2021.11.10. 09:40
A négynapos munkahét bevezetése itthon egyelőre illúzió
A koronavírus-járvány, illetve az annak nyomán kialakuló gazdasági válság Magyarországon is felszínre hozta a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségét, amelyet Nyugat-Európában vagy például Izlandon már nem csak, hogy fontolgatnak, hanem komolyan kísérleteznek is vele. Persze van, ahol a szükség szüli a rövidített munkahetet, megelőzendő a tömeges elbocsátásokat vagy így csökkentve a vállalat bérköltségeit. A modell hosszú távú bevezetésének támogatói szerint viszont a három napos pihenés után jóval hatékonyabban dolgoznak a munkavállalók, míg mások a változással kapcsolatos számos megválaszolandó kérdésre figyelmeztetnek.
A magyar gazdaság még nem érett meg a négynapos munkahétre – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke. Dr. Kovács Péter szerint a gondolatfelvetés helyén való és talán még időszerű is, de egy ilyen konstrukció bevezetésének a következő öt évben biztosan nincs realitása. Rámutatott, a munkát el kell végezni, és úgy tűnik, a hatékonyság növelésére egyelőre több esély van a pénteki nappal, mint nélküle. Ráadásul szakképzett munkaerővel nagyon gyengén áll az ország, és viszonylag kevés jele mutatkozik annak – főleg a nyugati határszélen -, hogy a külföldön dolgozók hazajönnének. Egy ilyen ötlet bevezetéséhez a megyei VOSZ-elnök szerint a gazdaság szerkezeti átalakítására, a munkafolyamatok minél magasabb szintű automatizálására lenne szükség. Ugyanakkor hozzátette, még így is ágazatfüggő a rövidített munkahét, hiszen bizonyos szolgáltatási szektorokban, a vendéglátásban, az élelmiszer-kereskedelemben, vagy például a pékségekben nehezebb lenne ezt kivitelezni. Ha csak nem úgy – vélekedett – hogy a cég öt napot dolgozik, miközben a munkavállalói négyet, de csúsztatva, azaz bizonyos dolgozók pénteken maradnának otthon, míg mások mondjuk hétfőn.
Dr. Kovács Péter ugyanakkor a legjobbnak azt tartaná, ha más országokban már kipróbált és bevált konstrukciót adaptálnánk a Kárpát-medencei viszonyokra. Úgy fogalmazott, a digitalizációnak, illetve a sokat emlegetett ipar 4.0-nak köszönhetően valószínűleg a nehézipar lesz az első olyan ágazat, ahol megteremtődnek a feltételei annak, hogy az emberek kevesebbet dolgozzanak, illetve hogy kevesebb embert foglalkoztassanak. Ez azonban az élő munkaerő kiváltását is jelenti, ám szerinte egyelőre olyan kevés a szakképzett munkaerő, hogy ha valaki felszabadul, azt azonnal beszippantja a munkaerőpiaci vákuum.
A multik nem valószínű, hogy támogatnák
A bútorgyártással és forgalmazással foglalkozó Sragner & Sragner Kft. tulajdonosa szerint is illúzió egyelőre Magyarországon a négynapos munkahét bevezetése. Sragner László hozzátette, az egyik előnyeként emlegetett hatékonyságnöveléssel kapcsolatban komoly fenntartásai vannak. A magyar gazdaság szerkezete rendkívül heterogén – mutatott rá – itt vannak a nagy világcégek, fejlett technológiával, világszínvonalú hatékonysággal, viszont a foglalkoztatás jelentős részét összességében a kis- és mikrovállalkozások végzik, ahol viszont a hatékonyság messze világszínvonal alatti. Ez utóbbi vállalkozások jelenleg nem lennének képesek kezelni ezt a helyzetet sem a bérezés, sem a munkavégzés szempontjából, és a társadalom, a munkavállalók sem állnak készen rá, elsősorban morálisan. A magyar társadalom és gazdaság jelenlegi helyzete és fejlettsége mellett tehát kell az a pénteki nap az össztermék szempontjából, hiszen a társadalom jelentős része nem tud elég hatékony lenni, és ennek hiányában a munkaadók kénytelen a munkaidővel operálni – figyelmeztetett.
Sragner László emellett úgy fogalmazott, a multicégek valószínűleg nem támogatnának egy ilyen konstrukciót, hiszen ők épp azért jöttek ide nyugatról, mert itt alacsonyabbak a bérek, kevésbé fejlett a szakszervezeti mozgalom, és kevésbé kapnak teret az olyan vívmányok, mint például a rövidített munkahét.
A cégvezető szerint ugyanakkor a következő tíz évben a robotizáció olyan szintre lép, amely jelentős mértékben kiválthatja az élő munkaerőt a nagyvállalatoknál, és erre valahogyan fel kell készülnie a mindenkori kormányzatnak, hiszen először a termelő ágazatok, utána pedig a szolgáltatók fognak rengeteg embert elküldeni, akiket viszont valakinek foglalkoztatnia kell, különben komoly problémák lesznek. Rámutatott, a világot igazgató meghatározó gazdasági szereplők az emberi munka kiváltására fordítják az energiájukat, miközben bődületes fogyasztói tömegre van szükségük.
Mennyi óra, mennyi pénz?
Dr. Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyugat-Dunántúli Regionális Képviseletének ügyvivője szerint a négynapos munkahét egy nagyon komplex kérdés, amely a hatékonyságon kívül számos kérdést felvet még. Hozzátette, a koronavírus-járvány felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek már a felszínen voltak, a digitalizáció, az ipar 4.0 abba az irányba visz, hogy a gépek felváltják az embert, és egyre inkább reálissá válik, hogy nem kell annyi időt munkával tölteni. Az autóiparban például nagyon látszik, hogy a gyártás teljesen meg fog változni, a kérdés, hogy mi lesz az emberekkel, és hogy megoldás lehet-e erre a helyzetre a négy napos munkahét?
Ugyanakkor rámutatott, szerinte lehetne a dolgozók hatékonyságát azzal növelni, ha többet pihenhetnének, tehát három szabadnapjuk lenne, de ez csak a megfelelő bérezés mellett működne. Ha ugyanis a négynapos munkahét kevesebb pénzt jelent, akkor a munkavállaló másod- vagy akár harmadállást fog vállalni a szabadnapjain, azaz nem fog pihenni, és nem hogy hatékonyabb lesz, hanem fáradtabb. Kérdés az is, hogy mennyi lenne a heti munkaidő? Maradna a 40 óra, de nem öt, hanem négy nap alatt, és a napi nyolc óra helyett tíz órát dolgoznának az emberek, vagy lecsökkenne 32 órára? A szakszervezeti ügyvivő megjegyezte, ha egy ilyen típusú rendszert okosan vezetnek be a munkáltatók, akkor azzal valószínűleg hosszú távra tudják majd növelni munkavállalóik lojalitását.
