabb a nyak”, a vidámabb színeket szívesebben viseljük. A jó ékszer az egész napot meghatározhatja, ennek függvényében válasszunk belőlük.

Legsikeresebb magyar gyöngyékszer

Kiss Ágota egyik gyöngyékszerét egy nemzetközi pályázaton a legsikeresebb magyar példánynak minősítették. Érdekessége volt a versenynek, hogy a világ gyöngyékszer készítői egy időben kezdtek a munkához, amit szakmai zsűri bírált el, hazánkat többen is képviselték, és egyenesági kieséssel Ágota remeke jutott a legtovább. A versenynek díjazása nem volt, inspiráló volt a közös alkotás öröme, a népi iparművész büszkén dolgozott a „gyöngyösök krémjével” egyidőben. Előre kiválasztotta a témáját, amelyhez Győr 750 éves jubileuma is adott apropót, régi vágya volt, hogy a klasszikusnak mondott polgármesteri díszláncokat a mai korhoz igazítsa, a férfias jelleget modernizálja, hogy a nőkhöz is illő legyen.

Kiállításokon is találkozhatunk csodaszép gyöngyékszereivel, a népi ékszerek mellett különleges pályamunkáival, ahol nem a hordhatóság a szempont, de készített már ékszereket divatbemutatóra. A gyöngyékszerkészítést ötvözi a keresztszemes hímzéssel, munkáival azt szeretné megmutatni, hogy a népi viseletet, a népi ékszereket hogyan lehet átmenteni, modernizálni a hétköznapokra akár hordható ékszerként, akár lakásdíszként. Lánya, Imre Dorottya is foglalkozik gyöngyékszerekkel, az ifjúsági pályázaton nemrég 2. helyezést ért el. Édesanyja szerint hagyni kell inspirálódni a fiatalokat, hogy saját színvilágot, saját formavilágot találjanak. Büszkén említi, hogy lánya egy kalotaszegi férfi melldíszen lógó gyöngybojtot újított meg, és már azt hordják a táskájuk díszeként a kamaszlányok.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában