Fiatalpercek

Hat utánpótláskorú játékos játszott nálunk, türelmesek kell lennünk velük – nyilatkozta Antonio Munoz, az NB II-ben szereplő ETO vezetőedzője a Mosonmagyaróvár elleni – gyenge játékot hozó és gól nélküli döntetlenre végződött – összecsapás után. Ez a „motívum” már-már visszatérő elem a spanyol mester meccs végi értékeléseiben, korábban például a Budafok ellen is ezt találta mondani: a mérkőzés pozitívuma, hogy ismét öt utánpótlás-játékossal álltunk fel. 
Ezeket a gondolatokat nyilván nem a győri szurkolók bosszantására szánja – pedig azt eredményezik –, ezekben szinte igazolódik a klub filozófiája: sok tizenéves kapjon szerepet a csapatban, lényegtelen, hogy annak mi az ára. És a klubtulajdonos Világi Oszkár lenyilatkozhatja a médiában: a fiatalpercek tekintetében az ETO toronymagasan vezet az NB II-ben, „a lista második helyezettjénél 30 százalékkal több játékpercet kaptak a győri fiatalok, az utolsó nyolc csapat pedig együttvéve sem játszatta annyi ideig a fiataljait, mint mi”. 
Na bumm, és akkor mi van!? A mérkőzéseket fiatalpercek helyett pontokra és győzelemre játsszák, a szurkolók ebben szeretnék az ETO-t az élen látni. Helyette a kedvenc csapatuk gyakorlatilag ifiszintre fiatalítva vergődik az NB II-ben, három fordulóval a bajnokság vége előtt a 11. helyen áll a mezőnyben, nyolc pontra az osztályozót jelentő pozíciótól. 
Érdekes, hogy a tulajdonosnál ami Győrben dicséretes, az Dunaszerdahelyen nem az: a folyó túloldalán szinte saját nevelésű játékos sincs az első csapat keretében. Úgy tűnik, egy kvázi farmcsapatnál eltérő a mérce. 
A klub adásvételekor szebb jövőt ígért Világi Oszkár.